A francia bulldogok nagyon divatosak, mert nagyon sokan egy kompakt, formás kutyát szeretnének. Erről már lapunk is többször
írt,
Mindenki bulldogot akar, de csak kevesen tudják, hogy mennyi gond van velük
March
31.
11:58
hiszen már évek óta ez a
legnépszerűbb kutyafajta
Önnek hogy hívják a kutyáját? A legnépszerűbb név a Picur
March
26.
12:11
Magyarországon. Egy bulldog tartásához azonban felkészültség kell: szinte megszámolni sem tudjuk, mennyi betegségre hajlamosak, és ezt sokan csak azután tudják meg, hogy már sokadszorra rohannak az állatorvoshoz.
A Szombathelyi Állatkórházban sem telik el nap bulldog nélkül. A szentgotthárdi Csuk Roland 1999 óta tenyészt francia bulldogokat és bizony rendszeres vendég az állatkórházban, így számára már sok dolog természetes. Például az is, hogy ezek a kutyák császármetszéssel szülnek. De ehhez felkészültség és persze rutin is kell.
„Eleinte nehezen fogadtam el, mert macerás. El kell menni az állatorvoshoz és egy ellés 6-8 vagy akár 10-20 órán keresztül is tarthat. Ez a fajta rövid, zömök testű, rövid orrjáratuk és nagy fejük van, ezek miatt pedig előfordulhatnak problémák szülésnél, így felkészültnek kell lenni. A 25 év alatt 2-3 kutyám volt, ami megellett magától” – meséli.
Felkészültnek kell lenni
Figyelni és ismerni kell a kutya viselkedését, hogy eszik-e vagy nem, izgatott-e és keresi a helyét, kapar-e és számon tartják azt is, hogy mikor fedezték őket. Általában az 58. és 67. nap között szülnek, ideális esetben a 60-61-62. nap körül. Az 58. naptól mérik a testsúlyukat és a testhőjüket is, mert ha az 37 fok alá megy, akkor garantáltan szülés lesz akár 1-2, de legfeljebb 12 órán belül.
„Én azt szoktam megvárni, hogy elfolyjon a magzatvíz. Ilyenkor szólunk a kórházban az állatorvosoknak, hogy akkor jövünk, mert ugye idő, mire felérünk Szombathelyre és bele kell kalkulálni azt is, hogy esetleg várni kell, mert ma már nem számít életmentő műtétnek a császármetszés” – meséli.
Roland az oda-vissza úttal és a császármetszéssel 3-4 óra alatt megfordul Szombathelyről. Ami pedig a legfontosabb, hogy a kutya rendben van: megszült, ki van pucolva a méhe, megnézték, hogy nem maradt benne semmi, így nincs maradandó károsodása.
„Én azt mondom, hogy a császármetszés egy igazán jó dolog, a műtét után az első néhány napban kicsit gyengébbek, de hamar felépülnek. Egy idő után automatikusan elvittem császározni a mopszokat is, hogy ne kínlódjanak, pedig ők javarészt meg tudnak szülni maguktól. Nálunk egy kutya általában 2-3, nagyon-nagyon maximum 4 alkalommal szokott szülni császármetszéssel, ez bőven bele is fér” – mondja.
Az azonban tény, hogy a császármetszésen kívül vannak még sajátos problémái ennek a fajtának. Rövid gerincük van, így könnyen kaphatnak gerincsérvet és mivel rövid orruk van, ezért elég problémás tud lenni nekik a nyári meleg. 25 fok felett nem is szabad elmenni velük sétálni, túrázni, mert nem alkalmasak rá.
Roland elmondta azt is, hogy próbálja úgy tenyészteni őket, hogy „hosszabb” orruk legyen (nagyjából egy centivel), mert így hosszabb az orrjáratuk és kevesebb a probléma, jobban bírják a meleget is például. Azt mondja, a tőle származó kutyák nem nagyon szoktak hőgutát kapni, pedig ők is sok időt töltenek kint a szabadban, mert ott a helyük.
„Azt el kell fogadni egy kutyánál, hogy ő arra való, hogy kint futkozzon az udvaron, ott játsszon. Az ő genetikájuk nem alkalmas arra, hogy a csúszós járólapon vagy a parkettán futkossanak. Nem erre vannak kitalálva. Főleg nem arra, hogy a kanapén ugráljon le-fel, naponta hússzor, százszor. A lépcsőzésről pedig ne is beszéljünk, az meg aztán pláne nem tesz jót nekik” – hívja fel a figyelmet.
