A magyarok 70 százaléka szerint a kormánynak teljesíteni kell az Európai Bizottság összes előírását, hogy Magyarország számára végre elérhetővé váljanak az EU-s pénzügyi források - derül ki a Policy Solutions felméréséből, amit a Népszava közölt.
Ami érdekes, hogy még a fideszes szavazók 58 százaléka (33 százalék inkább egyetért, 25 százalék teljesen egyetért) is egyetért ezzel. A hatpárti ellenzéki összefogásra voksolók 84 százaléka, a többi párt és a bizonytalanok többsége (55-72 százalék) is így véli.
Az elemzés szerint a magyar kormány nyílt unióellenessége és euroszkeptikus kampányai ellenére sem ingott meg Magyarországon az uniós tagság támogatottsága.
Bő kétharmad az EU-ban maradna
Most 72 százalék voksolna arra egy népszavazáson, hogy maradjunk az EU-ban, a kilépésre csak egy szűk csoport (13 százalék) szavazna. Még a Fidesz és a szélsőjobbos Mi Hazánk támogatói körében is többségben (60 százalék körül) vannak az uniós tagságunkat támogatók. Érdekes, hogy a Fidesz szimpatizánsai nagyobb arányban (28 százalék) lépnének ki az EU-ból, mint a Mi Hazánk szavazói (27 százalék).
Az is meglepő, hogy lakóhely szerint a megyeszékhelyen és a kisvárosokban élők közül szavaznának a legtöbben, 77 százaléknyian az Unióban maradásra, miközben Budapesten 67 százalék ez az arány.
Az adatokból az is kiderül, hogy
minél több tudással rendelkezik valaki az EU-ról, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a maradást támogatja.
Az uniós tagság előnyei között a válaszadók első helyen a pénzügyi támogatást nevezték meg (29 százalék).
A második helyen (27 százalék) az EU-val mint közösséggel kapcsolatos válaszok szerepeltek. Így a valahova tartozás érzése, a segítségnyújtás, az együttműködés és az európai egység gondolata jelent meg. A két évvel ezelőtti felméréshez képest ezeket a szempontokat 7 százalékponttal többen említették.
Túlzott szabályozás, nemzeti integráció gyengülése
Az Unión belüli szabad mozgás és utazás lehetősége a magyarok közel negyede (23 százalék) számára kifejezetten fontos szempont, de kiemelt helyen szerepel a külföldi munkavállalás és a külföldi tanulmányok lehetősége is (18 százalék).
Az uniós tagság hátrányai között a túlzott szabályozást kifogásolták a legtöbben (22 százalék), ezt követte a nemzeti szuverenitás gyengülése (15 százalék) és a migráció (14 százalék).
A magyarok 50 százaléka szerint több pénzt kapunk az EU költségvetéséből, mint amit befizetünk. 36 százaléka viszont úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált, ami két év alatt 7 százalékpontos emelkedést jelent. A Fidesz szavazóinak fele egyébként nettó befizetőnek tartja Magyarországot.
Törökország igen, Ukrajna nem
Az EU globális szerepéről a legtöbben – tízből négyen – úgy vélik, hogy az uniónak „szociális Európaként” kellene példát mutatni a világ többi része számára.
A magyarok 45 százaléka szerint elsősorban a hazai egészségügy fejlesztésére kellene költeni az EU-s pénzeket, 28 százalék szerint a hátrányos helyzetű régiók, leszakadó települések felzárkóztatására, további 25 százalék szerint a hátrányos helyzetű emberek közvetlen támogatására.
A magyarok egyébként nyitottak az EU bővítésére, a válaszadók több mint fele támogatná Törökország, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina uniós tagságát.
Koszovó és Ukrajna esetleges csatlakozását viszont többen utasítják el, mint ahányan támogatják: Ukrajna esetében 34 százalék a támogatók, 51 százalék az ellenzők aránya.
Módszertan
A Policy Solutions 1000 fős vizsgálata – amely a Závecz Research közreműködésével, személyes megkérdezéssel készült – életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálja. Az adatokat ismertető tanulmányt Bíró-Nagy András, Juhász Vanessza, Szászi Áron és Varga Attila írta.
