Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

A tojás mint fallikus szimbólum?

Most lerántjuk a leplet a húsvét pogány eredetéről, megmutatjuk, mi minek a szimbóluma, és csak remélni merjük, hogy Semjén Zsolt nem perel be minket csak azért, mert kimondjuk: a húsvét valójában egy termékenységi ünnep volt, a tojás pedig fallikus szimbólum...

Az angol Easter (húsvét) elnevezés egy ősi istennő nevéből ered. A keresztény tudós, a tiszteletreméltó Bede (időszámításunk szerint 672-735) volt az első, aki a De ratione Temporum című könyvében azt állította, a húsvét Eostre (vagy kicsit másképp Eastre) után kapta a nevét. Ő pedig nem volt más, mint az észak-európai szászok anyaistennője, és többek közt a termékenységért volt felelős. A germánoknál is hasonló a történet, ott az Ostern (szintén húsvét) a már fent említett istennő egy másik névváltozatára utal, a germán törzsek őt Ostare, Ostara, Eostra, Eostre, Eostur, Eastra, Eastur, Austron és Ausos néven is ismerték.

Ostara istennő és a nyulak
http://api.ning.com

Hasonló névvel még jó pár istennő volt jelen például a mediterrán kultúrákban, és tavasszal meg is ünnepelték őket, méghozzá a tavaszi napéjegyenlőség idején. Őket úgy ismerhetjük, hogy:

- Aphrodité a

habokból kiemelkedő

, vagy Küprisz, a

ciprusi

(attól függően, hogy melyik eredettörténetét fogadjuk el a kettő közül) az ókori görögöknél;
- Ashtoreth az ókori Izraelben;
- Astartá az ókori föníciaiaknál;
- Démétér Mükénében;
- Hathor az ősi Egyiptomban;
- Istár az asszíroknál;
- Káli Indiából és
- Ostara, a skandináv termékenység-istennő.

Hamis a pogány húsvéti nyuszi (Bujtor István után szabadon)

A mediterrán térség legtöbb pogány vallásánál a tavaszi napéjegyenlőséget vallási szertartásokkal ünnepelték. Ennek az alapja Attisz feltámadása volt, ami március 22 és 25 közti időszakra terjedt ki. Attisz mellesleg Kübelé fríg termékenység-istennő hitvese volt, és szeplőtelen fogantatással jött a világra. Kiskorától nemzésképtelen, ezért Lüdia tartományban orgiákat vezet be a Nagy Istenanya (Magna Mater) tiszteletére. Ezzel viszont feldühíti Zeuszt, aki egy vadkant szabadít rá, és az állat végül megöli Attiszt.

Attisz, ahogy Donatello elképzelte
Web Galery of Art

Gerald L. Berry a A világ vallásai című könyvében a következőket írta:

Időszámításunk előtt körülbelül 200-ban a rejtelemimádat kezdett megjelenni Rómában, ahogy az történt korábban Görögországban is. A legjelentősebb a Kübelé-kultusz volt, ennek a középpontja a Vatikáni domb volt… Kübelé kultusza kapcsolatban áll kedvese, Attisz (ő korában Tammúz, Ozirisz, Dionüszosz vagy Orpheusz neveken is ismert volt). Attisz volt az az isten, aki miatt újra kinőtt a növényzet, szűztől született, meghalt, és évente újjászületett. A fesztivál a vér napján, fekete pénteken kezdődött, és az azt követő harmadik napon érte el a tetőpontját, amikor a feltámadást ünnepelték.

Akárhogy is, a keresztények Jézus-, és a pogányok Attisz-imádata az ókorban ugyanazon a földrajzi területen volt aktív:

... Ugyanazon a napon ünneplik a halálát és a feltámadását, mégis a keresztények és a pogányok elkeseredetten veszekednek azon, hogy melyikük istene az eredeti és melyiküké a másolat

– teszi hozzá Berry.

Jézus haver, Kevin Smith Dogmája megreformálta az anyaszentegyházat
follow-me-now.de

Sok valláskutató történész és liberális teológus úgy véli, hogy a halál és feltámadás motívuma eredetileg Attiszhoz tartozott, évszázadokkal megelőzve Jézus születését. A keresztények egyszerűen csak átírták, és Jézusnak kezdték tulajdonítani az egészet, ezzel is elfogadhatóbbá téve a keresztény vallást a pogányok számára.

Mások úgy vélik, hogy azok az események, amiket az evangéliumok jegyeztek fel Jézus életéből, az valójában Krisnának, a hindu Szentháromság legfontosabb alakjának vagy épp Hórusznak, az egyiptomi istennek az életéből származnak. Az ősi keresztényeknek erre is volt alternatív válaszuk, amely szerint a Sátán létrehozott néhány hamis istenséget, csak azért, hogy összezavarja az emberiséget. A mai keresztények általában azt hiszik, hogy Attisz és Hórusz csupán értéktelen legendák, és semmilyen kapcsolatuk sincs Jézussal, míg Jézus tekintetében a kereszthalált és a feltámadást igaznak fogadják el, és semmilyen más korábbi hagyományhoz sincs köze.

A boszorkányok és a húsvét

A Wikkák és más modernkori pogányok szintén megünneplik a tavaszi napéjegyenlőséget, mint az egyet az évi nyolc boszorkányszombat (ez egy szent ünnepnap) közül. A Földközi-tenger medencéjében ez egy olyan időszak, amikor a csírázást, a termést, északabbra a vetést ünneplik. Ezekben a rituálékban általában az a közös, hogy mind a termékenység, a termés és a napéjegyenlőség köré szerveződtek.

Húsvét, a hely, ahol a boszorkányok jól megférnek a kereszténységgel
Nyugat.hu

Ahol a Wikkák mindenféle vallási üldöztetés nélkül, nyugodtan ünnepelhetik a boszorkányszombatokat, ott tábortüzeket gyújtanak a szabadban, és átugranak rajta, vagy parázson járnak, mert úgy vélik, ez biztosítja számukra az emberek és a növények termékenységét.

A tojás, a nyuszi és a locsolkodás, mind-mind termékenységi szimbólumok

Az ősi pogány hagyományokat követve, hajnalban tüzeket gyújtottak és keményre főzött vagy kifújt héjú tojásokat festenek tarkára. Őseink ezeket amulettként tisztelték. A régi idők tojásgyűjtése még különböző madárfészek felkutatásával járt, és ez a rítus is tovább él, amikor a gyerekeinknek húsvéthétfőn festett tojásokat, csokinyuszikat rejtünk el kis kosárkákban – amik a madárfészkeket szimbolizálják – a kertben vagy a lakásban.

A tojásszimbólum: egyrészt a belsejében lévő sárga gömb a napot, a fehér héj pedig a Fehér Istennőt és ezzel együtt az újjászületést jelentik. Másrészt, formájából adódóan fallikus szimbólum is, és ha hozzávesszük Attisz önkasztrálós

mutatványát

, akkor a piros tojásokkal máris összeáll a kép.

Húsvéti tojások Skanzen módra
Tánczos Mihály

A nyúl, szaporasága révén került képbe, de Ostara istennő állatának is tartják. A tojást tojó nyúl pedig az egyiptomi istennő, Hathornak köszönhetően jöhetett létre. A monda szerint Hathornak volt egy madara, amely díszes tojásokat tojt. Egy nap azonban az istennő tréfából nyúllá változtatta a madárkát, aki új formájában is színes tojásokat tojt neki.

Ha a tojás az volt, akkor a barkaág a fallikus szimbólum 2.0, vagyis maga a pénisz. Ezek után már könnyen kitalálható, hogy a húsvéti vesszőzés – amikor a fiúk nem meglocsolják, hanem megvesszőzik a lányokat – mi célt szolgált. Korábban létezett a hajnalfaállítás is, amikor a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek. Ez a szokás később önállósodott, és a májusfaállításban teljesedett ki. Ilyenkor a fiúk a kiszemelt lány udvarán állították fel a fájukat, és színes szalagokkal díszítették, és ha a lány másnap magán viselte a szalagokat, akkor kapható volt a további huncutkodásra is.

Íme, néhány barkaág
Garai Antal Atom

A locsolkodás szintén az ősi pogány rítusokig vezethető vissza, és a megtisztulást, megújulást szimbolizálja. Egyes források szerint a kereszteléshez is kapcsolódik, de ha ez így lenne, valószínűleg sokkal több országban jelen lenne ez a szokás, nemcsak Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Ukrajnában. A másik megoldás szerint a férfi hímivarsejtek kiáramlását jelképezi ez a dolog.

Víz minden mennyiségben
-

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Életmód

Tovább az oldalra