Hüje görögök, görögök hülyék?

Nagyon könnyű egy egész nemzetet megutálni. Főleg, ha sokan mondják és egyszerre: megérdemlik! Na és persze ha nem a magunkéról van szó.

Lusta, ingyenélő népség. Bezzeg sztrájkolni, azt tudnak. Arra van idejük. Ilyesmiket írt a szocialista sajtó anno a nyolcvanas évek legelején, amikor Lengyelországban kezdetét vette a Szolidaritás néven (méltán) elhíresült mozgalom.

25 éves a Nyugat.hu. Ne feledd, ide kattintva támogathatod következő 25 évünket!
Támogatom

És most nagyjából ugyanez a helyzet a görögökkel, csak éppen az Európai Unió országainak sajtója (köztük természetesen a magyar) jellemzi őket imígyen. És az emberek többsége ezt természetesen el is hiszi. Mindig kellemes érzés a ma emberének, ha valakinél többnek, jobbnak érezheti magát. Nem csoda, hiszen kevés rá a lehetősége.

Két lustálkodó Thesszalonikiben...
Kocsis Péter

Lusta, ingyenélő népség. 1980-ban a lengyel, 2015-ben a görög. És ez a hüje görög csak nyújtózkodik, mint a partravetett polip, pedig nincs is takarója. Perszehogy nincs. Minek is az akkora hőségben?

Megvan a vicc? „Indul a görög aludni – ez a mondat még visszafelé olvasva is ugyanígy hangzik. Indul a görög dolgozni – ennek a mondatnak már eleve semmi értelme sincs.” Hahaha. Tisztára, mint a cigányviccek, nem?

Hacsak ő nem...
www.tenytar.blog.hu

Mellesleg, ez egy ún. palindroma, azaz olyan mondat, amelynek visszafelé olvasva is ugyanaz az értelme. Találják ki, milyen eredetű a palindroma szó: naná, hogy görög! Palindromosz: visszafelé út, folyás, futás. Az ilyen palindromákat is biztosan akkor agyalták ki, amikor lustálkodtak. „Szieztáztak”. Na, ezt a kifejezést meg a spanyoloktól vettük át. Ők is lusták, de most éppen nem velük van baj. Majd lesz.

Én immár huszonöt esztendeje járok Görögországba, és húsz éve egy kies kis görög szigetre, ahol a házinéni a szálláshelyen mindig otthagy egy takarót is – vastag pléd, még sohasem volt rá szükség. Arrafelé elég egy sima lepedő, alul, fölül. Arrafelé más az időjárás, mások a szokások, mások az emberek. Más a mentalitás. De azért nekem, külföldinek, meghagyja a házinéni a lehetőséget – hátha én pléddel akarok takarózni. Mint Magyarországon. Pedig nem. Mert arrafelé ez meglehetősen abszurd lenne. És kellemetlen is.

hüje görögök
Kocsis Péter

A liberális Európa nagyon kedveli a mindenféle más-ságokat. Legalábbis azokat, amelyek nem érintik kellemetlenül a fogyasztói társadalmat, amelyek nem „kellemetlenek” számukra. Nemrég egy neves napilapban azt olvastam, hogy a „déliek” (a „balkáni” szó bizonyára nem igazán PC kifejezés) lassan, de biztosan leszoknak a sziesztáról, mert dolgozni csak kell, de ezek a fránya görögök nem képesek alkalmazkodni.

Pedig képesek. Például az időjáráshoz. Meg a tengerhez. Testben, lélekben, szellemben. Persze ők sem a régiek már, aligha fogja az országot egy Platón vagy egy Arisztotelész vezetni (még a tüntetéseket sem), aligha találnak ki a demokrácia után újabb államformát, még csak az kéne Európának! Éljen a demokrácia, vesszen Ciprasz és a Sziriza!

hüje görögök
Kocsis Péter

Kedves magyarok, én csak annyit szeretnék mindezzel mondani, hogy kicsit gondolkodjunk. Senki sem kényszerít már arra, hogy mást mondjunk hangosan, mint amit halkan gondolunk (ahogyan ez volt a nyolcvanas években). Épp ezért nem ártana kicsit óvatosabban lépni ugyanabba a folyóba. Tényleg egy utolsó, lusta népség ez a görög? Tényleg elhisszük róluk azt, amit elhittünk anno a lengyelekről? Vagy adjunk nekik (és magunknak) esélyt arra, hogy önállóan gondolkozzunk a világról és önmagunkról? Adjunk esélyt a valódi más-ságra?

Mert nem, a görögök nem hüjék. Persze vannak hülye görögök. De ezzel így van minden nemzet. Mi, magyarok is. Legfeljebb nálunk magasabb a hülyék száma, mint egy átlagos demokráciában.

És nézzék majd meg a neten a magyar palindromákat. Egyrészt jó kis olvasmány, másrészt van köztük egy ilyen: „Indul a magyar agyam aludni”.

Hahó, ébresztő!