A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vas Megyei Szervezete idén is meghirdette a Vas Megyei Prima Díjat. A tíz kategória jelöltjei közül a VOSZ Vas megyei tagjai választják ki azt a hármat, akik viselhetik a Vas Megyei Prima címet, ami fejenként kétmillió forinttal is jár.
A három Vas megyei Primáról a Prima Gála előtti gyűlésen titkos szavazás formájában döntött a VOSZ Vas vármegyei tagsága, a szavazatokat lezárt borítékban őrzik, a gála napjáig a nyertesek nevét titok fedi.
A jelöltek:
Magyar irodalom: Barták Balázs, egyetemi adjunktus
Barták Balázs egyetemi adjunktus, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Magyar Irodalomtudományi Tanszék oktatója. Pápán, a Türr István Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, majd a Berzsenyi Dániel Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos tanár és könyvtáros, az ELTE-n filozófia szakos bölcsész és középiskolai tanári diplomát szerzett, majd az intézmény Filozófia Doktori Iskolájának Fenomenológia Programtagozatán fejezte be tanulmányait. Veszprémben kezdte pályáját, 1989 óta a Berzsenyi Dániel Főiskola és jogutód intézményeinek oktatója. Személyes kötődése a szombathelyi felsőoktatáshoz kiemelkedő. Tanított a főiskola Színházművészeti Tanszékén dráma- és színháztörténetet, drámai műértelmezést. 2005-től 12 éven keresztül dékáni hivatalvezetőként is tevékenykedett. Munkáját több alkalommal elismerték, a BDF rektora 2007-ben a Berzsenyi Dániel Főiskola kiváló dolgozója kitüntetésben részesítette, kapott hallgatók által alapított elismerést is, legutóbb pedig a kiemelkedő oktatói tevékenységért járó Arany Katedra díjjal honorálták munkáját.
Szakterülete a pszichoanalitikus irodalomtudomány, a József Attila-kutatások, interpretációelmélet. Rendszeresen publikál irodalomelméleti és -történeti tanulmányokat, hazai és nemzetközi konferenciák szervezője és résztvevője, több könyv és folyóirat szerkesztője, szépirodalmi műveket, szaktanulmányokat fordít, művészeti kritikákat, publicisztikákat ír. Tagja a Magyar Filozófiai Társaság Fenomenológiai Tagozatának.
Folyamatosan és aktívan jelen van Szombathely kulturális-művészeti életében: egy cikluson keresztül tagja volt a közgyűlés Kulturális Bizottságának, képzőművészeti kiállításokat, kulturális rendezvényeket nyitott meg. A Bloomsday egyik alapítója.
Jelentős szerepet vállalt a helyi médiában: 1996-tól egy éven át a Savaria Fórum hetilap kiadójának ügyvezetője volt, 2003-tól 2005-ig a Szombathelyi Televízió szerkesztő-műsorvezetőjeként ismerhették a nézők, kilenc éven keresztül rádióműsort vezetett a Nyugat Rádióban.
2006-tól a Berzsenyi Színház dramaturgja volt, 2008-as alapításától 2021-ig a Weöres Sándor Színházban végzett szerzői, dramaturgi feladatokat, szerkesztette a Színésztársalgó című, heti rendszerességgel jelentkező tévéműsort, színházi produkciók, szerkesztett műsorok megálmodója, valamint az éveken át futó Császárlakomák című sorozat szerzője volt.
Magyar színház-, film- és táncművészet: Korbacsics Tibor, néptáncpedagógus, koreográfus
Korbacsics Tibor „Csicsa” néptáncpedagógus, koreográfus és kulturális vezető, évtizedek óta a nyugat-magyarországi folklórélet meghatározó alakja. A körmendi főiskolán ismerkedett meg a tánccal, amely – bár gépészmérnöki diplomát szerzett - valódi hivatásává lett.
