Döbbenetesen szomorú kommentfolyamot idézett elő a Facebookon az autót vezető édesanyját kalapáccsal ütlegelni kezdő szombathelyi lány esete. Sokan különösebb gondolkodás nélkül, zsigerből estek neki látatlanban is a támadónak, ami sok jót éppenséggel nem mond el az emberek tájékozottságáról, ami a potenciális felmerülő pszichés betegségeket és úgy általában az emberi viselkedésformákat illeti. Mi ettől függetlenül megkérdeztük dr. Buda Botond igeggyógyászt az eset kapcsán, noha tisztában voltunk vele, hogy mivel nem ismerjük a támadót, ezért sok konkrétumot nem fogunk megtudni arról, milyen motivációk állhatnak a drámai attak mögött.
A sajtóban megjelent anekdotikus információkból annak biztos eldöntéséhez sem elegendőek, hogy egyáltalán szenvedett-e bármilyen pszichés zavarban a fiatal hölgy. Hiszen hasonló impulzív cselekedetek amúgy egészséges embernél is bármikor előfordulhatnak nyomós kiváltó ok esetén
- mondta el nekünk a szakember, hozzátéve: a megtervezettség - tehát hogy a kalapács ott volt a kocsiban - sem feltétlenül jelent ép elmét, pszichés zavarban szenvedő és egészséges ember egyaránt készülhet valaminek az elkövetésére. A különbség csupán annyi, hogy a pszichés zavarok egy részében a belátási képesség részlegesen vagy teljesen hiányozhat.Senki sincs "biztonságban"
Buda szerint ráadásul nem kevesen élnek közöttünk olyanok, akik mentális megbetegedésben szenvednek. Egyes kutatások például arról írnak, hogy már a háziorvoshoz forduló betegek 60 százalékánál is ilyen zavarok állnak a testi tünetek mögött. A fejlett országokban egy éven belül a teljes népesség 9,8–19,1 százalékánál lép fel valamilyen pszichés vagy mentális zavar, ami Vas megyére vetítve 25-50 ezer embert jelent.
Elképzelhető, hogy jövőre én is Ön is ebben a statisztikában fogunk szerepelni! Sajnos ennek a számnak alig több mint tizede tud csak a betegségéről és áll megfelelő kezelés alatt. Amit látunk, az tehát csak a jéghegy csúcsa
- tette hozzá.
Egyébként a pedig fejlett országok többségében a pszichés és mentális zavarokkal kezelt betegek aránya enyhén emelkedik az utóbbi években, évtizedekben. Ez azonban valószínűleg csupán az egészségügy javuló hatékonyságával és lakosságuk növekvő egészségtudatosságával magyarázható, a tényleges növekedés nem jelentős.
Féljünk-e már fényes nappal is?
Hogy kell-e tartanunk attól, hogy holnap a bolti bevásárlásból úton hazafelé ránk támad valaki, azt mondja:
természetesen annak is van kalkulálható esélye, hogy holnapután tornádó söpör végig Szombathelyen, és ledönti székesegyház tornyait, mégsem hiszem, hogy reálisan tartanunk kellene tőle. Az európai és magyarországi bűnügyi statisztikák alapján biztosan állítható, hogy az élet és testi épség elleni erőszakos cselekedetek elsöprően nagy hányadát egészséges, beszámítható embertársaink követik el. Akár az utcán is, látszólag indokolatlanul.
Azt a kérdést viszont, hogy milyen jelek utalnak valakinek a magatartásában egy esetleges jövőbeni támadásra, Buda Botond megmosolyogja:
ennyi erővel azt is megkérdezhetné, hogy általánosságban milyen ízű a gyümölcs.
A pszichés zavarokat taglaló, irdatlan nagy szürke kötetként a könyvespolcán pihenő DSM-5 szabálykönyv több mint 1300 oldalas, súlya három és fél kiló, vagyis rogyásig van különböző diagnosztizálható lelki zavarokkal.
Bármelyik betegség lehetséges figyelmeztető tüneteinek felsorolása még a konkrét esetről rendelkezésre álló kellő információk birtokában sem csekély feladat. Engedje meg, hogy látatlanban meg se kíséreljem megválaszolni, milyen ízű a banán, az eper vagy a mangó.
