Versenyképesség, identitásőrzés, közösségépítés – ez az egyetemek vonzóképességének három hatóanyaga Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint. Erről a 48. Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) szerdai sajtótájékoztatóján beszélt, amit 2015 után szervezett először házigazdaként az Óbudai Egyetem a Velencei-tavi Sukorónál.
A kultuszminiszter a fesztivál sajtótájékoztatóján az Európai Innovációs Eredménytábla (EIS) hétfőn kiadott eredményeire hivatkozva azt mondta, a magyar innovációs képesség 2,1%-kal javult a tavalyi eredményekhez képest.
Az EIS innovációs listán Magyarország a 21. helyet foglalja el a 27 tagállam közül, így a mérsékelt innovátor besorolást kapta. A lista adatai alapján valóban van 2,1%-os változás, az is az összefoglaló innovációs indexben. Azonban az adatok részletes elemzése során rájöhetünk, hogy országunk helyzete közel sem olyan előkelő.
Magyarország az Európai Unió innovációs teljesítményének 70%-át nyújtja, olyan tagállamokat megelőzve, mint Horvátország, Szlovákia, Lengyelország vagy Románia – mindegyiket a feltörekvő innovátor kategóriába sorolták be. A mérsékelt innovátorok között országunk az utolsó helyet foglalja el, az innovációs index a csoportátlag négyötödének megfelelő mértékű.
Az összesített indexet leginkább a digitalizáció erősíti, a szektor tavalyhoz képest a negyedével erősödött. Ez azt jelenti, hogy egyre többen rendelkeznek az alapszintnél magasabb digitális készségekkel. A főbb kategóriák közül a foglalkoztatottságra való pozitív hatásoknál és az információs technológiák alkalmazásánál regisztráltak mérsékelt növekedést.
Az innovációs szektorban 11%-os csökkenést regisztráltak, ez a termékinnovációkat bevezető kis- és középvállalkozásokat sújtja erősebben. Tavalyhoz képes szintén csökkent a kutatási-fejlesztési kiadások az üzleti szektorban és a felsőfokú végzettségű népesség aránya is.
Hankó Balázs kiemelte azt is, hogy 12 magyar egyetem helyezkedik el a világ legjobb 5%-ában. A Quacarelli Symonds (QS) 2025. évi globális rangsorában mindeközben csak 11 ilyen szerepel, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a szegedi és debreceni egyetemek, vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Nem mellesleg a listán idén 1503 egyetemet rangsoroltak az általuk ismert 26368 közül. Amennyiben az Óbudai, Miskolci vagy a Pannon Egyetem az 1400. helyezés közelében helyezkedne el, az ötszázalékos keretből, ha egy arasznyira is, mégis kicsúsznának.
Amennyiben élvonalbelinek tekintjük a 12. intézményt, akkor az Eduline szerint ez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem lenne. Az egyetem a QS nemzetközi rangsorában nem ért el helyezést, viszont az intézet áprilisi képzésterületi ranglistájában előadó-művészet szakágon a 22. helyezést ért el.