Pályáját 1970-ben a Béri Balogh Ádám Táncegyüttesben kezdte, és attól soha nem szakadt el, bár tíz évig az Ungarescában is táncolt. A körmendi együttesben előbb művészeti vezető asszisztensként, utánpótlás-nevelőként dolgozott - szorgalmas munkával gyermekek százait nevelte, tanította a magyar néptánc és népzene hagyományaira. 1988-ban vette át a művészeti vezetői stafétát Antal Lászlótól. Olyan belső együttesi életet teremtett, amelyben a táncosok egymáshoz való viszonya példaértékű. 2018-ban az együttes 50. születésnapjára Táncból katedrális címmel film készült, amelyben így fogalmaz: „A közösségbe mindenki beletesz, és évek, évtizedek múltán jön rá, hogy mit vett ki. A közösségi lét együttműködésre, toleranciára, alkalmazkodásra tanít és biztonságérzetet ad, mindig számíthatunk egymásra.”
Számos emlékezetes koreográfiát álmodott: Nap után sétáló című táncműve 2002-ben elnyerte a Lajtha László Koreográfiai Verseny első díját.
Nyughatatlan, tudatos jövőépítő munkájának is köszönhető, hogy az együttes a város életének szerves részévé vált. Újabb és újabb kezdeményezésekkel tette, teszi színesebbé Körmend kulturális kínálatát - mint a rönkhúzás, a májusfaállítás, a pünkösdölő, a tánc világnapja, a karácsonyi pásztorjáték, a Vasi Néptáncpanoráma vagy a Nemzetközi Néptáncgála. Sokat tett azért, hogy a néptánc a művészetoktatás részévé váljon, művészeti iskolát alapított, szívén viselte az őrvidéki és muravidéki tánchagyományok ápolását.
25 éven át a Nyugat-magyarországi Néptáncszövetség elnöke volt. Dolgozott a Körmendi Kulturális Központ és a Faludi Ferenc Könyvtár igazgatójaként, vezette a Kölcsey Utcai Általános Iskola néptánc tanszakát.
Nevéhez fűződik a Nyugat-magyarországi Néptáncantológia létrehozása és a Pesovár Emlékplakett alapítása. Több évtizedes kimagasló szakmai munkásságát számos díjjal ismerték el. 2012-ben Magyar Arany Érdemkeresztet, 2015-ben Berzsenyi Dániel-díjat, 2023-ban Körmend város Pro Urbe díját vehette át. Családalapításkor is igazodási pont volt számára a hagyományhoz – a néptánchoz – való kötődés. Társa, felesége, Porpáczi Erika is néptáncos, ehhez igazították a család életvitelét, három gyermekük nevelését is, akik társaikkal folytatói a közösség építésének, a hagyomány örökítésének.
Magyar képző- és iparművészet: Rónaszéki Linda, művésztanár, művészterapeuta
Rónaszéki Linda a frissen induló Művészeti Gimnáziumban végzett alkalmazott- és képgrafika szakon, majd Szarvason Gerzson Pál tanítványaként festészetet tanult. A szombathelyi főiskolán rajztanárként, a Pécsi Tudományegyetemen festészet és vizuális kommunikáció szakon diplomázott. Később mentor tanári és művészetterápiás szakember oklevelet szerzett.
Alkotó művészként 2001 óta vesz részt kiállításokon, művészeti pályázatokon. Korai műveinek sajátossága az akvarell-foltokból életre keltett képzelet- és mesevilág. Nagyobb méretű újabb képein mértanias kompozíció ölelésében létezésünk helyszínei tárulnak fel. A festészet mellett írással is foglalkozik, két önálló mesekönyve jelent meg. Illusztrációi miniuniverzumok, amelyek játékba hozzák a fantáziát.
Örömmel készít miniatűr textilszobrokat, vegyes anyagú installációkat. A Vas Vármegyei Értéktár számára helyi identitást erősítő papírszínház-jellegű animációt álmodott meg. Múzeumokban, turisztikai irodákban megtalálhatók szeretett városainak, Kőszegnek és Szombathelynek utcarészleteiről, épületeiről festett termékei. Határtalan kreativitással tervez képzőművészeti fejlesztő eszközöket, tanulást, érzelmi nevelést segítő kártyajátékokat.
Mutatványos című festményét gyűjteményébe emelte a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum. Lieb Roland szobrászművésszel közös köztéri alkotása, a Szélrózsa, első díjat nyert a Nemzeti Összetartozás pályázaton. Béketárgyalás című festményét beválogatták a lublini 29. Nemzetközi Keleti Művészeti Szalon kiállítási anyagába. A Szombathelyi Képtár 2025-ös Szezon/Ress című regionális tárlatán átvehette a Vas Vármegyei Önkormányzat díját.
