A múlt hónapok emelkedése után most csökkent a bizonytalanok aránya, azonban az elmúlt időszak meghatározó politikai témája - a kerítés-ügy - továbbra sem tud érdemi változást gyakorolni a pártok támogatottságára - derül ki a Publicus Intézet legújabb közvélemény-kutatásából.
13 százalékon stabilizálódik a Jobbik
A pártok többségének támogatottsága nem változott jelentősen, a mért változások a hibahatáron belül vannak. Kivéve a Jobbik esetében. A Jobbik ugyanis mára elveszítette a választások utáni lendületben szerzett 3-4 százalékpontnyi új támogatóját, mára visszatért a korábbi szintre, de a párt eróziója megállt. Népszerűsége 13 százalékon stabilizálódott a teljes lakosság körében, szavazói viszont a legkevésbé lelkesek: mindössze 63 százalékuk ígéri biztosra részvételét a választásokon, és ezzel sereghajtók.
A Fidesz az elmúlt két hónapban mért mélypontjához képest egy százalékpontot erősödött, és 22 százalékos a támogatottsága, ám ez nem jelent szignifikáns változást. A párt bázisa már 4-5 hónapja a 21-23 százalékos sávban stagnál. Támogatói azonban továbbra is meglehetősen aktívak, bár a múlt havi csúcshoz képest némi csökkenés figyelhető meg.
A többiek stagnálnak
Az MSZP szavazóinak száma ebben a hónapban sem változott, továbbra is 10 százalékon áll. A párt lényegében az országgyűlési választások óta a 10-12 százalékos sávban mozog, a magját továbbra is stabilan tartja, bár úgy tűnik, hogy bővíteni sem tudja. Továbbra is az MSZP-szavazók a legelszántabbak, több mint háromnegyedük (77 százalék) biztosan elmenne szavazni.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP továbbra is 3 százalékon áll, hasonlóan a DK-hoz. Az Együtt ebben a hónapban elérte az 1 százalékos küszöböt, míg a PM-nek és a Liberálisoknak ez most sem sikerült.
Az elmúlt hónapban mérthez képest a bizonytalanok száma némileg, 3 százalékponttal, 45 százalékra csökkent. Ezzel egy negyedéve tartó növekvő trend fordult meg. A csökkenésből azonban egyik párt sem tudott kiugróan profitálni, a szavazókedvüket megtalálók nagyjából egyenletesen jelentek meg a pártoknál - írja a Publicus.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. augusztus 6-12-e között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1100 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás, 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