Viszont azoknak a kutyáknak, melyek kiskoruktól hozzá vannak szoktatva a rendszeres sporthoz, a sétához, a játékhoz, nagyon erősek lesznek az izmaik, ízületeik és sokkal kisebb az esély arra, hogy gerincproblémájuk lesz. Roland azt mondja, a sok év alatt talán 3-4 kutyájának volt gerincproblémája.
Bizonyos tekintetben tehát körülményesebb bulldogot tartani, mint mondjuk német juhászt, vagy vizslát. De vannak olyan dolgok is, melyek miatt könnyebb velük. Ők is nagyon intelligensek, de például nincs nagy mozgásigényük. Nem terelőkutyának, nem nyomozókutyának tartjuk, hanem családikedvencnek, erre a célra pedig tökéletesen megfelel.
Mindent meg tud tanulni, amit egy átlag kutya. Le fog tudni ülni és feküdni parancsra, megvár a helyén, otthagyhatod a lakásban, mert nem egy ugatós fajta és boldogan elvan, ha megsétáltatod naponta egyszer-kétszer, játszol vele egy-egy órát, utána pedig órákat képes aludni.
Bulldogot csakis tenyésztőtől
Ahogy azt korábban dr. Varjú Gábor, a Szombathelyi Állatkórház állatorvosa
elmondta lapunknak,
Mindenki bulldogot akar, de csak kevesen tudják, hogy mennyi gond van velük
March
31.
11:58
ha valaki mindenáron francia bulldogot szeretne, nagyon oda kell figyelni arra, hogy ne szaporítótól vegyen kutyát, hanem hivatalos tenyészetből, ahol elvégzik az előírt genetikai teszteket és a drágább szűrővizsgálatokat is.
Ugyanezt tanácsolja Roland is: az első, és legfontosabb szabály, hogy bulldogot csakis tenyésztőtől, mert az garancia arra, hogy egy egészséges kutyát kap az ember.
„Olyan tenyésztőtől, aki hivatalosan regisztrált, és aki csak törzskönyvezett francia bulldogot ad el. Ha jó helyről veszed, nem olcsó kutya. Szokták nekem is mondani sokan, hogy azért nem szeretnének törzskönyvet a kutyához, mert akkor olcsóbb. Azt hiszik, hogy a törzskönyves kutya a drága, de attól drága egy törzskönyves kutya, hogy lekövethető helyről veszed, egy olyan tenyésztőtől, aki szelektálja a kutyát egészségügyi szempontból, jó esetben akár évtizedeken, több generáción keresztül” – magyarázza.
Minden jó tenyésztő tudja, hogy melyik kutyának mi volt a gondja, problémája, őket pedig kiszelektálják. Rolandék például ezeket a kutyákat mindig ivartalanítják és elajándékozzák.
„Úgy szoktuk mondani, hogy nyugdíjba megy ilyenkor. Olyan embereknek, családoknak szoktam adni a kutyákat, akikről tudom, hogy nagyon szeretnének egyet és nem tehetik meg, hogy többszázezer forintot adjanak egy kutyáért” – meséli.
Nagyon sok kutya van Vas megyében, ami Rolandéktól származik és egyre több olyan visszajelzést kapnak, hogy már 10 év felett járnak a kutyáik, sőt, volt, aki 16 évet is megélt. Ez pedig azért is nagy szó, mert a bulldogoknál az átlagéletkor 6-8 év.
„Ezért is próbálunk jó vérvonalakkal dolgozni. Oda kell figyelni az egészségre, a genetikára, a küllemre, a színekre is. A bullldogoknál nagyon fontos a szín, vannak a sztenderd vörös, bézs, foltos, fekete, bézs foltos, krémszínű kutyák, meg persze vannak a nem sztenderd színek is. De ahhoz, hogy ezeket a színeket tenyészteni tudd, mindig kell egy külön kis populáció az állományon belül. Szóval nem egyszerű” – vallja be.
De az egész világon, Franciaországban, vagy akár Dél-Afrikában is vannak kutyái, több országban az év kutyája lett az adott egyed, ő pedig több éven keresztül volt Magyarországon az év francia bulldog tenyésztője.
„Úgy érzem, hogy amit lehetett, azt elértem szakmailag. Néhány évvel ezelőtt vettem egy birtokot Apátistvánfalván, ott építkezek most már jóideje, remélhetőleg pár hónapon belül elkészül az új, szuper, hatalmas nagy hely, ahol tudunk majd a kutyákkal dolgozni. Nekem ez az életem. Ez egy életforma és úgy tervezem, hogy amíg tudok mozogni, addig csinálom” – zárja mondandóját.