Több mint 20 éven át dolgozott az állami oktatásban. Különös figyelmet fordított a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyermekek segítésére. A tanórákon kívül szakköröket vezetett, diákjait versenyekre készítette fel, közös kiállításokat, rendhagyó művészeti programokat szervezett. A Találd ki Kőszeget és az Így látom Kőszeget című projektekben tanítványaival a helyi arculatból építkező grafikákat terveztek, amelyekből aztán táskák, pólók születtek. Tehetséggondozó munkájáért Bonis Bona-díjat kapott, 2018-ban a Sárvári Tankerület az Év Pedagógusa címet adományozta neki.
2023 óta szabadfoglalkozású alkotó. A Jászai Közösségi Térben Tehetséggondozó Műhelyt indított, a gyermekekkel való közös munka eredményeit kiállításokon mutatják be. Segíti a felvételire való felkészülést, differenciált egyéni- és csoportos fejlesztést végez, művészetterápiával foglalkozik. Érzékenyítő foglalkozásokkal, stílusgyakorlatokkal, alkotással jelen van az Érezd Szombathelyt! programjain és más közösségi rendezvényeken.
Magyar tudomány: Pap Ildikó Katalin, régész, történész
Pap Ildikó Katalin 2001-ben szerzett régészet és történelem szakos diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Három évvel később elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem posztgraduális műemlékvédelem képzését.
Első munkahelye a szombathelyi Savaria Múzeum volt, ahol csaknem két évtizeden át dolgozott középkoros régészként. Feltárásokat vezetett Vas megye számos pontján, jelentősebb ásatásai Szombathelyen, Vasváron, Körmenden, Kőszegen, Jákon, valamint Sárvár, Celldömölk, Szeleste, Pósfa és Répcelak határában voltak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2018-ban megvédett doktori dolgozatának témája Vas megye Karoling- és Árpád-kori településkerámiája volt. Szakterülete még a középkori temetkezési szokások, történelmi belvárosok és középkori egyházi épületek kutatása.
2020 és 2025 között a Szombathelyi Egyházmegye kötelékében, a Sarkadi Márton építészmérnök által koordinált templomfelújítási munkálatokban tevékenykedett. Kutatott a jáki Szent György-templomban, majd a Kőszeg történelmi belvárosában álló Szent Jakab- és Szent Katalin-templomok régészeti feltárását vezette. 2025-től a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa.
Tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, a Magyar Régész Szövetségnek, a Régi Épületek Kutatói Egyesületének, titkára a Panniculus Régiségtani Egyletnek. Szakmai munkáját a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 2022-ben Kuzsinszky Bálint-emlékéremmel ismerte el.
Rendszeresen publikál és tart szakmai előadásokat, emellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kutatási eredményeit nyílt ásatási napok, népszerűsítő írások és előadások, kiállítások, városi séták, kulturális rendezvényeken tartott vezetések és média megjelenések útján minél szélesebb körrel megismertesse.
Magyar oktatás és köznevelés: Kerti Áron, klarinétművész-tanár
Kerti Áron klarinétművész-tanár Tatán született, apai vonalon képzőművész családban, az ő művészi vénája azonban a zenében mutatkozott meg. A sikeres zeneiskolai évek után Kecskeméten a Kodály-iskola zeneművészeti osztályában érettségizett. Klarinéttanár-kamaraművész diplomáját Szegeden szerezte, klarinétművészként Debrecenben diplomázott. 2000-ben Szombathelyre került a Művészeti Szakgimnáziumba helyettesítő klarinéttanárként, majd 2002-től sikeres próbajáték után a Savaria Szimfonikus Zenekar első klarinétosa lett. 2018 óta ő a zenekar fafúvós szólamvezetője.
