Az Eurobarométer felmérése szerint a magyarok 39 százalékának van pozitív véleménye az Európai Parlamentről.
A magyarok 55 százaléka véli úgy, hogy az ország uniós tagsága jó dolog, és csupán 7 százalék szerint rossz az uniós tagság - derül ki a legújabb Eurobarométer-felmérésből, amelyet az Európai Parlament megbízásából végeztek el minden tagállamban - írja a hvg.hu. A felmérést tavaly ősszel készítették, az eredményeit szerda reggel hozták nyilvánosságra.
Fontos azonban az is, hogy az EU-s polgárok átlagban nagyobb arányban (62 százalék) tartják jó dolognak hazájuk uniós tagságát, ami azt mutatja, hogy a magyarok kevésbé lelkesek az EU iránt. Viszont azok aránya, akik szerint ez rossz dolog, pont fordított: az EU-átlagában 11 százalék tartja rossznak az uniós tagságot, a magyarok közül azonban csupán 7 százalék.
Az Európai Parlamentről az európaiak 38, a magyarok 39 százaléka van pozitív véleménnyel. Az EP-t negatívan az európaiak 20, a magyarok 16 százalék értékeli.
Általánosságban véve az európaiak 49, a magyarok 46 százaléka alkotott pozitív képet az EU-ról, a negatív benyomás aránya az európaiaknál 34, a magyaroknál 41 százalék.
A világ jövője
A világ jövőjével kapcsolatban az európaiak 44, míg a magyarok 56 százalékban derűlátóak.
Hasonló, bár kisebb arányú különbség volt az EU jövőjét illetően, míg a saját ország jövőjével kapcsolatban az európaiak és a magyarok ugyanabban az arányban, 57-57 százalék derűlátók.
A saját és a család jövőjével kapcsolatban szintén minimális volt a különbség: az uniós polgárok átlagban 76, a magyarok 78 százalékban derűlátóak.
A magyarok kevésbé félnek a háborútól
Az EU közelében zajló aktív konfliktusok és háborúk miatti aggodalmat az európaiak a 100-as listán 72 pontra értékeltek, a magyarok pedig 62-re.
Az EU-átlagban a következő aggodalomforrás a terrorizmus, de Magyarországon a második helyen a klímaváltozás által súlyosbított természeti katasztrófák állnak.
A kommunikációval és társadalommal kapcsolatos aggodalmaknál az uniós szinten a dezinformáció kapta a legnagyobb számot (69), míg a magyarok szerint a személyes adatok védelme az online térben a legnagyobb veszélyforrás (63 pont).
Az EU egysége
A globális változásokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelem miatt az európai polgárok 66 százaléka szerint az EU-nak erősebbé kellene válnia, ez 5 százalékkal haladja meg a magyar adatot.
Az EU-polgárok 89 százaléka szerint a tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben, a magyarok 85 százaléka véli ugyanezt. A magyarok 81 százaléka, míg az európaiak 73 százaléka gondolja úgy, hogy ehhez több eszközre is szükség van.
Az uniós átlagadatok szerint 40 százalék a védelemre és biztonságra helyezi a hangsúlyt, míg a legnagyobb magyar érték, 33 százalék a versenyképességet támogatná.
Mivel kellene az EP-nek foglalkoznia?
Az EU polgárok 41 százaléka, a magyarok 45 százaléka szerint az Európai Parlamentnek az inflációval, az emelkedő árakkal és a megélhetési költségekkel kellene foglalkoznia.
A második helyen a gazdaság és munkahelyek teremtése áll: az EU-s adat 35, a magyar pedig 44 százalék.
Míg az európaiak 34 százaléka az EU védelmét helyezte a harmadik helyre, a magyarok számára a közegészségügy került a legfontosabb témák közé, 35 százalékkal.
Abban nincs vita, hogy az EP által kiemelkedően védendő értékek közül az első helyen a béke kell, hogy álljon: az EU-s adat 52, a magyar pedig 49 százalék.
Meg kell említeni, hogy a magyarok lényegesen nagyobb mértékben (23 százalék a 14-gyel szemben) hívják fel a figyelmet a mozgás szabadságának védelmére.
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
