Az államadósság kezelése szempontjából a lehető legrosszabb évben ütött be a koronavírus-válság - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most megjelent elemzésében. Az egyik ok, hogy 2020-ban és majd 2024-ben is kiugróan magas a lejáró államadósság mértéke, amit, ha nem sikerül időközben csökkenteni az eladósodottságot, meg kell újítani.
Idén a devizaadóssággal együtt 6000 milliárd forintot meghaladó a lejáró adósságállomány. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) feladata, hogy ezt a pénzt behozza a piacról, amihez hozzájön még a folyó hiány finanszírozása, amit eredetileg 367 milliárd forintban szabott meg a költségvetési törvény, de a járvány miatt már 3600 milliárd forintot kellene behozni.
Az előzetes adatok szerint 1219 milliárd forint, a GDP 5,3 százaléka volt a kormányzati szektor idei első féléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1378 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.
Erre a kormánynak egy csodafegyvere van: a MÁP Plusz, aminek jelenleg is folyamatos az értékesítése, a kötvény kamatozása sávosan emelkedő, az ötödik év végére eléri a hat százalékot - de a teljes futamidőre vetítve is 4,95 százalékos hozamot biztosít. A tavaszi korlátozások miatt visszaesett az értékesítés, de havonta átlagosan 78 milliárd forinttal nőtt az eladott kötvényállomány mostanra.
Az adósságkezelőnél úgy számolnak, hogy az érvényben lévő finanszírozási terv teljesítéséhez a negyedik negyedévben 212 milliárd forint lakossági állampapír értékesítésére lesz szükség, ez havi átlag 50 milliárd forint lakossági állománybővülést feltételez. - írja a napi.hu.
