Európában a szoftverek csaknem fele alullicencelt szoftver, vagyis nem rendelkezik megfelelő licenccel. A földrajzi eloszlás nem egyenletes, hiszen a kelet-európai országokban jóval nagyobb a nem megfelelően licencelt szoftverek aránya, mint a nyugati államokban. Ez nem jelenti azonban, hogy bármely ország mentes lenne a illegálisan használt szoftverektől.
A becslések szerint a nyugat-európai országokban a szoftverek mintegy harmada illegális, a keleti országokban ez az arány kétharmadra tehető. A különbség igen nagy; ez alapján azt feltételezhetjük, hogy a kelet-európai országokban végzett szoftverlicenc-auditok során nagyobb a büntetés valószínűsége.
Sajnos nem rendelkezünk pontos ismeretekkel arra vonatkozóan, Magyarország milyen pozíciót foglal el a cseppet sem makulátlan európai mezőnyben. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy az szoftverlicenc-audit számos vállalat számára kellemetlenséget okoz a közeljövőben – véli az ipr.hu szakértője.
Számos felhasználóban és cégvezetőben megfogalmazódik a gondolat, hogy milyen felhatalmazás birtokában válnak jogosulttá a szoftvergyártók az ellenőrzésre. Ez a szerződésben foglaltak szerint lehetséges; ez alapján ők maguk vagy egy harmadik fél megbízása által végezhetnek különböző kontroll feladatokat.
A szoftverlicenc-audit még a legjobb szándékkal rendelkező vállalatok esetében is találhat szabálytalanságokat vagy hiányosságokat; ez indokolja, hogy az ellenőrzött vállalat és az ellenőrzést végző cég között titoktartási nyilatkozat szülessen. Sajnos egy kisebb szabálytalanság is rendkívül nagy presztízsveszteséget okozhat, így a vállalat arra kényszerül, hogy jogi lépéssel biztosítsa be a saját jó hírét.
Természetesen az elsődleges cél nem lehet a szabálytalanság elkendőzése; sokkal inkább a szabályok betartására, illetve a figyelmetlenség következményeinek elkerülésére kell törekedni. Ennek érdekében a vállalat vezetése megfelelő tájékoztatást kell nyújtson a dolgozóknak a licenc használatra vonatkozóan. Ha ezt megfelelő módon megfelelő időben megteszi, a munkatársak által vétett hibák valószínűsége csökkenthető. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ilyen jellegű tájékoztatás nem csak az IT szektor dolgozóira kell kiterjedjen, hanem minden más osztály alkalmazottaira is, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek a vállalat irányításában használt szoftverekkel.
Sok esetben előzetes bejelentés történik a tervezett szoftverlicenc-auditról. Ilyen esetekben a vállalat irányítása relatív szerencsés helyzetben van, ugyanis van ideje tanácsadói segítséget kérni, esetlegesen egyeztetni a várható vizsgálat részleteiről. Amennyiben a vállalat nem rendelkezik e téren saját szakértővel, abban az esetben mindenképpen ajánlott külsős jogi segítséget igénybe venni. Minél korábban kapcsolódik be a folyamatba, annál nagyobb segítséget jelenthet egy esetleges büntetés elkerülése érdekében. A mielőbb megkeresés azért is fontos, mert ilyen esetben a jogi tanácsadó hidat képezhet az ellenőrzést végző cég és az ellenőrzött vállalat között; részt vehet a szoftverlicenc-audit kiterjedésére és időtartamára vonatkozó egyeztetéseken, így a vizsgálat közös érdekek mentén történhet. A jogi segítségnek nagyon nagy szerepe lehet abban, hogy az esetleges szabálytalanságok esetén a várható büntetés minél kisebb tételt tegyen ki.
