A világ nagy része elképedve és biztonságos távolságból nézte, ahogy januárban és februárban az addig ismeretlen Covid-19 leterítette Kínát. A bezárt emberek, a lélegeztetőgépre kötött testek, a maszkos emberek aztán egy csapásra hétköznapiak lettek a világ többi része számára is, mikor február-március környékén szétterjedt a világban a járvány. Kínáról a fókusz nagyon hamar átkerült Európára, az Egyesült Államokra, Indiára, Vuhanról pedig már nem sokat lehetett hallani. - írja az szmo.hu .
Kína ugyanis nagyon hamar és sikeresen semlegesítette a vírust úgy, hogy ellenszerük még nekik sincs. Október első hetében mindenki szabadon útra kelhetett, az állami média adatai szerint 69 milliárd dollárt (azaz kb. 21,4 billió forintot) költöttek a kínaiak a kikapcsolódásra, utazásra és az esküvőkre. Szeptember 9-én Xi Jinping kínai miniszterelnök bejelentette: Kína legyőzte a koronavírust.
Az ország gazdasági mutatója 3,2 %-ot nőtt a második negyedévben, ezzel Kína lett az első olyan vezető gazdaság, amelynek sikerült kilábalnia és újra növekedésnek indulnia a járvány után. Az angolszász országokban hamarosan jön a hálaadás, Európában a halottak napja, majd a karácsonyi időszak, ám távolról sem tűnik úgy, hogy a járványban fuldokló országoknál ugyanolyan sikerrel lehetne megtartani a hagyományokat, ahogy Kínában. - írja a lap.
Kínában az elsődleges eszköz, amivel felvették a harcot a vírussal, az a tesztelés volt. Sokat, gyorsan és rendkívül hatékonyan teszteltek, nem mellesleg pedig ingyen. Az országban döbbenetes gyorsasággal húztak fel mobilkórházakat és tesztelőállomásokat, ahol óriási mennyiségű tesztet tudtak végezni - pozitív teszt esetén pedig azonnal elkülönítették az illetőt. Tizennégyezer hőmérsékletmérő-állomást állítottak fel az országban a főbb közlekedési csomópontoknál, hogy ezzel is kiszűrjék a lázas utasokat. Több kínai városban is teljeskörű tesztelést vezettek be, amint bekerült a vírus a városba.
A teszteléshez pedig hozzátartozott az is, hogy a kontaktkutatást is nagyon komolyan vették, amelyben a szakértők egybehangzó véleménye szerint a világ többi része nagy kudarcot vallott. Kínában rendkívül szigorúan vették a karantént és azt is, hogy nem tartózkodhatnak az emberek az utcán. Ez persze annak fényében nem meglepő, hogy az országban nem számít újdonságnak az emberek megfigyelése, éppen ezért a kínaiak jobban hozzá vannak szokva a folyamatos monitorozáshoz, ráadásul a hatóságoknak is megvannak az erre bejáratott módszerei: kamerák, arcfelismerő rendszerek, drónok.
A világ többi részén ehhez képest jellemzően nem veszik komolyan a kijárási korlátozásokat az emberek, sőt, világszerte tüntetéseket szerveztek a korlátozások és a maszkviselés miatt. A kínaiakban a SARS-járvány fájdalmas nyomokat hagyott a magas halálozási rátájával: tudták, hogy komolyan kell venni az intézkedéseket, hisz látták, hogy mi lehet belőle.
Bár a fertőzésnek jellemző tünete a fáradékonyság, a WHO szakértői szerint egy másik típusú fáradtságot is okoz a járvány, igaz, átvitt értelemben: hosszú hetek és hónapok után az emberek belefáradnak a korlátozásokba, és nagyobb eséllyel szegik meg és értékelik át a szabályokat, mivel személyes szabadságukat egy idő után fontosabbnak vélik az egészségüknél. A WHO szerint mindez Európára nagyon jellemző.
Kína a gyors és szigorú intézkedésekkel, előzetes tapasztalataival és világosan kommunikált üzeneteivel nyerte meg a harcot a koronavírus ellen. Ezzel szemben a világ többi része meglehetősen következetlenül kezeli a vírust - tavasszal például túl hamar oldották fel a korlátozásokat -, a vegyes üzenetek miatt bizonytalanság van az emberekben, sem a megfelelő tesztelésre, sem a kontaktkutatásra nem fordítunk elég energiát, ráadásul nem sok tapasztalatunk van a világjárványok terén. - vonja le a következtetést a lap.
