Zanaton a Fenyő, az Eper, az Áfonya és a Korpás utca lakói évek óta maguk gondoskodnak az utak rendbetételéről. A közösségi összefogás viszont lassan tarthatatlanná válni, kezd betelni a pohár. Eközben a kátyúk szaporodnak és nemsokára ismét rally úton lehet eljutni a házakig - lakossági fórumon jártunk szombaton reggel.
Ahogy ott volt az önkormányzattól Szakács Dávid képviselő is, aki abban látja a megoldást, ha minden érintett lakó/tulajdonos aláír egy kérelmet arról, hogy az önkormányzat vegye tulajdonba az utakat. Ő pedig ezt beterjeszti a közgyűlésen.
Ez persze nem egyszerű, mert az itt élőknek területekről is le kell mondani az átvételhez, s mint tudjuk nyolcvan ember esetében mindig akadhat valaki, aki máshogy gondolkodik. S hogy eddig miért ne az önkormányzaté volt az út? Az egyik lakótól szerint először a közművek körül volt valami gond, később pedig csapadékvíz-elvezetés hiánya miatt nem vették át az az utcákat.
Kétszer újították fel, egyszer kókler munkát végzett a kivitelező
Az utakat már kétszer felújították, legutóbb tavaly márciusban, amikor a kemény tél miatt olyan volt az út, hogy helyenként már a füvön kellett kerülni az autókkal. Akkor 78-an álltak az ügy mellé, három cégtől kaptak árajánlatot, a legolcsóbb nyert és végzett kissé kókler munkát. Sorra fordulnak ki az általuk betömött kátyúk.
Most esedékes a harmadik rendbetétel, de a lakók közül egyesek már nem hisznek a kátyúzásban, tartósabb megoldást várnak, mások pedig nem akarnak újabb húszezer forintot befizetni, de olyan is akad, aki azt mondta: majd rendbeteszi a háza előtt a kátyúkat saját maga.
Ha fizetjük az adót, akkor miért mi csináltassuk meg az utat?
A szombati összejövetelen elhangzottakból:
- Minden tulajdonostól húszezer forintot gyűjtöttek össze, ez csak kátyúzásra elég. Sokan újra-, vagy fedőaszfaltozást szeretnének, az viszont 100-150 ezer forint lenne fejenként. Ezt esélytelen beszedni, hiszen van akit a húszezer forint is leterhel.
- Tavaly ugye 78-an álltak az ügy mellé a szörnyű útállapotok miatt. Ám egyelőre csak 61-en fizettek ki hozzájárulást. Páran ígérték, hogy beadják a részüket, páran nem is szándékoznak.
- A felújítási munkákat szervező 3-4 fős önkéntes társaság nem akar többet vitázni/győzködni, azt mondták, ha nem áll mindenki az ügy mellé, akkor átadják a szervezést bárki másnak, a beszedett pénzt pedig mindenki visszakapja. Legutóbb a közösség 70 százalékát személyesen kellett felkeresniük, ahol kaptak hideget és meleget egyaránt, ebbe belefáradtak.
- Sokan szeretnék, ha az önkormányzat átvenné az utat és nem a lakóknak kellene fizetniük és szervezniük az útjavításokat. Volt aki megjegyezte:
Ha fizetjük az adót, akkor miért mi csináltassuk meg az utat?
A betonozás lehet az átmeneti megoldás
- A lakók félnek, hogy őszre már nagyon szétmegy az út, és a következő tél (ha erős, ha enyhe lesz) vélhetően teljesen tönkreteszi. Ha betonnal fedik el a lyukakat, akkor a jelenleg begyűjtött pénzből is akár több évre megoldható a javítgatás, ehhez viszont maguknak kell lapátot ragadni, ahhoz megint kell az összefogás.
Persze a betonos megoldáshoz is újra meg kell kérdezni mindenkit, a
szervezők
azt mondják, hogy ha valaki visszalép a jelenlegi 61 főből, akkor ők nem csinálják ezt tovább. Több lakó erre azt mondta, hogy inkább fizet egy kis pluszt, és akár más háza előtt is megcsinálja a betonozást, de ne 5–10 ember miatt szívjon 70 másik.
A fő kérdés, hogy az önkormányzat átveszi-e az utat úgy ahogy van, akár szabályos a csapadékvíz elvezetése, akár nem. Egy útfelújítással rendbe tennének mindent és végre zárulna a lakók kálváriája. mert ahogy összegezték:
Itt élünk, itt dolgozunk, ide fizetjük az adót és a városnak állítólag most tartozása sincsen. Igazán megoldhatnák ezt a helyzetet.
