Hende Csaba országgyűlési képviselő szerint a Fidesz-kormány regnálása alatt jónéhány törvényt szigorítottak, aminek meg is lett az eredménye. A bűnözés csökkent, s mint fogalmazott, 2002-ben úgy adták át a kormányzást, hogy a börtönökben háromezerrel több rab volt, mint ma, a BTK liberalizálása után. Ezt ő nem tartja jó iránynak, hiszen napjaink történései – Cosma gyilkosság, tatárszentgyörgyi események – bizonyítják, hogy növekszik az erőszakos bűncselekmények száma.
Valamit lépni kell
Mivel – a Fidesz szerint – a parlament szocialista-liberális többsége már többször lesöpörte az asztalról módosítási javaslatukat, ezért az emberekhez fordulnak, és aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy legalább napirendre kerüljön a kérdés.
De mi is ez? Az Egyesült Államokban, Kanadában, s az utóbbi időben már Szlovákiában is bevezetett törvény szerint az az állampolgár, aki háromszor egymás után követ el erőszakos bűncselekményt, harmadjára a lehető legszigorúbb büntetést kapja meg, ami nálunk a tényleges életfogytiglant jelenti.
Lázár János, a párt rendvédelmi munkacsoportjának vezetője arról értekezett, hogy nem a felderítés hatékonyságát kell növelni, mint ezt a mai kormányzat szorgalmazza, hanem az elrettentést kell fokozni. Adatai szerint ez az említett országokban jól működik, a törvény bevezetése óta érezhetően csökkent az erőszakos bűncselekmények száma. Ezért a buzgalom.
Kétségek
A liberális oldal – mint azt már megírtuk – nem véletlenül ódzkodik a törvény bevezetésétől. Hankó Faragó Miklós volt igazságügyi államtitkár éppen a Nyugatban fejtette ki El kell tiltani az országgyűlési képviselőket az önkormányzati tisztségektől 2009. March 17. 07:04 azt az elrettentő példát, amikor Kanadában a visszaeső bűnöző harmadik tette egy bolti lopás volt, de mivel harmadik esetben bukott le, a lopásért életfogytiglani büntetést kapott.
Lázár ezzel szemben azt hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy ők csak az erőszakos bűncselekmények elkövetőit büntetnék szigorúbban, más esetekre – például bolti tolvajlás – a közmunka intézményét vezetnék be, amely ma Magyarországon korántsincs megfelelően kihasználva.
Liberálisabb megközelítésből a szigorú büntetés ideig-óráig csökkentheti a bűnelkövetések számát, de nem alkalmas az antiszociális egyén nevelésére. A parlamentben ezért nincs vita, a jelenlegi kormányzó erő ezért nem engedi napirendre tűzni a fideszes javaslatot.
Jobb híján aláírások
A jobboldali párt pedig ezért fordul újólag – szokása szerint – a néphez. Elindították az egy hónapig tartó aláírásgyűjtési akciót, amelynek a vége ezúttal nem népszavazás lesz. Érdeklődésünkre megtudtuk, nem is ez a szándék.
A törvény azonban úgy rendelkezik, ha ötvenezer aláírás összegyűlik, akkor az országgyűlésnek kötelező napirendre tűznie a törvényjavaslatot. A BTK módosítása azonban feles törvény, nem nehéz tehát megjósolni: ha a kitűzött egy hónap alatt összegyűlik is a szükséges számú szignó, mi lesz a sorsa a parlamenti patkóban.
