Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Csak minden nyolcadik Fidesz-szavazó szerint van baloldali médiafölény

A nagy többség úgy látja, hogy a Fidesznek van a legnagyobb befolyása a sajtóra. A Publicus Intézet kutatása.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 11 – 14. között 1017 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos attitűdöket, továbbá az emberek véleményét az Index hírportárral történteket illetően.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) szerint a Fidesznek van ma Magyarországon a legnagyobb befolyása a médiában. Minden tizedik (10 százalék) válaszadó gondolja úgy, hogy egyik politikai oldalnak sincs nagyobb befolyása a másiknál, mivel kiegyensúlyozott módon működik média. A megkérdezettek 6 százaléka szerint a baloldalnak van nagyobb befolyása ma a médiában.

Míg az ellenzéki szavazók egyértelműen úgy látják (96 százalék), hogy a Fidesznek van ma Magyarországon a legnagyobb befolyása a médiában, addig a kormánypárti szavazók ötöde (19 százalék) szerint egyik politikai oldalnak sincs nagyobb befolyása , illetve közel minden nyolcadik Fidesz szavazó szerint a baloldalnak van ma a legnagyobb befolyása a média világában történtekre .

A 2016 novemberében készített felmérés során a megkérdezettek kétharmada látta úgy, hogy a Fidesznek van Magyarországon a legnagyobb befolyása a médiában, illetve közel minden hatodik (16 százalék) válaszadó mondta azt, hogy kiegyensúlyozott a magyar médiaviszony.

Forrás: Publicus Intézet

A megkérdezettek többsége szerint ma Magyarországon a kormánytól nem független a sajtó . Egytől-ötig terjedő skálán a 2,9 pontot kapott a sajtószabadság hazai helyzete. Leginkább az MSZP-P, a DK, és a Momentum szavazók azok, akik nem gondolják szabadnak a sajtót: az ő pontszámainak az átlaga 1,5 . Az összes vizsgált társadalmi csoport közül egyedül a Fidesz szavazók akik szerint inkább szabad a sajtó – az ő pontszámaik átlaga 4,1.

A 2016. októberi felmérésünk során az egytől-ötig terjedő skálán még 2,7 pontot kapott a sajtószabadság hazai helyzete. A mostani 2,9-es index annak köszönthető, hogy a Fidesz szavazók most szabadnak, függetlenebbnek látják a sajtót, mint négy évvel ezelőtt.

Forrás: Publicus Intézet

Annak ellenére van ez így, hogy tízből közel kilenc (90 százalék) válaszadó szerint fontos, hogy a sajtó szabad és a kormánytól független legyen . Ez az arány 2016 novemberében még 87 százalék volt. (Erről a kérdésről minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik.)

Forrás: Publicus Intézet

A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) TV-ből tájékozódik leginkább közéleti, politikai kérdésekről . Tízből négy (38 százalék) válaszadó internetes hírportálokról, tízből kettő-kettő megkérdezett rádióból és újságokból (18-17 százalék), tízből egy (10 százalék) pedig közösségi oldalakról tájékozódik.

Forrás: Publicus Intézet

Ennek fényében nem meglepő, hogy mindösszesen tízből kettő (19 százalék) megkérdezett lenne hajlandó internetes újságért rendszeresen pénzt adni. Tízből nyolc (77 százalék) válaszadó inkább eltekintene ettől . Leginkább a Momentum és a DK szavazói (48-42 százalék) lennének hajlandóak előfizetni egy internetes újságért, legkevésbé pedig a Fidesz szavazói (9 százalék).

Forrás: Publicus Intézet

Azok körében, akik vagy fizetnek, vagy pedig fizetnének, tízből hárman (27 százalék) kevesebb mint ezer forintot, tízből öten (52 százalék) 1-2 ezer forintot, tízből egyen (13 százalék) 2-5 ezer forintot is hajlandóak fizetni egy internetes újságért havonta. 5-10 ezer forintot a megkérdezettek 3 százaléka, 10 ezer forintnál többet pedig a válaszadók 1 százaléka adna minden hónapban.

Forrás: Publicus Intézet

Azok körében, akik nem fizetnének előre egy online újságért, tízből hatan (56 százalék) mondták azt , hogy ezt azért tenné, mert nem látja szükségesnek, hogy megtalálja az információkat máshol . Tízből ketten (20 százalék) mondták azt , hogy az anyagiak miatt nem engedheti meg magának, hogy előfizessen egy online lapra . A válaszadók 6 százaléka azzal indokolta, miért nem fizet elő, hogy már megszokta, hogy ingyen van.

Forrás: Publicus Intézet

Tízből hét (71 százalék) megkérdezett halott már arról , hogy az Index internetes hírportálnak lényegében a teljes szerkesztősége felmondott . Az MSZP-P, a Momentum és a DK szavazóinak szinte mindegyike hallott erről, illetve a Fidesz szavazóinak közel kétharmada is (63 százalék).

Forrás: Publicus Intézet

Minden második megkérdezett szerint az Index megszűnésének a hátterében az áll, hogy a Fidesz, a hatalom próbált meg befolyást gyakorolni az online portálra azáltal, hogy eltávolították a főszerkesztőt.

Minden hetedik (14 százalék) válaszadó szerint az Index igazgatósága és szerkesztősége között sorozatos félreértés történt, s nem tudtak együtt dolgozni tovább. Szintén minden hetedik (14 százalék) megkérdezett szerint a főszerkesztő baloldali politikusokkal egyeztetve kiprovokálta a kirúgását, tudva, hogy az a szerkesztőség összeomlásához vezet.

Tízből nyolc ellenzéki szavazó azzal ért egyet , hogy az Index megszűnésének a hátterében a Fidesz áll . A kormánypárti szavazók leginkább azzal a verzióval értenek egyet (37 százalék) , hogy az Index megszűnése annak köszönhető, hogy a főszerkesztő baloldali politikusokkal egyeztetve kiprovokálta a kirúgását.

Forrás: Publicus Intézet

Minden második megkérdezett (53 százalék) a történek ellenére ugyanannyira fogja olvasni az Indexet, mint korábban . Minden ötödik (20 százalék) válaszadó egyáltalán nem fogja mostantól látogatni a hírportált, minden hetedik (14 százalék) pedig azt mondta, hogy kevesebbet fogja olvasni.

A Dk szavazók harmada (33 százaléka) az MSZP-P és a Momentum szavazóinak közel negyede (28 és 24 százalék), továbbá még a Fidesz szavazóinak a negyede is (25 százalék) azt mondta , hogy egyáltalán nem fogják tovább olvasni a lapot .

Forrás: Publicus Intézet

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. augusztus 11 – 14. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1017 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.

Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés