2021 júliusában debütált a Netflix új, hat részes minisorozata amelyben különböző diktátorokon átívelve tanulmányozhatjuk a zsarnokká válásnak a folyamatát.
A sorozat nem csupán a múlt eseményeinek a feltárása. Nem csak történelmi szemlélet húzódik meg benne, hanem olyan általános törvényszerűségeket ír le, amik a legtöbb zsarnoki rendszerben szinte kivétel nélkül megtalálhatóak.
Ezeket a törvényszerűségeket egy-egy diktátor tevékenységében személyesíti meg a sorozat, olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy hogyan szerezhető meg a hatalom, vagy éppen hogyan tartsuk azt meg.
Hat rész, hat diktátort mutat be nagyon hasonló életúttal, hat különböző sajátossággal melyek általános érvényűek szinte minden abszolút hatalomra nézve:Ezeket a tulajdonságokat végig olvasva sokaknak támadhat ismerős érzése. Egy egészen biztos, ha egy modern társadalomban az alábbi jegyek közül akár csak egy is érvényesülni látszik, az már rég nem a normalitást tükrözi vissza.
A múltba visszatekintve sokan azt gondolhatják, mennyire befolyásolhatók voltak az akkori emberek, és hogy ezeket a jeleket mi, az emberi fejlődés csúcsai bizonyára észrevettük volna. De biztos így van ez? Ha végiggondoljuk az elmúlt évek eseményeit, akkor is azt gondoljuk, hogy mások vagyunk, mint az akkori emberek? Kevésbé befolyásolhatóak és kevésbé hajlamosak a gyűlöletre?
Ne felejtsük el, hogy a sorozat első szereplőjének az idejében a weimari Németországban egy fél-prezidenciális demokratikus berendezkedésű állam működött. Voltak pártok, azoknak voltak vezetői, akik versengtek egymással. Tehát egy hasonló szintű állami berendezkedés volt, mint amiben most élünk.
Aztán jött Hitler, aki bármennyire is próbálkozott azzal, hogy puccsal szerezze meg a hatalmat, a végeredmény az lett, hogy börtönbe került. Ott pedig volt ideje gondolkodni azon, hogy miként tudna demokratikus úton egy kisebbségben lévő politikai csoportosulást győzelemre vinni.
De mi volt a sikerének a titka? A sorozat ezekre a kérdésekre ad választ. Hogyan tudott egy osztrák származású tizedes ekkora hatalmat szerezni egész Németország felett?
A hatalom megragadását megtanulhatjuk Adolf Hitler példáján a sorozatból. De talán még nehezebb feladat a hatalom megtartása.
Ha valakihez tanácsokért fordulhatnánk, hogy miként tartsd meg a hatalmad az nem más lenne, mint Szaddam Husszein. A sorozat második része, az Iraki történelem egyik legnagyobb figurájának a felemelkedését mutatja be. A zsarnok talán egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy gátlástalan.
Nem számít sem család, sem a barátok. Sőt az utóbbiak még veszélyesek is lehetnek a hatalmasra nézve. Husszein megmutatta, hogy felül kell kerekedni az érzelmeken és ha kell ölni kell családtagokat barátokat vagy bárkit a cél érdekében.
A sorozat harmadik szereplője Idi Amin Uganda „Big Daddy-je ”. Történetesen a huszadik század egyik legvéresebb despotája. Nem tudom, hogy Idi Amin vajon olvasott-e Machiavellit? Machiavelli pontosan leírja, hogy inkább féljenek az uralkodótól, mint sem szeressék, hiszen a félelem az, ami az embereket irányítja. Idi Amin rendszere erre épült.
Machiavelli óta tudjuk, hogy az emberek inkább fordulnak az ellen, akit szeretnek, mint az ellen, akitől félnek. Idi Amin, a diktátorok archetípusa megtalálható minden, ami egy diktátort diktátorrá tesz. Ha kellett, bűnbakot képzett, amikor szorult a helyzet akkor háborúzott, és több százezer embert végeztetett ki vagy kínzott meg, hogy kordában tartsa a népét.
A sorozat következő szereplője Joszif Visszarionovics Sztálin. Talán az ő esetében is utalhatnánk Machiavellire, bár úgy gondolom ezt valamennyi diktátor esetében releváns lenne. Amikor viszont az igazság kontrollálásáról van szó, akkor inkább Orwell klasszikus művei jutnak az ember eszébe és talán ezek közül is az 1984. passzol leginkább a sorozat Sztálinról szóló részéhez.
„Aki, uralja a múltat (...), az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is”
Az igazság átírása, a cenzúra és a propaganda kézben tartása a szovjet diktatúra legfontosabb támasza volt. Bizonyára sokaknak ismerősek a retusált képek, amelyekről csak úgy eltüntettek embereket, mintha ott sem lettek volna.
Sztálin uralta az igazságot az volt igaz, amit a párt, vagyis ő annak gondolt. Azért itt szeretném megemlíteni, hogy jóval később pont az igazság győzte le a Szovjetuniót Csernobilban. A HBO Csernobil című sorozatból idézett mondat talán jól összefoglalja az igazság valós erejét, amit semmilyen propaganda nem tud legyőzni.
„Minden elmondott hazugsággal az igazság adósai leszünk”
A zsarnokság következő állomása Líbia divatdiktátorát mutatja be. A kissé különc Moammer Kadhafi életét találóan parodizálja The Dictator című film Sacha Baron Cohennel főszerepben. A Netflix azonban egy kevésbé ironikus képet ad a diktátorról mint az előbb említett vígjáték.
Moammer Kadhafi felismerte, hogy a társadalom átalakításához a szabadságjogokat kell eltüntetni és azzal, hogy képes volt új társadalmat teremteni, talán közhely nélkül állítható, hogy nem a nép cserélte le a vezetőjét, hanem a vezető a saját népét.
Ez a pont olyannyira hatékony volt, hogy Kadhafit több mint négy évtizedig hatalomban tartotta.
A sorozat hatodik és egyben utolsó része a ma még ma is regnáló Kim dinasztiát mutatja be. Ahhoz, hogy egy társadalmat kordában tudjunk tartani, nem elegendő a katonaság vagy a propaganda célzott felhasználása. A társadalmat fanatizálni kell. A Kim dinasztia istenné nyilvánította magát és ezzel a fanatizmus egy új szintjére léptek. Az izmusok a vallások és egyéb természetfeletti dolgok könnyen mozgósíthatják az embereket.
A történelemben számtalan vezető felhasználta ezt a lehetőséget. Köztük Napóleon is, aki az üdvözüléssel tudta elmagyarázni a népének, hogy miért igazságos meleg kastélyban vacsorázni szemben a hidegben éhező parasztsággal.
A Kim dinasztia a mai napig nyomorban tartja Észak-Koreát míg a párt legfőbb vezetői fényűző gazdagságban élnek. Ennek a célnak az elérésében ők is a vallást használják fel. Azt a vallást, amelyet ők teremtettek meg. George Orwell az Állatfarm című klasszikusából vett idézet jól leírja a rendszer örök igazságát.
„ Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”
Sok szempontból érdekes, hogy miért készült el ez a sorozat. Mi volt az indíttatása? Mit akar vele üzenni az alkotó? Népszerűsíti-e a zsarnokságot vagy éppen ellenkezőleg segít felismerni azt?
Teljesen nyilvánvaló, hogy egy online szolgáltató legfőbb célja a minél nagyobb nézettség és ez által minél nagyobb bevétel elérése. Azonban felmerül a kérdés miért lehet fetisizálni a zsarnokságot? Miért vevők rá az emberek? Vajon mindenkiben ott van egy vágy az abszolút hatalom birtoklására?
Talán, ha nem is mindenkiben, de vannak olyan emberek, akikben igen. Ahhoz, hogy ezeket felismerjük tisztában kell lennünk azzal, hogy működik egy zsarnok. Mivel a zsarnok megállításához vezető út legfontosabb állomása az, hogy felismerjük a tényt, hogy zsarnokkal állunk szemben.
