A múlt héten Rióban Orbán Viktor miniszterelnök lelkesen nyilatkozott arról, hogy milyen szuper dolog lesz, ha Budapest rendezi a 2024-es olimpiát. A rendezés valóban kockázatos, eddig egyedül az 1984-es Los Angeles-i olimpia volt nyereséges, több rendező ország azóta is nyögi a felvett hitelek törlesztéseit. Több korábbi helyszínen pedig romokban hevernek az olimpiai létesítmények.
A lakosság háromnegyede szerint túl sokba kerülne az olimpia
A magyar lakosság megosztott a kérdésben, ezt mutatja a Publicus Intézet közvélemény-kutatása is, amit augusztus 11. és 16. között végzett el, a Vasárnapi Hírek felkérésére. Az eredmények alapján a többség nem támogatja a budapesti olimpia megrendezését.
78 százalék véli úgy, hogy az olimpia növelné az ország ismertségét, 61 százalék szerint javítaná is az ország megítélését. 75 százalék azonban azt gondolja, hogy túl sokba kerülne, 64 százalék túl szegénynek tartja ehhez az országot. 57 százalék véli úgy, hogy a Fidesz-közeli vállalkozókat gazdagítaná az olimpiára költött pénz és a rendezés senki másnak nem érdeke valójában.
Olimpia helyett a válaszadók kétharmada (61 százakék) az inkább egészségügyet, egyharmada (28 százalék) az oktatást fejlesztené, míg egyötöd (17 százalék) a szegénységet számolná fel. Sokan költenének még a munkahelyteremtésre (14 százalék), az infrastruktúra fejlesztésére (9 százalék), és magasabb fizetésekre (8 százalék).
A válaszadók többsége, 50 százaléka (45 százalék ellenében) nem támogatja, hogy 2024-ben Budapesten rendezzenek olimpiát.
A budapesti olmipia támogatottsága drámaian csökken, ha a megkérdezetteket szembesítik a tényekkel. A támogatók közel fele (46 százalék) elbizonytalanodik ha megtudja, hogy csak a közvetlen költségek mekkorák, és majdnem ennyivel (39 százalék) csökken a támogatás akkor is ha jelezzük, hogy az esemény kapcsán várható beruházások elsősorban Budapesten és környékén várhatóak.
A lakosság 59 százaléka úgy gondolja, hogy a kormány egyoldalúan tájékoztat olimpia kérdésében. És csupán minden negyedik válaszadó (24 százalék) érzi azt, hogy a tájékoztatás széleskörű.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. augusztus 11-16 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
