Helyt adott az Európai Bíróság az Európai Bizottság kifogásainak a magyarországi felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, a lex CEU miatt indított kötelezettségszegési eljárásban. "A Magyarország által bevezetett feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek" – írja az Indexhez eljuttatott közlemény.
A nem hivatalosan a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) nevét viselő törvénymódosítás azt mondta ki, hogy Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat oktatási tevékenységet Magyarországon, ha az anyaországában is folytat, a magyarországi oktatásról pedig az anyaországa szerződik az Orbán-kormánnyal.
Bizottsági érvelés szerint azonban az anyaország és az Orbán-kormány közötti szerződés feltétele sérti a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodást (gats), amelyet a kereskedelmi világszervezet (WTO) égisze alatt az Európai Unió is aláírt. Az anyaországi oktatásról szóló feltétel a WTO-szerződésen kívül még két irányelvbe ütközik: sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, illetve a belső piaci szolgáltatások elvét is.
De az Európai Bizottság szerint a két feltétel nincs összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a tudományos élet szabadságával, az oktatási intézmény alapításához való joggal, illetve a vállalkozás szabadságáról szóló elvvel sem. A bírósági döntés után kezdődik egy vita az Európai Bizottság és Magyarország között, hogy az Orbán-kormány hajlandó-e engedni az ügyben és változtatni a törvényen úgy, hogy az ne sértsen uniós jogot. Ha ettől az Orbán-kormány elzárkózik, az Európai Bizottság újra az Európai Bírósághoz fordulhat.
