A kórházak és rendelőintézetek számának radikális csökkentése, a háziorvosi hálózat átszabása, nyitás a magánegészségügy felé - többek között ez szerepel a HVG-hez eljutott dokumentumban, amit a lap szerint a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group készített még 2020-ban.
A Hippokratész-projekt egy több száz oldalas dokumentum, ami 53 csomagból áll, a tervezett intézkedésekkel teljesen átszabták volna a struktúrát: a megelőzés-szűrés, az alapellátás, a járóbeteg- és fekvőbeteg ellátást, valamint a rehabilitáció-ápolás-krónikus ellátások területét.
A projekt keretében drasztikusan csökkentették volna a a szakrendelők és a kórházak számát, a 2019-ben meglévő 108 fekvőbeteg intézményből 70 maradt volna meg 2035-re, míg a járóbeteg intézmények száma 2019-ban 557 volt, ami 2035-re 221-re csökkent volna, ami 60 százalékos csökkenésnek felel meg.
A lapnak nyilatkozó források szerint valószínűleg ezért nem hozták nyilvánosságra a dokumentumot, mivel a magyarok ugyanis hagyományosan ragaszkodnak a helyben lévő, közeli rendelőikhez, kórházaikhoz, még akkor is, ha azokban sokszor már nincs elég orvos, szakdolgozó.
A HVG viszont megjegyzi, hogy BCG tanulmánya sem egyszerű intézménybezárásokat javasolt, hanem komplex átalakítást az ellátás minőségének javításáért. Ennek részeként a fekvőbeteg-ellátás mellett egy kétszintű járóbeteg-ellátási modellt vázoltak fel. Az első szinten a leggyakrabban előforduló eseteket látnák el, míg a második szinten "átfogó kezelést nyújtanak a régióban, beleértve a diagnosztikai szolgáltatásokat is."
Előbbinek 5–30 percen belül, utóbbinak 30–60 percen belül kell megközelíthetőnek lennie.
A tervezetben szerint megyénként egy regionális kórház lett volna, míg Budapesten "négy centrum kórház és hét helyi kórház" maradt volna meg 2035-re, de azzal, hogy ezek az intézetek közül több országos szerepet is betöltött volna az ellátásban.
A kórházakat nem számolták volna fel, hanem átalakították volna krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézményekké, amik lehettek volna akár idősotthonok, áldozatoknak szóló menedékházak vagy Budapest esetében akár hajléktalanszállók is.
A háziorvosi rendszerben fennálló orvoshiány esetében anyagi ösztönzőkkel növelték volna a pozíciók vonzerejét. A háziorvosok jövedelmének 130–140 százalékos emelését javasolták első körben.
A BCG tervezetében a magánfinanszírozású ellátásokat erősíteni javasolták, egyúttal átláthatóbbá is téve a magánintézmények működését. Szintén szorgalmazták a hálapénz visszaszorítását.
A pluszberuházások évente 230-270 milliárd forintot igényeltek volna 2020 és 2026 között, viszont azzal is számoltak, hogy a racionalizálásnak köszönhető megtakarítások visszaforgathatók a rendszerbe.
Egy lapnak nyilatkozó egészségügyi kormányzattal kapcsolatban álló forrás azt nyilatkozta, hogy a titkosítás így azt mutatja, hogy "a javaslat tele van helyes megállapításokkal, csak a harmadik fél, jelen esetben az összes választó elől ezért inkább elrejtik."
