Osztrák iskolabotrány: ki akarták tiltani a magyar diákokat

Miközben itt a nyugati határszélen egyre nagyobb divat a gyerekeket burgenlandi iskolába járatni, addig Ausztriában az állandó vagy ideiglenes osztrák lakcímmel nem rendelkező gyerekek beíratását állami iskolákba a törvény nem engedélyezi. Csakhogy Szombathelyről nap mint nap indulnak az iskolabuszok a határ túloldalán működő intézményekbe. Mindez illegális? A kép korántsem fehér vagy fekete.

Ausztriában tavaly nyár végén robbant a „iskolabomba”, erről azonban Magyarországon vajmi keveset hallhattunk. Mi is csak akkor figyeltünk fel rá, amikor szombathelyi pedagógus ismerősök mesélték, hogy a szeptemberi tanévkezdés után pár héttel több olyan család is jelentkezett, akik eredetileg Ausztriában kívánták gyermekeiket az első osztályba íratni. Többen az eberaui általános iskola alsósai voltak.

Eberau – osztrák iskola sok magyar diákkal

Mielőtt felvázolnánk, mi is történt valójában tavaly ősszel Ausztriában, érdemes pár szót ejtenünk Eberau (Monyorókerék) iskolájáról. A Szentpéterfa szomszédságában található településen pattant ki a botrány, ahol szeptemberben az alsó tagozaton 56 diákból 30 magyar állampolgár volt.

A kicsiny, határ menti osztrák településen, Monyorókeréken az alsó tagozat állami fenntartásban működik, azonban a pár éve újraszervezett felső tagozat katolikus szellemű magániskola lett. Ez a gyakorlatban heti két hittanórát jelent, és azt, hogy a fenntartó nem az osztrák állam, hanem az eberaui Szent József Katolikus Magániskola Egyesület. Tandíj nincs, és ahogy az állami iskolákban, úgy a Josefinumban is ingyen kapják a gyerekek a tankönyveket. A költségeket az egyesület, vagyis közvetve a település közössége állja.

Fotó: Josefinum @ Flickr
Josefinum Flickr

A község, és vele együtt a polgármester számára fontos a helyi iskola megtartása, viszont annyira kevés a helybéli iskoláskorú gyerek, hogy az osztrákok mellé évről-évre magyar diákokat is toboroznak. A felsőbe (5. és 6. osztályba) jelenleg is felvételt hirdetnek, most is van pár szabad helyük. Ezt teljesen legálisan teszik, hiszen a felső esetén magániskoláról van szó. Viszont a gondok nem itt, hanem az alsó, állami fenntartású tagozatban jelentkeztek.

A szélsőjobb rossz szemmel nézte a külföldi diákokat

Amit biztosan tudunk, arról azok a szülők meséltek, akik most ősszel kényszerűségből az eberaui alsó tagozatból át kellett, hogy írassák gyermekeiket magyar (szombathelyi) iskolákba.

Egy elsős édesapa, ahogy az osztrák napilapok is az ügy hátterében a közelgő választásokat látta. A témát még tavaly nyáron az ottani szélsőjobb dobta be a köztudatba, ők indítottak kampányt az osztrák iskolák „védelmében”. Első körben nem is a magyarokra, sokkal inkább a németekre hegyezték ki a konfliktust. Ugyanis a Németországgal szomszédos határszélen is jellemző, hogy tömegesen hoznak át gyerekeket Ausztriába tanulni, számukra is vonzó az ingyenes iskolarendszer, és a köztudottan jó színvonalú oktatás.

Ám jogilag csak azon gyerekek járhatnak Ausztriában általános iskolába, akik bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkeznek. Erre az ellentmondásra figyelt fel az osztrák szélsőjobb.

Tömeges fiktív lakcím-bejelentések Eberauba

Eberau iskolája és polgármestere csak ezek után került a célkeresztbe. Hogy mi történt itt? A szülőktől hallottakból, valamint az osztrák lapokban megjelent cikkekből próbáljuk rekonstruálni.

Amikor már Ausztria szerte lehetett arról hallani, hogy külföldi kisiskolások tanulnak az osztrák iskolákban, egy a magyar határ közelében élő szélsőjobb-szimpatizáns rendőrnek is feltűnt, hogy Eberauba tömegével járnak át magyar gyerekek, nem csupán a magániskolaként működő felsőbe, hanem az alsóba is. Feljelentést is tett azon nyomban, és még a nyáron megindultak a vizsgálatok.

