Szólíthatjuk főispánnak? – Interjú Harangozó Bertalannal, a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjével

Volt Szombathely alpolgármestere, aztán a megye egyik vezetője. Mindez a kereszténydemokraták színeiben. Most csúcskormányhivatalnokként az emberközpontú ügyintézést akarja megvalósítani. Szereti a családját, a jó bort, és nagyon nem szerette a szögesdrótot.

- Szólíthatjuk főispánnak?

- Kormánymegbízott a hivatalos tisztségem.

- Egyébként lenne kifogása a főispán kifejezés ellen?

- A kormányhivatalokról szóló törvény a kormánymegbízotti tisztségről rendelkezik. A magyar közigazgatás történetében az egykori főispánoknak komoly szerepe volt, de az elmúlt évtizedek más irányba alakították az államigazgatást, és ezzel együtt a főispáni hivatal is megszűnt.

- Az emberek tisztában vannak azzal, hogy mi a megye, mi a város. De nem tudják, mi az a kormányhivatal és kormánymegbízott.

- A területi államigazgatási feladatok jelentős részének megyei szintű integrációja a kormányhivatal révén valósul meg. Kormányhivatalunk része az egykori megyei közigazgatási hivatal (ez képezi törzshivatalunkat) és 16 szakigazgatási szerv. Hozzánk tartozik például a szociális és gyámhivatal, a fogyasztóvédelem, az egészségpénztár, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, a közlekedésfelügyelet, a munkaügyi központ és így tovább. A kormányhivatal azonban sokkal több, mint csupán az említett szervek, hivatalok összessége. Már meglévő alapokra támaszkodik ugyan, ám feladatában, jellegében egészen új minőséget képvisel.

Harangozó Bertalan
Harangozó Bertalan - ügyintézés közben
Tóth Ákos

- Ezt a sok, egymástól különböző feladatot lehet egy központból irányítani?

- A szakigazgatási szervek saját hatáskörükben, önállóan államigazgatási feladatokat látnak el. Szakmai irányításukat az ágazati főhatóságok és a minisztériumok végzik. Az integráció a szervezeti felépítést és a funkcionális feladatokat érinti, vagyis a pénzügyet, költségvetést, a humánpolitikát és vagyongazdálkodást. Ilyenformán tehát ezek a szervek kettős irányítás alatt állnak, ami azonban nem akadályozza sikeres szakmai munkájukat.

- Akkor van ennek így egyáltalán értelme?

- Igen, van, méghozzá nem csekély. Az államigazgatás átalakításának politikai célja az állampolgárokat a korábbiaknál hathatósabban szolgáló „jó állam” megteremtése. Ezzel együtt a tervek szerint a szervezeti hatékonyság is nőni fog. Tarthatatlan állapot volt, hogy 36 dekoncentrált szervezet működött egy-egy megye illetékességi területén, ráadásul a feladatok megfelelő szintű összehangolása nélkül.

- Ennek a koordinálását a minisztériumok is elintézhették volna egymás között.

- Országos szinten rendkívül nehéz összehangolni a feladatokat dekoncentrált, megyei hatáskörrel bíró szervek esetében.

- Ha a gazdasági, pénzügyi feladatokat összehangolják, ez jár-e valamiféle megtakarítással?

- Reményeink szerint igen. Ahány szakigazgatási szerv létezik, annyiféle ingatlanműködtetési szerződés, annyiféle költségvetés volt korábban. Most az elvégzendő feladatok és a meglévő személyi állomány ismeretében alkothatjuk meg a takarékosabb, összevont költségvetést.

- Vettek fel új embereket, vagy bocsátottak el régebbi alkalmazottakat?

- Nem. A feladat és a hatáskör adott, ahogyan a hivatali szervezet bázisa is. Ez a hivatal erre a személyi állományra épülve jött létre, a közigazgatási hivatal és a korábbi önálló szakigazgatási szervek összeolvadásával.

- Egy embert azért biztosan felvettek, Önt. És még nem zárult le az átszervezés...

- A területi közigazgatás átalakításának első lépcsőjénél tartunk.

- Elképzelhető, hogy ez az összes szakigazgatási szerv, hivatal egy ingatlanban, egy helyen működik majd?

- Ez lenne az ideális állapot. Nem akarok nagyon visszamutatni a történelemben, de a megyei tanács vagy az egykori főispáni hivatal egységes apparátusa, ezek szakigazgatási szervei is részben egy helyen működtek.

- Volt ellenállás az összevonással szemben egyes hivatalok részéről? Mégiscsak elvesztették a helyi önállóságukat.

