Az egészségügyi intézmények tartozásai a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint április végén 28,5 milliárd forintot tettek ki, ez 5 milliárddal magasabb a március véginél, két hónap alatt pedig már 13 milliárdos növekmény – írja az mfor.hu.
Az egészségügyi intézmények 200 millió forinttal adósak az államnak – ami duplája az egy hónappal korábbi értéknek. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a beszállítóknak és szolgáltatóknak 28,3 milliárd forinttal tartoznak (ami 5 milliárddal több az előző havinál), ezáltal rettenetesen nehéz helyzetbe hozva őket (is). - teszi hozzá a mérce.hu.
2019 végén az egészségügyi intézményeknél felhalmozódott adósság 67,7 milliárd forint volt, ami január végén 82,4 milliárdra emelkedett. Februárban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő utalt ki gyorssegélyként mintegy 19 milliárd forintot, amiből a 100 millió forint alatti hitelezők követeléseit lehetett kielégíteni (így apadt 63,8 milliárdra a tartozás) – márciusban pedig újabb 48 milliárd forint érkezett az egészségügyi intézmények számlájára.
Ám végül nem ennyivel, csak 40 milliárddal, 23,8 milliárdra esett március végére a kórházak tartozásállománya, amiből arra lehetett következtetni, hogy újra beindult az adósságspirál – teszi hozzá az mfor.hu. - Az április végi adatok is ezt támasztják alá, ugyanis a múlt havi 5 milliárdos növekménnyel együtt két hónap alatt immár 13 milliárdos adósság halmozódhatott fel.
Márpedig ha marad a tendencia, év végére rosszabbul állnak majd a kórházak, mint 2019 decemberében. „Szakértők szerint az adósság ismételt gyarapodása azzal magyarázható, hogy a koronavírus-járvány március közepétől tartó fokozódásával és az ellátások leállításával a teljesítményalapú, majd később az átlagfinanszírozás mellett nem tudtak a béren kívül mást fizetni. Emiatt a hazai egészségipar további kormányzati segítségre szorul, miután az eddigi gazdasági intézkedések rajtuk nem segítettek” – áll a cikkben.
A kórházi adósságok témája évről évre aggodalomra ad okot – elsősorban azért, mert rámutat az állami finanszírozású egészségügyi rendszer hiányosságaira. Az ugyanis egy dolog, hogy időről időre a kormány betömködi a lyukakat a rendszerben. Ez azonban keveset segít a menet közben kivéreztetett beszállítókon és szolgáltatókon, akik csak késve (ha egyáltalán) kapják meg a pénzüket, így csődközeli állapotba vannak kényszerítve folyamatosan, másrészt pedig azt is jól mutatja, hogy rendszerszinten nincs elég pénz szánva az egészségügy fenntartására.
Mindezt pedig tovább súlyosbította (és így még látványosabbá tette) a koronavírus-járvány miatt megnövekedett terhelés is – amivel a kormánynak valóban kezdenie kéne valamit. Nem véletlen, hogy tavaly az Állami Számvevőszék megpróbált gátat szabni az egészségügyi intézmények folyamatos eladósodásának, mivel már szerintük is tarthatatlanná vált a helyzet. Ám mint látjuk: sok eredménnyel nem jártak.