Az eberaui polgármester és az iskola igazgatója – a szülők így mesélték - annyira szerették volna, hogy az alsó tagozat gyerekek hiányában ne szűnjön meg, és később a felsőbe is legyen tanuló, hogy kihasználva a kiskapukat fiktív lakcímekre jelentették be a magyar gyerekeket, illetve családokat. Kitalálták, hogy a lakcímek eberaui önkormányzati lakások lesznek, így állami támogatást is tudnak igényelni majd a gyerekek után.

Vizsgálatok, ügyészség kihallgatások, és országos botrány lett az ügyből.

A szeptemberi iskolakezdéssel hirtelen megszaporodtak a kinti magyaroknál az ellenőrzések, a rendőrség megnézte, a bejelentett lakcímeken valóban életvitelszerűen tartózkodik-e a család. Annyira alaposak voltak, hogy azt is megvizsgálták: a lakásban van-e a gyerek fogkeféje, cipője.

Az eberaui Szent József Katolikus Magániskolában
Nyugat.hu

A magyar szülőket nem tájékoztatták

A nyári beiratkozáskor – mesélik a pórul járt magyarok - az eberaui iskola igazgatója külön kihangsúlyozta, minden a legnagyobb rendben működik, és szeretettel várják őket:

Aztán, amikor kipattant a botrány, hetekig senki sem tájékoztatott bennünket, csak annyit mondtak, várnak, mi lesz a vizsgálat eredménye… Mi is féltünk, nem tudhattuk, bennünket, akiket fiktíven bejelentettek, az osztrák rendőrség nem vesz-e elő.

Ráadásul a botrány kirobbanása után az újdonsült elsősök - az ígértekkel ellentétben - nem kaptak kétnyelvű tanárt, mert annak a bérét az osztrák állam már nem támogatta.

Gyakorlatilag légüres térbe kerültünk, a gyerekek ott voltak, de nem tudtak németül, viszont a tanító nem beszélt magyarul

- mondták.

Egy szülő arra panaszkodott, hogy ő azt hitte, a monyorókeréki iskolában a gyerekek majd olyan osztályba kerülnek, ahol többségében osztrákok lesznek. Az elsőbe viszont mindössze három osztrák gyereket írattak (egy-egy osztályba 15-20-an jártak). A délelőtti tanító ennek ellenére csak németül beszélt, így a beígért magyar tanítás is elmaradt. Egyik szülő állítja: az osztrák rendőrnek is valószínűleg az lehetett a gondja, hogy az ő gyerekei a magyarok miatt nem tudtak a tananyaggal haladni.

Aki maradt, mehetett bérlakásba

Az utolsó pillanatig kivártunk, az iskola hallgatott, azt mondták még nem tudnak mit mondani. Mit csinálunk, ha félév közben kirúgják a gyerekeinket? Hova vigyük tanév közepén?

– a szombathelyi szülők egy csoportja ezért kikérte egy nemzetközi jogban járatos hazai ügyvéd tanácsát is, aki szerint a gyerekek az elsőt biztosan elvégezhetik Ausztriában. De mi lesz később? Gyorsan kellett dönteni a szülőknek, mert október közepe után már egyébként sem lett volna módjuk arra, hogy magyarországi iskolába átírassák őket.

Nálam az tette be a kaput, amikor később megtudtam, hogy a gyerekünket a botrány kirobbanása után egyszerűen kijelentették az ideiglenes lakcímről, úgy, hogy nem is tudtunk róla

- mesélte egyikük.

Hét-kilenc gyereket vettek ki és írattak át Magyarországra, a többi szülő alternatív megoldásokat keresett, és kitartott Ausztria mellett. Állítólag vannak, akik közösen bérelnek lakást, egyik nap egyik, másik nap a másik szülő lakik a gyerekekkel. Ahol az egyik szülő Ausztriában dolgozik, ott könnyebb a helyzet, az ingázó szülő bérel egy lakást, bejelentkezik, hétvégén aztán jönnek haza. Nem egy családban a végleges kiköltözés gondolata is felmerült.

Miért jobb az osztrák iskola?

Mindezek ellenére az egyik szülő őszintén bevallja: ha teheti, és a jogi helyzet megváltozik, gondolkodás nélkül visszaviszi a gyerekét az osztrák iskolába. Mert

könnyebben tud később munkát vállalni, hatalmas előny, ha anyanyelvi szinten beszél németül.

Az eberaui iskolával is maximálisan elégedettek:

Más a pedagógusok mentalitása, sokkal türelmesebbek. Míg ki nem pattant ez a botrány, az iskola szenzációs volt. Jobban vigyáznak a gyerekekre, például nem lehet cukros üdítőt vinni, sem édességet az iskolába. Szünetekben a tanárok pucolt gyümölccsel járják végig a termeket, azzal kínálják a kölyköket. Sokkal nyugodtabbak, engedékenyebbek és kedvesebbek.

Diákok az eberaui Szent József Katolikus Magániskolában
Nyugat.hu

Liberálisabb a szellem,

de nem szabad ezt félreérteni, a több önállóság nagyobb felelősséggel jár. A szabadabb légkör a gyereknek csak előnyére válik, ott az életre készítenek, nem a tanárnak, saját maguknak tanulnak.

Azt is mondják a magyarok: mindenki kedvesen fogadta őket, a falu maximálisan támogatja a vendég-diákokat, tudták ők, ha nincsenek magyar gyerekek, az ő gyerekeiknek kell Oberwartba vagy messzebb menni tanulni.

A költségek sem vészesek egyébként: 5000 forint volt a havi buszköltség, 40 eurós havidíjat kellett fizetniük, egyedül a 3,5 eurós napi ebéd volt jelentősebb tétel, de lehetett hideget is vinni. A gyerekeket naponta busszal szállítják: reggel hétkor indulnak, este fél ötkor érkeznek vissza Szombathelyre.

Államiba nem, de magániskolában továbbra is mehetnek a magyar diákok

Oswald Krisztina, a monyorókeréki (eberaui) iskola felső tagozatának egyik magyar tanára is sajnálatosnak nevezte a történteket, de közölte: ő csak a felső tagozatról nyilatkozhat. (Amíg a vizsgálatok le nem zárulnak, az iskola részéről sem kaphattunk bővebb információt.) Viszont Krisztina kihangsúlyozta, azok a magyar gyerekek, akik alsóban Eberauban tanulnak, nem szenvednek hátrányt semmiben.

Fotó: Josefinum @ Flickr
Josefinum Flickr

Ami biztos: Eberauban, ahogy Burgenland összes államilag fenntartott általános iskolájában a jövőben csak azokat a magyar gyerekeket tudják felvenni, akik állandó vagy ideiglenes osztrák lakcímmel rendelkeznek, és életvitelszerűen kint is laknak. Az a gond, hogy hiányzik a törvényi háttér, ami szabályozná az EU-n belüli szabad iskolaválasztás jogát. Míg például középiskolákban és felsőoktatásban már létezik az uniós országok közötti szabad átjárás, és nem kérnek hozzá állandó vagy ideiglenes lakcímet, addig ez az általános iskolák esetén még nem megoldott.

Ez a törvényi kitétel azonban magániskolákra nem vonatkozik, így továbbra is mód van rá, hogy korlátozott számban az eberaui felső tagozatba, a Szent József Katolikus Magániskolába felvegyenek magyarokat is.

Az immáron három éve működő program lehetőséget biztosít a magyar gyerekeknek arra, hogy németül tanuljanak. Emellett az ide jelentkező gyerekeknek heti négy órában van magyar nyelvtan és irodalomórájuk. A felvételhez elegendő egy alapszintű német és angol nyelvismeret, amit itthon az alsó tagozatban nyelvet tanuló diákok már megszerezhettek. Viszont a jó magyar iskolai bizonyítvány is elengedhetetlen. Jelenleg hat betöltetlen helyük van, ötödikeseket és hatodikosokat várnak.

Újdonságként Krisztina még megemlítette, hogy az iskola vezetése tárgyal arról, hogy a két tannyelvű oberwarti gimnáziummal (Zweisprachiges Bundesgymnasium Oberwart) együtt, annak előképzőjeként működjenek tovább.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet