A szombathelyiek, pláne a korosabbja emlékszik még a sportszerető közönség szállóigéjére, ami itt az Alpok alján keletkezett, miszerint "Illés Béla a legnagyobb király". Ez a mi Bélánk futballista minőségére vonatkozó elismerő ítélet volt, így, ha Horváth Szonjáról, aki egyébként a Paragvári iskola 7/B osztályos tanulója, mindezek után azt mondjuk, hogy ő a legnagyobb király(lány), akkor már tudjuk azt, hogy valamely sportban jeleskedik.
És így is van. Szonja ugyanis röplabdázik, éspedig jól röplabdázik, olyannyira, hogy már a nagyobbakkal (u17) szerepel és bajnok. Ez azonban nem elég, mert jól is tanul. Na és, kérdezhetnénk, sokan vannak, akik sportolnak és tanulnak, és még tűrhetően is mindkettőt. Aki kiemelkedően, annak kitalálták a "Jó tanuló, jó sportoló" titulust és díjat, és még ez is alig valami, szinte semmi.
Mert ugyan sok évet megértünk, de olyan díjról, hogy egyenesen egy országnak legyen valaki a jó tanulója és jó sportolója, olyan már csak kevés lehet (három mindösszesen), és azt nem kaphatja meg akárki, csakis a legnagyobb király(lány), azaz, a szombathelyi Horváth Szonja. És egyenesen a ma már nem, de akkor még miniszter Kásler Miklóstól. Hát, mit is mondjunk? Azt, hogy gratulálunk.
