A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 11 – 14. között 1017 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos attitűdöket, továbbá az emberek véleményét az Index hírportárral történteket illetően.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) szerint a Fidesznek van ma Magyarországon a legnagyobb befolyása a médiában. Minden tizedik (10 százalék) válaszadó gondolja úgy, hogy egyik politikai oldalnak sincs nagyobb befolyása a másiknál, mivel kiegyensúlyozott módon működik média. A megkérdezettek 6 százaléka szerint a baloldalnak van nagyobb befolyása ma a médiában.
Míg az ellenzéki szavazók egyértelműen úgy látják (96 százalék), hogy a Fidesznek van ma Magyarországon a legnagyobb befolyása a médiában, addig a kormánypárti szavazók ötöde (19 százalék) szerint egyik politikai oldalnak sincs nagyobb befolyása, illetve közel minden nyolcadik Fidesz szavazó szerint a baloldalnak van ma a legnagyobb befolyása a média világában történtekre.
A 2016 novemberében készített felmérés során a megkérdezettek kétharmada látta úgy, hogy a Fidesznek van Magyarországon a legnagyobb befolyása a médiában, illetve közel minden hatodik (16 százalék) válaszadó mondta azt, hogy kiegyensúlyozott a magyar médiaviszony.
A megkérdezettek többsége szerint ma Magyarországon a kormánytól nem független a sajtó. Egytől-ötig terjedő skálán a 2,9 pontot kapott a sajtószabadság hazai helyzete. Leginkább az MSZP-P, a DK, és a Momentum szavazók azok, akik nem gondolják szabadnak a sajtót: az ő pontszámainak az átlaga 1,5. Az összes vizsgált társadalmi csoport közül egyedül a Fidesz szavazók akik szerint inkább szabad a sajtó – az ő pontszámaik átlaga 4,1.
A 2016. októberi felmérésünk során az egytől-ötig terjedő skálán még 2,7 pontot kapott a sajtószabadság hazai helyzete. A mostani 2,9-es index annak köszönthető, hogy a Fidesz szavazók most szabadnak, függetlenebbnek látják a sajtót, mint négy évvel ezelőtt.
Annak ellenére van ez így, hogy tízből közel kilenc (90 százalék) válaszadó szerint fontos, hogy a sajtó szabad és a kormánytól független legyen. Ez az arány 2016 novemberében még 87 százalék volt. (Erről a kérdésről minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik.)
A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) TV-ből tájékozódik leginkább közéleti, politikai kérdésekről. Tízből négy (38 százalék) válaszadó internetes hírportálokról, tízből kettő-kettő megkérdezett rádióból és újságokból (18-17 százalék), tízből egy (10 százalék) pedig közösségi oldalakról tájékozódik.
Ennek fényében nem meglepő, hogy mindösszesen tízből kettő (19 százalék) megkérdezett lenne hajlandó internetes újságért rendszeresen pénzt adni. Tízből nyolc (77 százalék) válaszadó inkább eltekintene ettől. Leginkább a Momentum és a DK szavazói (48-42 százalék) lennének hajlandóak előfizetni egy internetes újságért, legkevésbé pedig a Fidesz szavazói (9 százalék).
Azok körében, akik vagy fizetnek, vagy pedig fizetnének, tízből hárman (27 százalék) kevesebb mint ezer forintot, tízből öten (52 százalék) 1-2 ezer forintot, tízből egyen (13 százalék) 2-5 ezer forintot is hajlandóak fizetni egy internetes újságért havonta. 5-10 ezer forintot a megkérdezettek 3 százaléka, 10 ezer forintnál többet pedig a válaszadók 1 százaléka adna minden hónapban.
Azok körében, akik nem fizetnének előre egy online újságért, tízből hatan (56 százalék) mondták azt, hogy ezt azért tenné, mert nem látja szükségesnek, hogy megtalálja az információkat máshol. Tízből ketten (20 százalék) mondták azt, hogy az anyagiak miatt nem engedheti meg magának, hogy előfizessen egy online lapra. A válaszadók 6 százaléka azzal indokolta, miért nem fizet elő, hogy már megszokta, hogy ingyen van.
Tízből hét (71 százalék) megkérdezett halott már arról, hogy az Index internetes hírportálnak lényegében a teljes szerkesztősége felmondott. Az MSZP-P, a Momentum és a DK szavazóinak szinte mindegyike hallott erről, illetve a Fidesz szavazóinak közel kétharmada is (63 százalék).
Minden második megkérdezett szerint az Index megszűnésének a hátterében az áll, hogy a Fidesz, a hatalom próbált meg befolyást gyakorolni az online portálra azáltal, hogy eltávolították a főszerkesztőt.
Minden hetedik (14 százalék) válaszadó szerint az Index igazgatósága és szerkesztősége között sorozatos félreértés történt, s nem tudtak együtt dolgozni tovább. Szintén minden hetedik (14 százalék) megkérdezett szerint a főszerkesztő baloldali politikusokkal egyeztetve kiprovokálta a kirúgását, tudva, hogy az a szerkesztőség összeomlásához vezet.
Tízből nyolc ellenzéki szavazó azzal ért egyet, hogy az Index megszűnésének a hátterében a Fidesz áll. A kormánypárti szavazók leginkább azzal a verzióval értenek egyet (37 százalék), hogy az Index megszűnése annak köszönhető, hogy a főszerkesztő baloldali politikusokkal egyeztetve kiprovokálta a kirúgását.
Minden második megkérdezett (53 százalék) a történek ellenére ugyanannyira fogja olvasni az Indexet, mint korábban. Minden ötödik (20 százalék) válaszadó egyáltalán nem fogja mostantól látogatni a hírportált, minden hetedik (14 százalék) pedig azt mondta, hogy kevesebbet fogja olvasni.
A Dk szavazók harmada (33 százaléka) az MSZP-P és a Momentum szavazóinak közel negyede (28 és 24 százalék), továbbá még a Fidesz szavazóinak a negyede is (25 százalék) azt mondta, hogy egyáltalán nem fogják tovább olvasni a lapot.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. augusztus 11 – 14. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1017 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
