A Greenpeace Magyarország új videóban foglalta össze, hol tart most az osztrák-magyar azbesztbotrány, amely januárban még csak egy bozsoki parkoló ügyének tűnt, mára viszont egész Nyugat-Magyarországot érintő környezetvédelmi és közegészségügyi problémává nőtte ki magát.
Harminc éve jöhetett át a határon
A történet középpontjában egy Ausztriából érkező kőzúzalék áll, amelyet útépítéseknél, parkolóknál, közterületeken és különféle beruházásoknál használhattak fel Magyarországon is. A Greenpeace szerint ezt az anyagot akár harminc éve is behozhatták az országba, főleg a határhoz közeli térségekbe, mert olcsóbb volt más építőanyagoknál.
A szervezet eredetileg csak Vas vármegyei érintettségre számított, de azóta kiderült, hogy Zalaegerszeg, Zala megye, Vas megye jelentős része és Győr-Moson-Sopron megye is érintett lehet. A feltérképezés pedig még mindig tart.
Az osztrákok már tudhatták, hogy baj van
A Greenpeace videója szerint az osztrák hatóságoknál már korábban is voltak arra utaló jelek, hogy gond lehet a bányából származó anyaggal. Burgenland mintákat küldött egy grazi laborba, ahol az eredmények alapján mind az öt vizsgált mintában a határérték fölötti azbeszttartalmat mértek. Az osztrák szabályozás szerint a megengedett határérték 0,1 százalék. Ez vezetett végül az érintett bányák bezáráshoz.
Közben Ausztriában is sorra derül ki, hogy az érintett kőzúzalékot utak mellett, játszótereknél, kórházak környékén és különböző építkezéseknél használhatták fel. A Greenpeace szerint emiatt az ügyet már az „osztrák második köztársaság egyik legnagyobb botrányaként” emlegetik.
Szombathely polgármestere, Nemény András a videóban arról beszél, hogy szerinte transzparensen kell kezelni a helyzetet: nyilvánosan kell beszélni a problémáról és a lehetséges megoldásokról is, mert csak így lehet elérni, hogy az emberek együttműködjenek az esetleges intézkedésekben.
Egy belélegzett rost évtizedekig ott maradhat
A legnagyobb probléma az azbeszttel, hogy mikroszkopikus rostjai belélegezve a tüdőbe juthatnak, és ott hosszú időre megmaradhatnak. Az azbeszt ismerten rákkeltő anyag, többek között tüdőrákkal és mellhártyadaganattal is összefüggésbe hozható. A betegségek sokszor csak évtizedekkel a belégzés után alakulnak ki. A Greenpeace videójában elhangzik: egy azbesztszál annyira apró, hogy egy hangya lába is sokszorosan nagyobb nála, miközben maga az anyag gyakorlatilag nem bomlik le.
A szakemberek szerint a természetben előforduló azbeszt önmagában nem feltétlenül jelent közvetlen veszélyt. A probléma akkor kezdődik, amikor a kőzetet kibányásszák, ledarálják és feldolgozzák, mert ilyenkor az azbesztrostok a levegőbe kerülhetnek.
Nem csak parkolók lehetnek érintettek
A Greenpeace a és a szakértők szerint most gyors és pontos felmérésekre lenne szükség, illetve az érintett anyag szakszerű eltávolítására. Arra külön felhívták a figyelmet, hogy az aszfaltozás önmagában nem jelent végleges megoldást. Egy útburkolat elkészítése előtt ugyanis a felületet elő kell készíteni, ami kiporzással járhat, később pedig bármilyen bontás – például csőtörés vagy csatornázás – ismét felszabadíthatja az azbesztrostokat.
A videóban szóba kerül egy soproni eset is, ahol egy lakópark építése során magánberuházásból kerülhetett azbesztes kőzúzalék közterületre. A Greenpeace szerint egyelőre nincs jele annak, hogy széles körű vizsgálatok indulnának az ilyen helyszíneken a városban.
Az aszfalt nem oldja meg a problémát
A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy lakásokban sem mindegy, hogyan takarítanak olyan helyen, ahol azbeszttel szennyezett por jelenhet meg. A hagyományos porszívók a finom rostokat visszajuttathatják a levegőbe, ezért csak megfelelő HEPA-szűrős berendezés használható biztonságosan, vagy nedves takarítás ajánlott.
A megszólalók szerint az ügy nem maradhat következmények nélkül, és szükség lehet egy osztrák–magyar megállapodásra is a károk rendezéséről és a szennyezett helyszínek kezeléséről. Az viszont már most látszik, hogy a történet nem egyetlen parkolóról vagy néhány teherautónyi sittől szól, hanem egy olyan anyagról, ami évtizedeken át épülhetett be Nyugat-Magyarország útjaiba, udvaraiba és köztereibe. A teljes videót itt tekintheti meg:
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!