Kétszer is elnyerte az „Év zenekari művésze” díjat - 2004-ben és ’21-ben. A hosszú évek alatt szép zenekari szólók fűződnek a nevéhez. Rendszeresen kamarazenél, játszik a zenekar tagjaiból alakult fúvósötösben, emellett a SiBaris klarinétkvartett tagja. Közreműködik a Weöres Sándor Színház előadásaiban is, legutóbb a „Hegedűs a háztetőn” című zenés darab klarinétszólóit hallhatta tőle a közönség.
A zenekari muzsikálás mellett mindig tanított, eleinte a nemescsói Ács Mihály Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol komoly fafúvós tanszakot épített fel. 2013 óta a Reményik Sándor Evangélikus Iskola fafúvós tanára. Kiváló humorérzéke van, órái közvetlen hangulatban, sok nevetéssel, mégis következetes munkával telnek. Már a kezdőknél is a természetesség és az önkifejezés fontosságát tartja szem előtt. Mélyen hisz a zene felszabadító erejében. Jelenlegi és volt növendékei közül sokan különféle együttesekben muzsikálnak. Szívesen készít fel növendékeket középiskolai felvételire, a klarinét mellett szaxofonból és fuvolából is volt már továbbtanulója.
Rendszeresen vállal zsűrizést is, sokszor hívják a Sistrum Zenei Versenyekre és különböző rendezvényekre, szakmai napokra a régióban.
2016 óta a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium fúvós tanszakvezető klarinéttanára.
Szakközépiskolai és zeneiskolai növendékei nemzetközi és országos versenyeken szép helyezéseket értek el, regionális versenyeken kiváló minősítéseket, nívódíjakat szereztek, ő maga többször kapott felkészítő tanári különdíjat. Kétszer nyerte el a „Köbüki” tehetséggondozói tanári ösztöndíjat. Klarinétosai zeneművészeti főiskolákon és a Zeneakadémián tanulnak tovább.
Küldetésének érzi, hogy a jövőben is legyenek jó zenészek, zenetanárok, zeneszerető, zeneértő emberek.
Magyar építészet: Mangliár László, okleveles építészmérnök
Mangliár László 1963-ban született Szombathelyen, egy orvoscsaládban. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett okleveles építészmérnöki diplomát. Pályáját a VASITERV-nél kezdte. A vállalat átalakulását követően Mátis Lajossal közösen létrehozta a Mátis és Mangliár Tervező Bt.-t, később feleségével saját építész irodát alapított.
Elsősorban közterületi munkái révén vált ismertté. Takács András építésszel és Pintér Gábor tájépítésszel együtt jelentős szerepet játszott több vasi város mai arculatának kialakításában. Megtervezték a szombathelyi Fő tér és a Savaria tér felújítását - amelyeket éppen húsz éve adtak át -, a Bejczy, a Király és Kőszegi utcákat, majd a Rákóczi utca belvárosi szakaszát. Elképzeléseik alapján valósult meg a Berzsenyi tér és a Mindszenty tér gyalogosbarát felújítása. A kőszegi Jurisics tér, a Várkör keleti része, a városmajor, valamint a celldömölki városközpont átépítése is az ő tervezői munkájukat dicséri. Kisebb közterületi munkák fűződnek a nevéhez Vasváron.
Alkotásaira a városi terek emberközpontú kialakítása és a környezethez való érzékeny alkalmazkodás jellemző. Munkáiban egyszerre jelenik meg funkcionalitás, esztétika és némi játékosság.
Különösen kedveli az ipari építészetet, szívesen alkalmaz újszerű megoldásokat. Tervezője volt a szombathelyi távhőszolgáltató belvárosi kazán- és irodaházának, a Vízöntő utcai és a Mikes Kelemen utcai gázmotoros, valamint a Mikes Kelemen utcai és a pornóapáti faaprítékos fűtőműnek. Részt vett a Pinka-patak két villamos kiserőművének korszerűsítésében. Tervezett ipari épületeket többek között a Falcónak és a Schaefflernek.
Több évtizedes pályája során számos lakóházat, panziót, városházát, iskolát, Döbörhegyen és Farkasfán templomot is tervezett. Az ő tervei alapján újult meg egykori iskolája, a Paragvári Utcai Általános Iskola és a kormányhivatal Hollán Ernő utcai épületszárnyának homlokzata.
Munkásságát több díjjal ismerték el. A szombathelyi Fő tér 2010-ben Közterület Megújítási Nívódíjat nyert. 2017-ben a szombathelyi önkormányzat Hefele-díját, 2025-ben a Vas Vármegyei Építész Kamara Rauscher Miksa-díját vehette át.
Magyar ismeretterjesztés és média: Büki László, fotográfus
Büki László 19 éve foglalkozik hivatásszerűen eseményfotózással. Kiemelt témája a néptánc és néphagyományok, a modern és klasszikus táncok megörökítése, valamint a színház- és hangversenytermi fotózás. 2008-ban megalapította a Vaskarika.hu kulturális portált, amely nyitott szemléletű publikációival és értékőrző fotóival a térség egyedi hangvételű médiumává vált.
2014-ben első szombathelyi fotósként önálló tárlata nyílt a 30Y buszon, ami sokáig a kultúra zenés helyijárataként is funkcionált. Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész felkérésére 2023 őszén a Répce Galériában debütált „Inkantáció” című fotótárlata, ami később Szombathelyen, Körmenden és Celldömölkön is látható volt. „BLendEsszencia” című gyűjteményes kiállítása tavaly, a 60. születésnapján nyílt meg az AGORA Művelődési és Sportházban.
Tizenhat éve örökíti meg Bük kulturális eseményeit, tevékenysége elismeréseként idén áprilistól 32 fotográfiája díszíti a Büki Művelődési Központ falait, egyfajta állandó kiállításként. A büki Passió játék hatására belépett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportjába.
Tizenkettedik éve a Kőszegi Várszínház hivatalos fotográfusa, közel két évtizede a vármegyei néptáncélet képi krónikása. Munkái sorában kiemelt helyet foglal el a Soltis Lajos Színház, a Savaria Szimfonikus Zenekar, a Capella Savaria, illetve számos zenei együttes, mint az Isis Big Band, a Sárvári Vonósok és a Kőszegi Fúvósok rendszeres megörökítése.
Két alkalommal is bekerült egy-egy fényképe a Magyarország 365 fotóspályázat szűkített szelekciójába. Képeit hét alkalommal díjazták a Szombathelyi Sajtófotó pályázaton, 2020-ban neki ítélték az Angyal László-díjat. 2015-ben dr. Kiss Gyula Civil Közösségi Kultúráért díjat kapott, 2017-ben átvehette a Vas Megyei Közgyűlés Kuntár Lajos Sajtódíját. 2026-ban Év Vasi Embere díjra jelölték.
Számos fényképe jelent meg a vármegyei napilapban, országos médiumokban és fesztiválok hivatalos oldalán. Sajtómunkatársként 12 évig állt a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász szolgálatában, megírta és fotóival színesítette a szervezet történetét összefoglaló kötetet. Emellett további 18 könyvet illusztráltak fényképeivel, két turisztikai kiadványban pedig társszerzőként működött közre.
Munkáit kreativitás, egyedi látásmód és a természetes összhatás megtartása jellemzi. Fotográfiái a vármegye kulturális értelemben vett „eseménylenyomatai”, a vasi kultúra pozitív üzenethordozói.
Magyar sport: Varga Jenő, tanár, edző, műsorvezető, sportfeltaláló
Varga Jenő tanár, edző, műsorvezető, sportfeltaláló, Magyarország első „Jéglovagja”. Neve összeforrt Szombathely és Vas vármegye sportéletével. A Hámán Kató Általános Iskolában és a Nagy Lajos Gimnáziumban testnevelőtanáraitól kapta a motivációt a pedagógusi pályára. A Berzsenyi Dániel Főiskolán végzett matematika-testnevelés szakon, majd okleveles középiskolai testnevelő tanári diplomát szerzett.
Hivatását a celldömölki 410-es számú Ipari Szakképző Iskolában kezdte, diákjaival számtalan sikert ért el, legemlékezetesebb a két nagysikerű tornaünnepélye. Pályáját 1986-tól Szombathelyen a Puskás Tivadar Szakképző Iskola elődintézményében folytatta. 12 évig a Berzsenyi Dániel Főiskola óraadó tanára volt. Diákjait mindvégig kitartásra, a mozgás és az emberi értékek szeretetére, tiszteletére nevelte.