- Minden ember és minden szervezet tart a változástól, a bizonytalanság nem egy könnyű állapot. Mindenki a stabilitást, a biztonságot szereti maga körül.

- És félelem van a hivatali dolgozók körében?

- Nem hiszem. A szakigazgatási szervek vezetőivel rendszeresen találkozom, folyamatos, intenzív a munkakapcsolatunk. Elmondtam, az a cél, hogy az átalakulás ne veszélyeztesse a feladatellátás folyamatosságát. Január 3-án ugyanúgy megnyitottak a hivatalok, mint december végén. Az új bélyegző is elkészült.

- Igen, de miközben a kormány akciócsoporttal vizsgáltatja, hogy hol csökkennek a bérek, Önöknél az összevonás után jó néhány ember jelentősen kevesebbet keres. Miért?

- Hozzá kell tennem: többek keresete viszont nőtt. Ami a csökkenést illeti, az kétségkívül sajnálatos dolog. Az egyik ok az, hogy a köztisztviselői, illetve a kormánytisztviselői törvény lehetőséget adott és ad az alapilletménytől való eltérítésre. A szakigazgatási szervek vezetői éltek is a lehetőséggel, tehát voltak olyan tisztviselők, akiknek illetménye magasabb volt a törvény által kötelezően előírt összegnél.

A döntés annak megítélésében, hogy a tisztviselő munkájának színvonala, illetve a rendelkezésre álló anyagi háttér lehetővé teszi-e az úgynevezett alapilletmény-eltérítést, a munkáltató joga. A törvény által meghatározott alapilletményen felüli eltérítésre azonban mindig csak az adott év december 31. napjáig jogosultak az érintettek, az a következő évre nem újul meg automatikusan.

A másik ok esetében tudni kell, hogy a vonatkozó törvény rendelkezik az illetménykiegészítések mértékéről, attól függően, hogy a kormánytisztviselő helyi, megyei vagy országos illetékességű hivatalban dolgozik-e. Téves jogértelmezés következtében egyes helyi kirendeltségek dolgozói megyei szintű illetménykiegészítésben részesültek, amely magasabb volt a ténylegesen járó összegnél. 2011. január 1-től számukra is a jogszabály szerinti illetménykiegészítés került megállapításra.

- Hát, akkor itt most van min gondolkodnia a bérek csökkenésének megakadályozására létrejött akciócsoportnak, hogy mit is tegyen. Különben hiába mondta Orbán Viktor, hogy senkinek nem csökkenhet a bére… Említette, hogy a kormányhivatalok létrehozásának voltak politikai okai is.

- Orbán Viktor azt mondta, hogy senkinek nem csökkenhet a bére a személyi jövedelemadó mértékének változása miatt. Az államszervezetben a végrehajtói jogokat a kormány gyakorolja. És a kormány működteti az államigazgatás rendszerét. Mint már említettem, a kormányhivatal több mint a közigazgatási hivatal és a 16 szakigazgatási szerv együttese. Összehangolja és elősegíti a központi végrehajtó hatalom döntéseinek területi megvalósítását.

- De felmerül, hogy mindez nem veszélyezteti-e a kormányhivatalban dolgozók szakmai függetlenségét.

- Nem, mert a kormánymegbízott felesküdött az alkotmányra és a jogszabályok betartására. A kormánytisztviselő ugyanezt teszi, tehát neki is a jogszabályoknak megfelelően kell a munkáját végeznie.

- És ha a kormány szándéka és a jogszabály összetűzésbe kerül?

- A kormány szándéka nem kerülhet összetűzésbe a jogszabállyal.

- De azért lehet rá példa, az alkotmánybíróság éppen most helyezte hatályon kívül azt a jogszabályt, amely lehetővé tette volna kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását.

- Nem a kormány döntése volt, a parlament által hozott törvény egy paragrafusáról van szó.

- Az lehet, de az ellenzéki pártoki mind tiltakoztak ellene. Mit szeretnének elérni egy-két év alatt? Milyen változásokat fog látni az állampolgár?

- Remélem, sokat. A legfontosabb az államigazgatásban dolgozók szemléletének megváltozása, az ügyfélbarát hozzáállás kialakítása.

- Hát, erről már régóta szó van… Nem sok sikerrel.

- Azért azt ne felejtsük el, hogy ebben az országban volt egy diktatúra, 50 évig nem működött a demokratikus jogállam.

- De a korrupció nem rendszerfüggő, az a diktatúra előtt és után is jelen volt.

- A korrupció a világ valamennyi pontján felüti a fejét. Természetesen mindent meg kell tenni azért, hogy csírájában fojtsuk el, visszaszorítsuk.

- De most mindez mitől fog változni?

- Egy olyan államigazgatásnak kell működnie, amely a közjó szolgálatában áll. Ez igaz kell, legyen a szervezetre és a benne dolgozókra is. Az államigazgatás amellett, hogy a jogszabályok szerint jár el saját hatáskörében, szemléletében, alapállásában, megközelítésében, tisztában van kötelezettségeivel, és nem azért létezik, hogy megfojtsa az embert és a vállalkozást, hanem azért, hogy a közjót kiteljesítse. A különböző élethelyzetekben lévőknek, akár egyéni ügyfélről, akár társas vállalkozásokról van szó, a jogszabályi keretek között meg kell kapniuk a lehető legjobb szolgáltatást.

- Ön arra célzott, hogy az állam szolgáltató legyen, szolgáltatóként viselkedjenek a hivatalok is. Ahhoz viszont nem kell visszamenni a diktatúráig, hogy lássuk, a hivatalokban megszokott mentalitás nem errefelé mutat. Az ügyfél inkább érzi magát kiszolgáltatottnak, mint olyannak, akit éppen kiszolgálnak.

- Ez a legfontosabb üzenet, a szemléletnek kell megváltoznia. Hogy minden kormánytisztviselő tisztában legyen azzal: az ügyfelet kell szolgálnia. Alázattal álljon neki a munkának, amikor leül az asztalához.

- Ezt sűrűn elmondják majd a hivatalnokoknak?

- Igen, én is elmondtam január 3-án a kormányhivatal és a szakigazgatási szervek vezetőinek, és elmondtam a január 31-i állománygyűlésen is.

- Megpróbálják átnevelni az embereket?

- Ez nem átnevelő tábor. A szemléletbeli változás nem megy egyik pillanatról a másikra, dolgozni kell rajta. Üzenetekkel, oktatással, ha kell, munkajogi eszközökkel.

- 2013-ig tervezik a járások visszaállítását. Lesznek a kormányhivataloknak járási kirendeltségeik?

- A járás a magyar közigazgatási tradíció része, annak idején valamilyen oknál fogva megszüntették. Burgenland tartományban megmaradtak a járások, nálunk nem. Igen, az integrációnak, az összehangoltságnak, a szervezeti hatékonyságnak nem csak megyei szinten, hanem a megye területi egységeiben is meg kell jelennie.

- Hogyan állnak most a kormányablakok? Amikor az év elején megnyitottak, nagyon sok célt tűztek ki, amikor aztán leteszteltük, kiderült, hogy sok információt adnak, de nagyon kevés ügyet tudnak helyben elintézni. Pedig az ember arra vágyik, hogy egy helyben tudjon mindent elintézni.

- Ilyen gyorsan azért nem megy az átalakítás. A kormánynak az integrált ügyfélszolgálati irodákról, azaz a kormányablakokról szóló bejelentése egyébként 29 ügykört említett. A kormány tervei szerint 2013 végére kerülhet bevezetésre az egyablakos ügyintézés, amikor a kormányablakoknál az államigazgatási hatósági ügyek döntő többségét el lehet majd intézni.

- Söralátét és egyablakos ügyintézés. Két választási ígéret.

- Lehetséges, hogy a söralátét méretű adóbevallás hamarabb megvalósul. Ami Vas megyét illeti, jelenleg a megyeszékhelyen működik egy kormányablak. Mint már említettem, 29 olyan ügykör van, amelyekkel az ott dolgozó kormánytisztviselők foglalkoznak. Az ügykörök három csoportba sorolhatók. A saját hatáskörben elvégezhető ügyek közé tartozik például az ügyfélkapu létesítése vagy az egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásainak bejelentése.

A második csoport esetében közreműködő hatóságként járunk el, és főleg a családtámogatással összefüggő ügyek tartoznak ide. Ezeket a kormányablaknál el lehet indítani, munkatársaink segítenek a szükséges dokumentumok kitöltésében, és el is juttatják azokat az illetékes szervekhez. A harmadik csoport ügyeiben úgynevezett irányított tájékoztatást végzünk.

Az a célunk, hogy a helyben intézhető ügyek száma egyre bővüljön. Ennek számos szervezési, jogszabály-változtatási, hatásköri és nem utolsósorban informatikai feltétele van. Ezzel párhuzamosan a szakigazgatási szervek saját ügyfélszolgálatai egyelőre még folyamatosan működnek, amíg meg nem valósul az egyablakos ügyintézés.

- De akkor minek ez a párhuzamosság?

- Mert valahol el kell kezdeni. A párhuzamosság csak ideiglenes állapot.

- Elképzelhető, hogy a városban több ponton is lesz kormányablak?

- Igen, úgy tervezzük, hogy több helyen is lesz.

- Azt hiszem az állami ügyeket most megbeszéltünk. Térjünk rá Önre. Meglepetésként érte a kinevezés?

- Rendkívüli, nagy megtiszteltetés számomra a kinevezés.

- Egy régi politikussal és egy régi kereszténydemokratával beszélgetünk most. A KDNP-nek voltak jobb és rosszabb időszakai, Ön kitartott mellettük. Volt elöl a politikában, és volt hátrébb. Mit jelent Önnek a kereszténydemokrataság?

- A világnézet a fontos. Hívő katolikus ember vagyok. Ebből az alapállásból és ezen a szemüvegen keresztül nézem a világot.

- Három gyermek édesapja, közismerten jó házasságban él. A családon és a hiten kívül mi fontos még Önnek?

- Igen, van három gyermekünk. Mi fontos még a családon és a hiten túl? A jó bor, a történelmi, politikai tárgyú könyvek és a szülőhelyem, Szentpéterfa. Falum 1923-ban hitet tett magyarsága mellett, miközben a többség a horvát nyelvet beszélte. Az egész Pinka-völgye így tett, de mégis Szentpéterfa kapta meg a „leghűségesebb község” címet. A falum iránti büszkeség fontos érzés számomra. Ehhez társult a vasfüggöny negatív élménye. Fiatalon megéltem, hogy a falu határában beleütköztünk egy hatalmas kerítésbe – egy ideig aknazárba is –, a szabadság hiányába.

- Ez lázadóvá tette az embert?

- Elkötelezetté. Hogy változtatni kell rajta. De olykor bizony remélni sem mertem, hogy megérem ezt a változást. A hetvenes években rendkívül masszívnak, erősnek tűnt a kommunista rendszer.

- Aztán jött a rendszerváltás, s Ön ’90-ben Szombathely alpolgármestere lett…

- Nem voltam képviselő, kívülről hívtak alpolgármesternek. Akkor erre még lehetőséget adott a törvény. Alpolgármestertársam is kívülről érkezett.

- Később aztán volt a megyei közgyűlés alelnöke, majd újra városi képviselő. Tehát húsz éve politikus. A jelenlegi státusza minek tekinthető? Szakmai vagy politikai beosztásnak?

- A kormány is hangsúlyozta, hogy politikusokat neveznek ki a kormányhivatalok élére. Azt gondolom, a kinevezés előtt mérlegelték a jelöltek alkalmasságát, tapasztalatait és előéletét, azután a közigazgatási miniszter javaslatára a miniszterelnök döntött a kormánymegbízottak személyéről.

- Itt, Szombathelyen azért jól állnak most a kereszténydemokraták, nem? Van egy polgármesterük, van egy kormánymegbízottjuk. Ugyanakkor a párt helyi szervezetéről nem sokat hallani. Létezik egyáltalán?

- Igen, létezik. Az elmúlt két évtizedben, más politikai szervezetekhez hasonlóan, voltunk jobb és kevésbé jó helyzetben.

- Térjünk vissza a jó bor szeretetére…

- A családnak örökség révén a Somló-hegy tövében van egy kis szőlője. Annak idején az apám borászkodott. Most én borászkodom, a szőlőművelés pedig a bátyámra maradt.

- Mivel foglalkozik a család? Felesége, gyermekei?

- A nejem jogi előadó. A két fiam egyetemista, a kislányom balettiskolában tanul, hetedik osztályos.

- A családi háttér tehát adott. Térjünk vissza a munkához. Mikorra végeznek az átalakítással, mikor láthatók annak eredményei, mondjuk az ügyintézőkön?

- Az ügyintézőkön, remélem, már most is. Ha Ön holnap mást tapasztal, akkor, kérem, szóljon nekem. Az átalakítás befejezését a járási hivatalok megalakításával 2013-2014-re tervezzük.

- És meddig tart az Ön kinevezése?

- A kormány megbízatásának lejártáig.

- Milyen reakciókat váltott ki a megbízatása?

- Kaptam néhány kedves személyes gratulációt közeli és távoli ismerősöktől, barátoktól, amelyek jólestek. Egyébként, amikor felkértek erre a munkára, sok mindent végiggondoltam, és mérlegelve arra jutottam, igent kell mondanom.

- Akárhogyan is nézzük, élete egyik legnagyobb feladatát kapta meg, ha nem a legnagyobbat.

- Valóban. Ez életem nagy kihívása. És egyben nagy felelősség is.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet