Gratuláció a Pulitzer-díjadhoz!
Köszönöm.
Tegnap este is néztelek a képernyőn, és folyamatosan változtak előtted a szereplők. Hogyan változtatod a stratégiádat?
Erre nincsen recept. Ha igaz lenne az, hogy az egyikkel így kell, a másikkal úgy, az már régen rossz. Ez belülről jön. Ez gyárilag benne van minden emberben, mindenkivel más stílusban beszélsz, másként beszélsz a gyermeked tanítónőjével, másként beszélsz a főnököddel. A stúdióban is megérzed a másik kisugárzását…
De te határhelyzetekben is voltál, a Tarlóssal szemben ültél, mégis megőrizted a józanságod.
Nem olyan nehéz. Tisztában vagy a politikusok eszmevilágával, de mégis csak szituációtól függ, hogy kivel hogyan beszélsz.
Te mégis nagy szabadságot adsz magadnak ahhoz, hogy a kérdéseid a célra irányulás mellett erősen kritikusak legyenek. Ez már ritka, valaha a Baló Györgyék televízióztak így.
Ha előre felírnám a kérdéseim, jól kidolgozott vázlat szerint, jaj, a kérdés után csend, majd a válasz, csend, új kérdés, na ez nem újságírás, ezt bárki megcsinálhatja a villamos megállóból, ha képes beszélni. Attól szakma az egész, hogy a kérdéseidben te is benne vagy, a személyiséged, de a válaszra adott reakciód, a testbeszéded, ami lehet akár verbális is, ezen múlik minden.
Állandó információözönben élsz?
Igen, nincs benne soha szünet, az nagy baj lenne, ha a nyaralásomon nem nézhetném át a híreket. Nem mondom, hogy ez a normális, de nekem igen. Állandó félelem attól, hogy elfelejtettem azt, hogy X párt képviselője erre a múlt héten már reagált. Örök görcs gyötör, hogy nem eshetek ki a világ eseményeiből. Egy politikus megteheti azt, hogy nem emlékszik arra, mit mondott a múlt héten, de én nem tehetem meg, mert ez a szakmám.
A mai magyar médiában hihetetlen vakmerőségnek tűnik, hogy valaki televíziós újságírást csinál. Sokan nem teszik. Te meg törekszel rá?
Hogyne törekednék. Mindig irtóztam a középszerűségtől. Rettegtem attól a szinttől, ami úgy hármaska bír lenni, jó közepes. Ami nem tud fejlődni, amiben nem lehet tovább lépni. Olyan erősek ezek az elvárások bennem, hogy azokat egyszerűen feladtam. Ha egy szinten nem tudtam túllépni, abbahagytam. Zene, éneklés. De most úgy érzem, hogy még mindig tudok rá pakolni, van hozzá erőm, és végig, halálig, mert nagy baj, ha elégedettnek érzed magad. Szerencsére, nálam olyan nincs, hogy elégedett vagyok magammal, soha, mindig van valami bajom. Majd holnap újra kezdem, amiben szerencsére van egy cég, az ATV, amely támogat, és hagy dolgozni. Mert az is lehetséges manapság, hogy nem hagynak dolgozni.
A színészethez hasonlít az, hogy minden este fel kell támadnod.
Igen, van benne szerep, ebben hasonlatos, de ha te a való életben, és a szerepedben egyaránt elveszted az önuralmad, és azt mondod, hogy ez egy hülyeség, ne mondjon már ilyet… - nem teheted meg, ha tévéműsort csinálsz. A szereped visszafog, nem teljesen magadat adtad, ez igaz, de ez egy ilyen szakma. A színészettől abban is különbözik, hogy nem bújsz más bőrébe, mindig azonos vagy magaddal.
Köszönöm. Maradj ilyen. Nő létedre maradj minta a magyar médiában.
Mi az, hogy nő létemre?!
Azért mert egy mocsok macsó társadalom vagyunk, azért beszélek így…
Mi ez a hímsoviniszta duma…
Abban élünk, őket utánzom…
Nem mindegy, hogy nadrág, vagy szoknya van rajtam?
Szerintem igen. Nem én mondtam.
Na, jó, ezt megbeszéljük máskor.
Leteszi a telefont, én meg emiatt aggódom, hogy tényleg azt hiszi, én is olyan bajszos betyár tahó vagyok, aki nem tiszteli benne a nőt, de még ez sem számít semmit, mert leginkább szakmai felkészültségét irigyelem ebben a sáros altalajú médiában. Amit ő csinál, az a klasszikus televíziós újságírás, aminek mestere volt Vitray Tamás, Baló György, Friderikusz Sándor, egy darabig Bárdos. Különösen elnyűhetetlen fajtának látszik, olyan, aki politikai rendszereken keresztül is képes megőrizni az integritását. Respect! És pacsi a díjhoz!
Kálmán Olga
Tanulmányait a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán végezte magyar nyelv és irodalom, valamint népművelés szakon. 1994-től dolgozott a Magyar Televízió Nyugat-magyarországi Regionális Stúdiójában, Szombathelyen szerkesztette és vezette a politikai és közéleti műsorokat.
Ezalatt párhuzamosan heti három napot Budapesten is dolgozott, mint az MTV Híradó műsorvezetője, szerkesztő-riportere. 1998-ban a Hét műsorvezetője, illetve 1999-től az Objektív tudósítója, 1999-től pedig a Szabadság tér című reggeli műsornak volt szerkesztő-műsorvezetője, 1999-től ugyanebben a beosztásban a Rádió Bridge-nél, 2000-től pedig az InfoRádiónál dolgozott.
2003-tól az ATV televíziós csatornánál szerkesztő-műsorvezető, 2005-től pedig a televízió csatorna hírigazgatói posztját is betölti. Az ATV Egyenes beszéd című beszélgetős műsorának állandó műsorvezetője.
(Wikipédia)
