Az még hagyján, hogy térdig ér a fű, hogy idén itt még senki sem kaszált, az is látszik, hogy évek óta a kutya sem gondozza a kőépületeket, ahogy a környező parkot sem. Nincsenek sem a bokrok sem a fák metszve, egymás nyakára nőnek. A faragóház korlátját vastagon benőtte a borostyán, már a lépcsőt is keresztül kasul szőtte. Mint egy elátkozott kastélykertben, omlik a vakolat, a tetőn virágzik a gyom, a házak falából nőnek az akácok.
Rohad és mállik szét sok-sok ember, kézműves generációk ingyenmunkája. A Velemi Stúdió négy évtizedes fáradozásának nyomai: a sárkányos kapu, a híd, a gatter, a fazekasház, a kovácsműhely mind-mind lassan az enyészeté lesznek - összeszorul az ember szíve.
Az egykori Stirling villa, a kőház még egyben van, kívülről sok változást nem láttunk, annyit viszont igen, hogy a tágas nappalibelső, ahol korábban foteleken lehetett pihenni, már szintén a múlté, üresnek tűnik. A Kőházban még ott lakik a volt gondok, de az épület turistaházként már nem funkcionál, csoportokat nem fogad, nyári táborokat nem szerveztek ide.
A külső szabadtéri színpad is omlásveszélyes, ahogy a muzeális szőlőprést sem lehet biztonsággal megközelíteni. De mi történt a híddal? Életveszélyes, mozognak a pallók, a teteje hiányzik, a padok szétverve.
Szégyen. De kinek a szégyene?
Nézzük az államosítás előtti viszonyokat: a Velemi Alkotóháznak a Velemi Stúdió 1975-ös megalakulása óta három gazdája volt, egyrészt a tulajdonos, a Vas megyei Önkormányzat, másrészt a kezelő, az MMIK. A használója pedig a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület. Egy háromoldalú szerződés szólt a ház működtetéséről, ami azóta is érvényben van, holott a három fél közül csupán egy maradt állandó: a stúdió.
Mindez akkor borult, amikor a megye (egy kormányhatározat értelmében) 2012. januárjától elvesztette ingatlanait, amiket az állam vett kezelésbe. Az MMIK-t (és a Velemi Alkotóházat), ahogy a megyei tulajdonú ingatlanokat, a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ vette át (ennek vezetője Dr. Huszár Lilla volt).
Ez a megyei intézményfenntartó központ (ahogy a többi) 2013. március 31-én megszűnt, jogutódja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lett, ide olvasztották be. A Főigazgatóság vezetője szintén Dr. Huszár Lilla.
Hivatalosan tehát: a velemi ingatlanegyüttes tulajdonosa a magyar állam, a kezelője a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a használója pedig a Velemi Stúdió maradt, mivel velük senki szerződést azóta nem módosított.
Velem magának akarná – ha megkapná
Időközben a történetbe egy negyedik fél is becsatlakozott, a helyi, velemi önkormányzat. Az áldatlan állapotokat látva ők is úgy érezték, valamit lépni kell. 2013. novemberében ügydöntő népszavazást kezdeményeztek 
Velem önállóan akar ünnepelni, és kéri az ingatlanokat 2013. November 11. 11:59 , ahol a velemiek két kérdésre válaszolhattak. Elsőként azt kellett eldönteniük, támogatják-e, hogy a képviselő-testület kérelmezze az államtól az egykori Avar szálló, a volt gyermeküdülő, és a valahai Stirling villa (Alkotóház) ingyenes önkormányzati tulajdonba, vagy használatba adását. Másrészt, hogy a falu rendezhesse meg a Gesztenyeünnepet.
A népszavazáson 118-56 arányban mindkét kérdésre igennel voksoltak a velemiek, tehát felhatalmazták az akkori testületet, hogy kérje a két nagy értékű ingatlan, az Alkotóház és az Avar Szálló önkormányzati tulajdonba/használati tulajdonba adását.
Azóta eltelt másfél év – de mi történt?
Ezt már Szél Józsefné velemi polgármestertől kérdeztük, aki elmondta, a helyzet maradt ugyanaz, hivatalosan a falunak semmi köze az Alkotóházhoz (ahogy az Avar Szállóhoz sem, ). Hiába igényelték meg, nem született róla érvényes kormányhatározat, de ő úgy tudja, az alkotóházról lemond az állam, az Avar Szállóról viszont nem. Ők abban bíznak, hogy nyár közepéig pont kerülhet az ügy végére, és nekiállhatnak végre rendbe tenni a pusztulófélben lévő épületegyüttest. Amit többek között művelődési házként is szeretnének használni, hiszen jelenleg csupán egy klubszobája van a falunak. A vagyonkezelő felé pedig már jelezték, hogy addig is, legalább a hidat önerőből megcsináltatná az önkormányzat, mert siralmas látványt nyújt.
A kérdés már csak az, fenn tudja-e majd tartani a falu az Alkotóházat? Hiszen az ingatlanok visszavétele szigorú kötelezettségekkel jár, állagmegóvást, karbantartást, és miegyebeket ír elő ilyen esetekben a törvény, és mindez pénzbe kerül. A polgármester asszony szerint egy biztos, a mostani állapotnál csak jobb lehet.
Megkerestük a használó Velemi Stúdió vezetőjét is
Akinek elnökét, Taródi Lajost szintén telefonon értük el. Ő sem tudott mást mondani, mint amit magunk a helyszínen megtapasztaltunk: a fenntartó sem az épületegyüttesen sem a környezetében állagmegóvást nem végez, nem gondozza a kertet.
Az egész rémálom, sír a szívünk, ahogy szépen lassan minden, amiért dolgoztunk, az enyészeté lesz
. Az elmúlt években 5-6-szor levágták a füvet, megmetszették a fákat és az élősövényt, különben megközelíthetetlen lenne. A Faragók Háza tavaly ledőlt kéményét újra falazták, a tetőt saját költségükön kijavíttatták.A döntésekről, tulajdonosváltásokról őket, használókat senki sem tájékoztatta, a kezelői viszonyokról is mindig utólag értesülnek. Ennek ellenére, ahogy elmondta, a stúdió próbálja azt az értékteremtő munkát folytatni, amit az elmúlt negyven évben végzett. Egyesületüknek továbbra is 50-60 népművész a tagja, egy országosan jegyzett, nagyhírű népművészeti csoportról beszélünk.
Az utóbbi években közel egy millió forintot áldozott az egyesület (anyagban és munkában) a műhelyegyüttesre. Ahogy fogalmazott:
Tehát mi, a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület kézműves közössége, komoly anyagi áldozatokat hoztunk, a műhelyrendszer megőrzésére. A Stúdió egy civil szervezet, melynek tagjai saját létükért is kell, hogy küzdjenek. Erőnkön felül küzdünk a 4 évtized alatt megteremtett értékek megőrzéséért! DE CSAK MI!
Tényleg, kinek a dolga lenne a füvet lenyírni, a kertet gondozni?
Az ügyben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjét, Dr. Huszár Lillát is megkerestük. Többek között arra voltunk kíváncsiak, mit tervez a tulajdonos állam az alkotóházzal, és kinek a dolga lenne a füvet lenyírni, a kertet gondozni, az omlásveszélyes építményeket kijavítani. Időközben az állam részéről megérkezett a várva várt válasz, amit az alábbiakban itt olvashatnak. Ebből annyit biztosan megtudhatunk, hogy az üzemeltető az MMIK után a "Nemzeti Művelődési Intézet" lett, nála kell kopogtatni egy kis kaszálásért. Folytatjuk...
