A nyáron másodszor ért el minket a kánikula, másodszor jutott eszébe mindenkinek: légkondi nélkül meg fogok halni.
És valószínűleg a mindenki egy töredékének jut csak eszébe ilyenkor, hogy a szervezetünkre és környezetre is káros eszköz valóban a leggyorsabb és legkényelmesebb módja annak, hogy ne rohadjon le rólunk a gatya, de nem az egyetlen.
Már hétezer évvel ezelőtt is volt klímaberendezés, csak akkor háznak hívták
Időszámításunk előtt 5000-ben az egyenlítőhöz közeli népek már úgy építkeztek, hogy lakóházaik alsó fele a föld alatt volt, így sokkal nehezebben melegedett fel, pont úgy, mint egy pince.
A római birodalomban is hűtöttek egyes épületeket, méghozzá úgy, hogy hideg vizet keringettek a falakban.
Tőlünk sem áll annyira távol az épületek természetes hűtése. Aki járt már nyáron parasztházban, pontosan tudja, milyen kellemes hűvös van odabent, pedig annak idején a parasztság sem használt légkondit.
A vastag vályogfalak, a zsindelyes ablakok és a nádtető önmagában is olyan hőszigetelést biztosít, hogy kánikulában is tartja a 25 fok körüli hőmérsékletet.
Egy viszonylag újkeletű építészeti mozgalom is igyekszik energiafelhasználás nélkül megoldani a hűtést passzív házakkal.
De mi az a passzív ház?
Azokat a házakat nevezzük passzív háznak, amik véges energiaforrások felhasználása nélkül oldják meg a fűtést, hűtést és áramellátást.
A környezettudatos emberek tehát újra elkezdtek vályogházakat építeni, árnyékolókat felszerelni, a földből padlóba vezetett csövekkel hűtő-fűtő hatást generálni és napkollektorokkal áramot termelni.
A környezettudatosság mellett a passzív házak másik nagy előnye, hogy nagyon pénztárcabarát élni bennük. Egyes családok a rezsiköltségnek akár a kilencven százalékát képesek megspórolni a tudatos építkezéssel.
És miért is nem robbant be a köztudatba a passzív ház, ha már majdnem harminc éve itt kering a levegőben?
Mert még mindig sokkal kényelmesebb megnyomni pár gombot és ezzel varázsütésre elérni a 22, 28, 32 fokot, vagy amennyit csak akarunk. És hát lássuk be, a hétköznapokban kevés frissítőbb élmény érhet minket, mint mikor a 34 fokos utcáról besétálunk az irodába, ott pedig már rég 22 fokosra hűtötte a levegőt a klíma.
Csakhogy ez is egy olyan most azonnal elven alapuló kényelmi elvárás, aminek mi isszuk meg a levét.
A klímától nem csak megfázni lehet
Hiába szajkózzák az orvosok, sokan még mindig azt élvezik, hogy belépnek egy helyiségbe, ahol 12 fokkal hidegebb van. Mi a legrosszabb dolog, ami történhet? Megfázunk?
Az sem épp kellemes, de a klímaberendezések ízületi gyulladást, kötőhártyagyulladást vagy tüdőgyulladást is okozhatnak, ha pedig nincsenek megfelelően tisztítva, bakteriális és gombás fertőzést is okozhatnak. Emellett sokaknál szem- és szájszárazságot, légszomjat, szédülést és fejfájást váltanak ki.
Egy szó, mint száz
Nem csak két véglet létezik: légkondi, vagy hőguta. Ha mostantól egészségügyi vagy környezetvédelmi indíttatásból szamon kéred valakin, hogy reggeltől estig csúcsra járatja a klímát és ő erre azt válaszolja, hogy nincs más választása, elmondhatod neki, hogy van.
Ha csak kényelmi szempontok alapján döntünk arról, hogy használunk, vagy nem használunk bizonyos eszközöket, a jegesmedvék akár most azonnal meg is pusztulhatnak.
