75 év egy ember életében is hosszú idő, 3 nemzedékre elegendő emlékkel, eseményekkel. Milyen hosszú idő lehet akkor egy intézménynek, amelynek sok tízezer diák koptatta padjait a kezdetektől napjainkig, amikor fennállásának 75.évfordulóját ünnepli? Nem kis feladatra vállalkozik az, aki a Gépipari 75 éves múltját és jelenét próbálja bemutatni.
Gépipari. Fogalommá vált a név. Előbb Latinkaként, később, az utóbbi évtizedben inkább Gépipariként. Szinte alig van család, akinek valakije ne kötődött volna valamilyen módon ehhez az iskolához Szombathelyen vagy szerte a megyében.
Az iskola sok változáson ment át az évtizedek alatt. Van, ami azonban nem változott: az igény a színvonalas oktatásra, nevelésre.
1950-ben 132 diák előtt nyitotta meg kapuit a 20. számú Általános Gépészeti Technikum. Ez egy évfolyam 4 osztályát jelentette. Ma, 2025-ben közel 650 diák végzi tanulmányait 5 évfolyamon, 23 osztályban. 75 évvel ezelőtt is technikum volt az intézmény, és több szerkezeti átalakulás után ma ismét technikumként funkcionál. Volt közben szakközépiskola, szakképző iskola, szakgimnázium is, mire visszatért a kezdeti képzési formához, a technikumhoz. Az ötvenes évek diákjai zömmel mezőgazdasági gépgyártó szakon, illetve gépgyártástechnológiai szakon végeztek. Érdekesség, hogy szakmai oktatóik szinte valamennyien az intézmény levelező vagy esti tagozatának hallgatói voltak korábban. Az iskola első igazgatója, Rózsás György minden erejével törekedett az elméleti képzés mellett a gyakorlati tudást is megalapozó, a gyártást is lehetővé tevő eszközpark megteremtésére. Igaz, ez az eszközpark a képek tanúsága szerint nem nagyon hasonlított a jelenlegi modern gépekhez, de akkoriban ez is kiemelkedőnek számított.
Rózsás igazgató úr kezdeményezését, munkáját a gyakorlati képzés területén az őt követő igazgatók, név szerint Sütő Imre megbízott igazgató, Halmosi Károly, Csetényi Sándor igazgatók, Tóth Gábor tagintézmény-vezető és napjainkban Kovács Péter igazgató is átvették. Irányításuk alatt bővült az iskola profilja, de az elsődleges cél mindig a munkaerőpiac igényeinek kielégítése volt .
Az 1970-es évek végén szakmunkásképzési célú szakközépiskolává vált a Gépipari, amelynek feladata kettős volt: felkészíteni az érettségire, valamint szakmunkásokat képezni géplakatos, esztergályos, műszergyártó és karbantartó szakra.
1991-ben újabb profilváltás, egyúttal újabb névváltás következett be az iskola történetében. A Latinkát felváltotta a Szombathelyi Műszaki Szakközépiskola elnevezés. A technikai fejlődés új szakok bevezetését követelte: elindult a gépgyártástechnológiai-számítástechnikai technikusi szak. Természetesen új, kvalifikált szakemberekre is szükség volt az új profil sikeres működéséhez. A szellemi és anyagi erőforrások megteremtéséhez nagymértékben hozzájárult a sikeres világbanki pályázat. A Gépipariban a hagyományos gépészeti szakok mellett megjelentek az informatikai osztályok. Bár ma is Gépipariként emlegetik az iskolát, de már több mint 30 éve az informatikához kapcsolódó szakokat is ugyanolyan arányban oktatják az intézményben, sőt az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elektronika, mint a műszaki élet napjainkban nagyon fontos területe.
Az utolsó nagy váltás a duális képzés beindulása volt. Diákjaink egy részének az iskolai gyakorlaton túl lehetősége nyílt duális képzésen való részvételre, amelyet olyan duális partnerek biztosítanak, mint az Aptiv, BPW, Opel, Schaeffler, Schott, vagy a TDK és az Ames. A velük való együttműködés új lehetőségeket nyitott a Gépipariban zajló oktatásban.
Itt tartunk most, 2025-ben. Természetesen egy oktatási intézményben nem csak az ismeretek elsajátíttatása zajlik. Ugyanolyan fontos az intézménybe járó tanulók számára az igényes szabadidős programok szervezése. A Gépipari ebben is példaértékű, mindig a korszak lehetőségeihez igazítva ezeket a közösségi programokat. A hatvanas-hetvenes években az építőtáborok kovácsolták még összetartóbb közösséggé egy-egy osztály tanulóit, illetve a társadalmi munkák, amelyek keretében szépült, újult az iskola környezete.
A kezdetekben az épület után gyakorlatilag véget ért a Rohonci út lakott része, az iskola ugyan állt, de kerítés, park nélkül. A mostani, az épület mögött elterülő park szorgos diákkezek munkájának a gyümölcse.
A rendszerváltás után kinyílt a világ, elérhetővé váltak külföldi képzések, tanfolyamok is. A Gépipari mindig az elsők között csatlakozott ezekhez a projektekhez. Hogy csak néhányat említsünk: a Comenius pályázatai, a Kolding nemzetközi konferenciák, a Határtalanul program, az Erasmus tanulói és oktatói projektek nem zajlanak gépiparis résztvevők nélkül.
A VVSzC Gépipari és Informatikai Technikum 75. jubileumát ünnepli ebben az évben. A jubileum számos programot kínál. Közülük a legkiemelkedőbb a 2025.október 10-én az Agora Művelődési és Sportházban tartandó gálaműsor és az azt követő öregdiák-találkozó a hajdani alma materben.
Az intézmény nem titkolt célja minél több volt gépiparis / Latinkás diákot együtt látni ezen a rendezvényen, akik osztoznának a közös ünneplésben, felidéznék emlékeiket egy nosztalgikus beszélgetés, kellemes időtöltés keretében.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, akinek életében fontos szerepet töltött be a Perint partján 75 éve álló intézmény.
Csatlakozni a programokhoz az alábbi linken lehet:
https://forms.gle/FwBkYsBWQ9cBeQSX6