A Jobbik augusztusban dobta be a közéletbe a bérunió fogalmát, azzal, hogy ezt az EU minden országára ki kellene terjeszteni. Több közép-európai pártot is sikerült maguk mellé állítani, és el is kezdhették az aláírásgyűjtést A Jobbik Vas megyében is megkezdte a béruniós aláírásgyűjtést 2017. August 31. 17:30 .
De mi is az a bérunió? Ha jobban megnézzük, kiderül, ez egy klasszikus szociáldemokrata követelés:
Ami jól is hangzik, és igazságosnak is tűnik. Ez Európai Unióra akarják ezt bevezettetni, gyakorlatilag arról van szó, hogy - mondjuk - egy autógyárban ugyanannyit keressen az ugyanazt a munkát végző munkás Angliában, Hollandiában, Romániában is Magyarországon.
És, persze, az EU területén egyforma legyen a bére az orvosoknak, a tanároknak, az állami alkalmazottaknak, de a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalóknak is.
Az érvek között szerepel, hogy túl magas az eltérés az egyes, főleg az EU nyugati és keleti országaiban fizetett béreknek. És ez az oka a munkaerőáramlásnak és a kivándorlásnak. Ez mind igaz, de a bérunióval több gond is van.
Az Európai Unió nem szabhatja meg a tagországokban fizetett bérek nagyságát
A bérek megállapítása nem uniós jog. Az EU nem szólhat bele az egyes államok és az egyes vállalatok bérpolitikájába. Ez esetleg csak közös gazdaságpolitika esetén történhetne így, közös gazdaságpolitikai irányítással, vagyis az egyes államok önállóságának szinte teljes feladásával. Ami ellen éppen a jobboldali párttok tiltakoznak a leghangosabban.
A másik a gazdaság teljesítőképessége, a termelékenység különbözősége. Egyértelmű, hogy béreket csak a haszonból lehet fizetni, magasabb béreket a magasabb haszonból, És minél magasabb a termelékenység, annál magasabb a haszon.
Magyarországon belül sincs bérunió
Bod Péter Ákos közgazdász professzor beszélt erről egy nyár eleji a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén. Mint mondta, a béreket mindig a gazdaság helyzete, a termelékenység határozza meg, és Magyarországon belül sincs egységes bér.
Keresetek tekintetében az ország három részre szakadt: nyugaton szinte teljes a foglalkoztatottság, a középső részen 2-4 százalékos a munkanélküliség, míg a keleti megyékben ez kilenc százalék is lehet. És a bérek is magasabbak a nyugati határ felé közeledve. Az EU15-ös országokban a cégek bevételének 70 százaléka megy el bérekre, Magyarországon, alacsonyabb a bérhányad.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint a bérköltség és a termelékenység arányban vannak. Bár folyamatosan azt halljuk, hogy nő a gazdaság, de régiós szinten valójában már a román gazdaság is gyorsabban növekszik, Szlovákia és Lengyelország pedig már rég lehagyott minket a növekedés tempóját illetően.
Ennek fő oka a munkát terhelő adók és csak ezt követi a munkaerőhiány. Az egykulcsos adó miatt az alacsony és a magas keresetűek fizetésük azonos hányadát fizetik be a költségvetésbe, óriási az adóék. További egyenlőtlenséget okozó tényező, hogy a hazai vállalkozások átlag alatti termelékenységűek, míg a külföldi tulajdonban lévők átlag felettiek - mondta a vezérigazgató.
A bérkülönbségeket tehát hosszú munkával, a termelékenység és a hozzáadott érték növelésével, valamint az adóék csökkentésével, alacsonyabb adókkal lehetne elérni.
A Jobbik béruniós követelése tehát nem reális, habár kétségkívül vonzó és igazságtalannak sem lehet mondani. De csak egy utópia, aminek jogi és gazdasági akadályai vannak, nem politikaiak.
