Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Magyarország az egyik legkorruptabb ország Európában

Sötét képet fest hazánkról a Transparency International jelentése.

Néhány nappal ezelőtt élő podcastben Podcast – Miért fogadja el a társadalom jó része a mindent átszövő korrupciót? January 26. 15:11 beszélgettünk Pulai András közvélemény-kutatóval, a Publicus Intézet vezetőjével arról, hogy miért fogadja el a társadalom jó része a mindent átszövő korrupciót.

Beszélgetésünkben többek között szó volt arról is, hogy a Fidesz tudatosan foglalta el a hatalmi ágakat, így gyakorlatilag jogilag megfoghatatlan a korrupció, ami mára a hatalomgyakorlás legfőbb ismérve lett, a választópolgárok pedig politikai szimpátia szerint kezelik a korrupciós ügyeket.

Most pedig a Tranparency International adta ki szokásos éves jelentését.

Magyarország továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama

Idén 26. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International (TI) Berlinben működő központja. Az eredmények alapján Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából , sőt, az Európai Unión belül immár Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozik .

Forrás:Transparency International

A korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 28-án mutattak be Budapesten.

Nem javult a hazai korrupciós helyzet a Korrupció Érzékelési Index legfrissebb eredményei szerint: Magyarország a megelőző évhez hasonlóan 2020-ban is 44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával , éppen csak felülmúlva a 43 pontos globális átlagot.

Forrás:Transparency International

Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0-100-ig terjedő skálán. Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest.

A koronavírus-járvány egyben korrupciós válságot is hozott

A Transparency International berlini központja az adatokat elemezve rámutatott: a vizsgált országok többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet , az országok kétharmada továbbra is 50 pont alatt teljesít a 0-100-ig tartó skálán. A szervezet kiemeli, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett , amely sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett.

Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott: „A COVID-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.” .

Jogállami rombolás a pandémia árnyékában

A jogállamisági teljesítmény vonatkozásában a TI jelentése megállapítja: a koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását . Ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.

Forrás:Transparency International

Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonása , beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását.

A közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén.

Továbbra is tombol a haveri államkapitalizmus

A kormány a mostani krízisben is szembemegy a közgazdasági elmélettel és a fejlett országok gyakorlatával: keveset költött a munkahelyek megőrzésére és a szociális válság kezelésére. „Gazdaságpolitikai megfontolások mellett ennek az is oka lehet, hogy a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket” – mondta a TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója.

Forrás:Transparency International

A TI Magyarország jelentése példaként a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott közvagyon magánvagyonná alakítását, valamint a pandémia alatt a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említi.

Minden eddiginél fontosabb lesz az uniós források hatékony felhasználása

A 2014-2020-as költségvetési időszakban hazánk alacsony hatékonysággal használta fel az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokat , az egyajánlatos közbeszerzések aránya pedig különösen magas volt. Magyarország a 2021 – 2027. időszakban minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, – a befizetéseket levonva – kb. 40,6 milliárd eurót, szemben a 2014 – 2020. időszak 32,1 milliárd eurós összegével.

Forrás:Transparency International

Ezért különösen fontos, hogy hazánk a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket – mutat rá a jelentés.

A Korrupció Érzékelési Indexről

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének a felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.

2020-ban 180 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International központi titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagolásával számítják ki az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra