Meglátogattuk a Horvátországban edzőtáborozó szombathelyi dobóatlétákat. Annus Adrián csoportja évek óta Splitben készül a nyár komoly feladataira. Persze volt idő, amikor csoportról nehéz lett volna beszélni…
Mára azonban változott a helyzet. Fazekas Róbert elnyűhetetlenül teszi a dolgát, gőzerővel készül a koreai világbajnokságra, majd a londoni olimpiára. Savanyú Péter pedig egyre jobban felnő a feladathoz, formája alapján esélye van teljesíteni a 60 méteres szintet a kínai Universiadéra is. És persze az ország legjobb súlylökője is Szombathelyen készül már, Kürthy Lajos egy balul sikerült fedettpályás Európa-bajnokság után igyekszik rendezni sorait.
Szóval ők négyen, sok súly és rengeteg dobás. Ezért utaztunk és néztük meg, miként is telik egy ilyen tábor. Két napja.
A srácok apartmanban laknak. Annus főz rájuk. Van, hogy csirkepörkölt a menü, de rántott hús és spagetti is kerül az asztalra.
– Egy időben sokat néztem a Paprika TV-t – viccelődik Annus.
Este Fazekas arról beszél, hogy megvan az idei első versenyének helyszíne. Turnovban indul és a jó hír, fiatal klubtársa, Savanyú Péter is rajthoz állhat Csehországban.
– A dolgok jelenlegi állása szerint a Diamond versenyekre nem hívnak, de nem is bánom. A világbajnokság fontosabb – mondja Fazekas.
Az este jó hangulatban telik. Jó idő van, nagy az erkély, rengeteg a sztori…
Másnap reggel gyorsan pörögnek az események. Autóba ülünk, 12 kilométer és körülbelül 20 perc múlva már a dobópályán vagyunk. Míg a fiúk bemelegítenek, mi eszünk a közeli pékségben egy bureket. Aki járt Horvátországban, tudja milyen finom. Mi a juhtúrósra esküszünk.
Amikor visszatérünk a pályára, ismerős arcot fedezünk fel. A világ- és olimpiai bajnok szlovén Primos Kozmus diskurál két dobása között Annussal. Ő is Splitben készül tehát.
Egy év kihagyás ellenére jól és szépen dob. De a szombathelyi atlétáknak sem kell szégyenkezni. Fazekas Róbert nehéz diszkosszal idei legjobbját éri el, Savanyú Péter versenyszerrel ostromolja a 60 métert. Annus többször megdicséri mindkettőjüket.
Kürthy Lajos a rekortán másik felén dolgozik. Folyamatosan kapja az instrukciókat mesterétől, majd a dicséretet a sokadik lökés után.
Kezdi kiheverni bokasérülését és a golyó is egyre távolabb ér földet.
Méterről nem beszélnek. Azt mondják, az most nem számít. Mi nagyon figyelünk, de fogalmunk sincs, hány centiseket lép Annus, maximum egy-két fejcsóválásból, vagy elégedett biccentésből tudunk következtetni.
Nézők is akadnak. Egy idős bácsi törtmagyarsággal, de azt magyarázza nekünk, hogy Fazekashoz fogható nagy sportoló kevés születik.
Mi egyetértünk.
A diszkoszvető persze folyamatosan elégedetlen magával, csak akkor hagyja el pozitív megjegyzés a száját, amikor a tréning után cipőt cserél.
Jó lesz ez – mondja.
Nekünk is ez az érzésünk.
