Megállíthatatlanul csökken az átlagnyugdíj átlagkeresethez viszonyított aránya, 2023 végére már alig volt magasabb 50 százaléknál – írja a 24.hu.
2023-ban a lakossági jövedelmeket és a fogyasztást vizsgálva továbbra is kedvezőtlen folyamatot tapasztalunk – írja közleményében a Policy Agenda a 2023. IV. negyedévi Gazdasági Fejődési Index összefoglalójában.
A 2023. II. negyedévi GFI index a lakossági jövedelmek és a fogyasztás alakulása alapján mutatja, hogy hatalmasat zuhant, mélyponton van a magyar háztartások fizetőképessége.
A rezsicsökkentés részleges megszüntetése a háztartások mintegy negyedének költségvetését megnehezíti. A 20 százalék feletti infláció, így a napi megélhetést nehezítő magas – az átlagnál szinte kétszeres – élelmiszerár emelkedés miatt egyre jobban zsugorodik a lakásvásárlásra fordítható jövedelem is.
Emellett a lakásvásárlók egyre jobban eladósodnak és az ingatlanárak és a banki kamatok növekedése miatt növekvő összegű és kamatozású hiteleket kell felvenniük.
Az összefoglaló szerint várható, hogy a havi nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkenni fog és egyre jobban nyílik az eddig is csupán 46,9 százalékos átlagnyugdíj (160.960,- Ft) és nettó átlagkereset (342.984,- Ft) közötti olló.
De jelentősen lassabb az átlagnyugdíj növekedése a háztartások minimális megélhetési költségének emelkedéséhez viszonyítva is. Az átlagnyugdíj az átlagos megélhetést jelentő (190.000,- Ft) havi összegnek csak 84 százaléka – írja jelentésében a a Policy Agenda.