Társszerzőként jegyez oktatási segédanyagokat, tankönyveket, módszertani kiadványokat.
Aktív részese volt a szombathelyi rövidpályás gyorskorcsolya elindításának és a gyorsasági görkorcsolya hazai meghonosításának. Több mint 300 korosztályos magyar bajnok és diákolimpiai győztes nevelőedzője. Tíz éven át edzősködött Ausztriában a Baden, illetve Szlovéniában a Lendva- Dobronak csapatánál. Intézményesítette az utcai extrémsportokat azzal, hogy létrehozta Szombathelyen a Vargaréna Skate Parkot, ahol az Egyesült Államok világbajnok gördeszka csapata is bemutatót tartott.
A Műjégpálya megnyitását követően 35 éven át szervezte a téli szezon sportprogramjait. A közönség neki köszönheti többek között a Színes Mikulástalálkozót, a meztelen korcsolyázást és a Jégkarnevált. Megalkotta a jégrollert, a tandem- és az ikerfakutyát. 18 éve indította el a nyári strandszezon programjait a Tófürdőn. A vizes játékok mellett népszerű a Nemzeti Vízi Vágta, a Cápabirkózás, a Búvár Kund verseny, a lábtenisz és a teqball.
Szombatlon, Triász, Olimpiai ötpróba - fáradhatatlanul szervezte és szervezi ma is az ügyességi- és akadályversenyeket minden korosztálynak. Szívesen vállal műsorvezetést, színpadi jelenlétét elsöprő lendület jellemzi, percek alatt képes fergeteges hangulatot teremteni, energiája, lelkesedése kifogyhatatlan.
39 éve tagja, 12 éve titkára a Vas Megyei Sportági Szakszövetségek Tanácsának, a Városi Diáksport Bizottság és a Szabadidősport Egyesület elnöke. 28 elismerése közül a legrangosabbak: Vas Megye szolgálatáért emlékérem (sporttagozat), Magyar Diáksport Szövetség emlékérme, Szombathelyi Egyetem Berzsenyi Dániel emlékérem. A szombathelyi önkormányzattól a Kiváló Pedagógus díj I. fokozatát, Pünkösthy Csaba díjat, Ifjúságért- díjat, Szombathely Sportjáért Életműdíjat is átvehetett.
Magyar népművészet és közművelődés: Orsós Tamás, hangszerkészítő mester, népzenész
Orsós Tamás hangszerkészítő mester a sárvári Tinódi Gimnáziumban érettségizett. Szakmai tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Iskolájában végezte, 2003-ban szerzett bizonyítványt vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakon.
Kiváló mesterek mellett pallérozódott: Szabó István budapesti műhelyében töltötte tanulóéveit, Bárdi Szabolcs mentorálásával készítette első hangszerét, a finom stílusbeli részleteket Guminár Tamás útmutatásai alapján sajátította el. 2018-ban tett sikeres mestervizsgát.
Műhelye Uraiújfaluban működik. Munkásságára és alkotói látásmódjára nagy hatással vannak a 16-18. századi bresciai és cremonai klasszikus mesterek: Gasparo Bertolotti di Salo, Giuseppe Guarneri del Gesu és Antonio Stradivari remekművei inspirálják, az ő történelmi hangszereik kópiáit készíti el a mai kor zenészei számára. Számos elismert koncertmester és zenekari zenész játszik az általa készített hegedűkön és brácsákon.
Több alkalommal nyert hangszer-hangzásversenyt. 2024-ben az Amerikai Hegedűkészítők Szövetségének Versenyén brácsahang kategóriában Certificate of Merit for Viola Tone díjat nyert – egyedüli magyarként -, ezzel bekerült a világ 8 legjobb hangzást elért brácsakészítője közé. A németországi Mittenwaldi Nemzetközi Hangszerkészítő Versenyen a rangos 12. helyezést érte el, hegedűjét kiállították a szakmai nagyközönség előtt.
Aktív tagja a Magyar Hangszerész Szövetségnek és a neves hazai mestereket tömörítő Wine and Violins hegedűkészítő társaságnak. Mestermunkáival rendszeres meghívott résztvevője a legfontosabb hazai és nemzetközi hangszerkiállításoknak.
Nem csak készíti, de szívesen meg is szólaltatja a hangszert: iskolái befejezése után aktívan bekapcsolódott a népzenei életbe. A Hungarian FolkEmbassy és más neves hazai zenekarok tagjaként turnézott a világban, népszerűsítve a magyar népzenét. Napjainkban a Times New Roman zenekar brácsása, a révkomáromi székhelyű Figur Polgári Társulás tagjaként pedig Hanusz Zoltánnal táncházakat, népzenei kurzusokat tart.
Tamás életében, hivatásában családja a legfőbb tartópillér: felesége szeretetteljes támogatása adja a biztos hátteret a mindennapi alkotómunkához és a művészi kibontakozáshoz. Idősebb lánya, Katalin operaénekesnek készül, kisebbik lánya, Ibolya a Pápai Református Gimnázium néptánc szakos tanulója.
Magyar zeneművészet: Szélesi Attila, karmester, zenepedagógus
Szélesi Attila karmester, zenepedagógus Sárváron született, tanulmányait a helyi zeneiskolában kezdte, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. Trombitatanárként diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, később fúvószenekari karnagyi és közoktatási vezetői végzettséget, majd a Szegedi Tudományegyetemen fúvószenekari karnagy-művész oklevelet szerzett.
Harminc éve a sárvári Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola rézfúvós tanára, mesterpedagógus.
1999-ben újjászervezte a zeneiskola fúvószenekarát, amely 2005-ben egyesült a városi fúvószenekarral, azóta Sárvári Koncertfúvószenekar néven működik. Az együttes művészeti vezetője és karmestere immár húsz éve. Vezetésével a zenekar számos hazai és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő eredményeket, és Genovától Isztambulig képviselte a magyar fúvószenei kultúrát nemzetközi fesztiválokon. A 2007-ben koncertfúvós műfajban elért felsőfokú kiemelt arany minősítést az együttes azóta valamennyi minősítő hangversenyén megőrizte. A sárvári fúvószenekar újévi koncertjének öt évtizedes történetében sorozatban huszonegy alkalommal állt a zenekar és a közönség elé.
2009-ben a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójává nevezték ki. Pedagógusi és vezetői munkájának középpontjában a művészeti oktatás népszerűsítése, a tehetséggondozás és a közösségépítés áll. Intézményvezetőként kiemelt feladatának tekinti olyan inspiráló és értékközpontú iskolai közösség kialakítását, amely biztos alapot nyújt a diákok és pedagógusok szakmai és emberi fejlődéséhez.
A Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségben 2001 óta dolgozik elnökségi tagként, 2015-től ügyvezetőségi tagként képviseli Vas és Zala vármegyék zenekarait. 2008-tól országos fúvószenekari versenyeket szervez a Sárvári Fúvószenei Várfesztivál keretében.
A sárvári ZeneHáza egyik kezdeményezőjeként aktív szerepet vállalt az intézmény létrehozásában, amelynek 2019-es megnyitása óta művészeti munkatársa.
Munkásságát számos díjjal ismerték el: átvehette a Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért – Kulturális Tagozat kitüntetést, a Gárdonyi Géza Érdemérmet, a Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Emlékérmét, valamint Sárvár Város Polgármesterének Jubileumi Emlékérmét. Az idei évben Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Ifjúsági Prima-jelöltek:
Szabados Ármin, kalapácsvető
Szabados Ármin 13 éves korában egy barátjával ment először a Dobó SE kalapácsvető edzésére. Hamar kiderült, hogy ígéretes tehetség, és ez az ő sportága. Később Németh László és Németh Zsolt irányításával készült, majd 2023-ban úgy döntött, a Haladás VSE-nél folytatja pályafutását, Lezsák Balázs lett az edzője. A fiatal sportoló remek utánpótlás-eredményeket ért el, aranyérmet szerzett a Savaria Kupán, hatodik helyen végzett a jeruzsálemi U18-as Európa-bajnokságon és kétszer is megnyerte az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált. 2023-ban a korosztályos ranglista élén zárt, s miután minden U18-as versenyt megnyert, a Magyar Atlétikai Szövetség neki ítélte az Év Ifjúsági Fiúatlétája díjat. Egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban kezdte, de mivel háttérbe kellett volna szorítania a versenysportot, visszatért Magyarországra.
Gyors egymásutánban jöttek a kiemelkedő eredmények: a 2024-es perui U20-as világbajnokságon bronzérmet szerzett, 2025-ben hatkilós kalapáccsal 85 méter 21 centit dobott egy szombathelyi versenyen, és két U20-as magyar rekordot is megdöntött. A finnországi Tamperében U20-as Európa-bajnok lett, több mint nyolc méterrel előzte meg az ezüstérmest, ami a junior Eb-k történetének legnagyobb különbségű győzelme. Időközben edzőt váltott, Annus Adrián világbajnoki ezüstérmes kalapácsvető vezetésével dolgozik tovább. A felnőtt országos bajnokságon 78 méter 6 centiméteres egyéni csúccsal második lett. 19 évesen elutazhatott Tokióba, élete első felnőtt világbajnokságára, ahol rögtön döntőbe jutott és a 8. helyen zárt. Idén márciusban megnyerte az U23-as Európai Dobókupát Cipruson, áprilisban egy veszprémi versenyen 80 méter 95-re javította egyéni csúcsát, ami U23-as magyar rekord. Augusztusban a birminghami Európa-bajnokságon 8. lett.
Robbanékony, alázatos, kiváló versenyző alkat, aki jól viseli a nyomást. Vallja, hogy nem érdemes kishitűnek lenni, merész célokat kell kitűzni, mert ezek jelentik az igazi motivációt. Szabados Ármin januárban lesz 21 esztendős. Célja, hogy fejlessze erőnlétét, tovább tökéletesítse dobótechnikáját, s ezáltal egyre jobb és jobb eredményeket érjen el.
Horváth Bence, népi hegedűtanár, népzenész
Horváth Bence népi hegedűtanár, népzenész Szombathelyen született 2001-ben. Kőszegen a Jurisics Gimnáziumban érettségizett, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzős hallgatója, emellett utolsó éves az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium népi hegedű-népi brácsa szakán. Óvodásként néptáncolt, ekkor ismerte meg a Boglya Népzenei Együttest, és alakult ki vonzódása a népi hegedűhöz. Hatéves korától Földesi Jánosné Baa Rózsa tanította hegedülni, kiemelkedő zenei tehetsége már ekkor megmutatkozott.
Mestere 2024-ben bekövetkezett halála után átvette és továbbvitte örökségét azzal, hogy a Boglya prímása lett. A zenekarral rendszeresen koncertezik idehaza és külföldön, megfordult kistelepülések színpadain és a Nemzeti Színházban is. Vezetésével negyedik évadát éli a Bohém klubban kéthavonta megrendezett táncház, és már többször húzta innsbrucki és zürichi néptáncosoknak is a talpalávalót. A Dunántúl számos táncegyüttesével dolgozik együtt, állandó kísérő zenésze a Gencsapáti és a Szili Hagyományőrző Néptáncegyüttesnek, az Ungaresca Táncegyüttesnek és az Ungaresca Seniornak, a Pesovár AMI gyermekcsoportjainak, a kőszegi Hajnalcsillag Néptáncegyüttesnek, a gencsapáti Vadhajtás Táncegyüttesnek és a Velemi Néptáncegyüttesnek. A közös munka során az együttesek repertoárjának teljes zenei anyagát lejegyzi, megtanulja és előadja.
Két éve vette át a népi hegedű oktatást a Szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola Népzene Tanszakán. Növendékei sikeresen szerepelnek országos és regionális népzenei versenyeken. Idén a Szélforgók Együttes a zalai regionális versenyen kiemelt arany minősítést kapott, az Országos Népzenei Verseny keszthelyi területi selejtezőjéről továbbjutva pedig az országos döntőben – Szentesen - második helyezést ért el. Rendszeresen oktat népi hegedűt innsbrucki és oberwarti magyar közösségeknek.
Az ünnepélyes díjátadót november 21-én, szombaton tartják a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, ahol átadják a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért díjat és az Év Vállalkozója elismeréseket is.
