Hankó Balázs szerint javult a magyar felsőoktatás helyzete, de a helyzet közel sem ilyen fényes

Kicsit félreértelmezte a statisztikákat a hónap elejétől hivatalban lévő kultuszminiszter.

Versenyképesség, identitásőrzés, közösségépítés – ez az egyetemek vonzóképességének három hatóanyaga Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint. Erről a 48. Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) szerdai sajtótájékoztatóján beszélt, amit 2015 után szervezett először házigazdaként az Óbudai Egyetem a Velencei-tavi Sukorónál.

A kultuszminiszter a fesztivál sajtótájékoztatóján az Európai Innovációs Eredménytábla (EIS) hétfőn kiadott eredményeire hivatkozva azt mondta, a magyar innovációs képesség 2,1%-kal javult a tavalyi eredményekhez képest.

Az EIS innovációs listán Magyarország a 21. helyet foglalja el a 27 tagállam közül, így a mérsékelt innovátor besorolást kapta. A lista adatai alapján valóban van 2,1%-os változás, az is az összefoglaló innovációs indexben. Azonban az adatok részletes elemzése során rájöhetünk, hogy országunk helyzete közel sem olyan előkelő.

Hankó Balázs kultuszminiszter (középen), L. Simon László (tőle balra) és Rácz Ervin, az EFOTT-házigazda Óbudai Egyetem oktatási rektorhelyettese (tőle jobbra) az EFOTT szerdai sajtótájékoztatóján.
Vigh Frodó Gergely / Nyugat.hu

Magyarország az Európai Unió innovációs teljesítményének 70%-át nyújtja, olyan tagállamokat megelőzve, mint Horvátország, Szlovákia, Lengyelország vagy Románia – mindegyiket a feltörekvő innovátor kategóriába sorolták be. A mérsékelt innovátorok között országunk az utolsó helyet foglalja el, az innovációs index a csoportátlag négyötödének megfelelő mértékű.

Az összesített indexet leginkább a digitalizáció erősíti, a szektor tavalyhoz képest a negyedével erősödött. Ez azt jelenti, hogy egyre többen rendelkeznek az alapszintnél magasabb digitális készségekkel. A főbb kategóriák közül a foglalkoztatottságra való pozitív hatásoknál és az információs technológiák alkalmazásánál regisztráltak mérsékelt növekedést.

Az innovációs szektorban 11%-os csökkenést regisztráltak, ez a termékinnovációkat bevezető kis- és középvállalkozásokat sújtja erősebben. Tavalyhoz képes szintén csökkent a kutatási-fejlesztési kiadások az üzleti szektorban és a felsőfokú végzettségű népesség aránya is.

Hankó Balázs kiemelte azt is, hogy 12 magyar egyetem helyezkedik el a világ legjobb 5%-ában. A Quacarelli Symonds (QS) 2025. évi globális rangsorában mindeközben csak 11 ilyen szerepel, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a szegedi és debreceni egyetemek, vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Nem mellesleg a listán idén 1503 egyetemet rangsoroltak az általuk ismert 26368 közül. Amennyiben az Óbudai, Miskolci vagy a Pannon Egyetem az 1400. helyezés közelében helyezkedne el, az ötszázalékos keretből, ha egy arasznyira is, mégis kicsúsznának.

Amennyiben élvonalbelinek tekintjük a 12. intézményt, akkor az Eduline szerint ez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem lenne. Az egyetem a QS nemzetközi rangsorában nem ért el helyezést, viszont az intézet áprilisi képzésterületi ranglistájában előadó-művészet szakágon a 22. helyezést ért el.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet