Tényleg jó a kutyáknak és a macskáknak a nyers etetés? Az állatorvos válaszol!

Az elmúlt néhány évben elkezdett egyre népszerűbbé válni az úgynevezett nyers etetés a kutya- és macskatartók körében, mert egyre többen gondolják úgy, hogy ez a természetes táplálkozás. Ennek van több változata is, a két legismertebb az úgynevezett ragadozó modell és a BARF-diéta (Bones and Raw Food, Bones and Raw flesh, Biologically Appropriate Raw Food).

Vannak, akik házilag készítik el ezeket az élelmeket, mások pedig a kereskedelmi forgalomban készen kapható nyers diéta mellett teszik le a voksukat. És ahogy az lenni szokott az ilyen trendeknél, mindenféle információ kering róla az interneten, ebben a kavalkádban pedig általában nehéz kiigazodni. De a legfontosabb, hogy teljesen máshogy gondolkoznak ebben a témában az állattartók és az állatorvosok, ezért mindig nagy indulatokat generál.

„Mi is többször írtunk már erről, és mindig óriási vitát vált ki ez a téma. Özönlöttek a hozzászólások a posztokhoz, elmondtak engem mindenfélének, és persze megkaptam azt is, hogy hogyan kaphattam diplomát?” – meséli dr. Varjú Gábor.

Dr. Varjú Gábor tagja az ESCCAP-nak, a Társállatok Parazitáival foglalkozó Tudományos Tanácsadó Egyesületnek, melynek célja, hogy tanácsokat adjanak az állatorvosoknak és állattartóknak. Tudósok, kutatók, egyetemi oktatók, ismert és elismert szakemberek az egyesület tagjai, és nekik is van irányelvük a nyers hús-alapú étrenddel (NyHAÉ) kapcsolatban.

Előnyei és hátrányai

Akik a nyers etetést választják, olyan egészségügyi előnyöket is tulajdonítanak ennek a diétának, mint a jobb szőrminőség, jólét, erősebb immunstátusz és hosszabb élettartam. Ám az ESCCAP azt írja, ezek az előnyök többnyire anekdotikusak és tudományos tanulmányokkal sem alátámasztottak. A házilag elkészített nyers étrend a szakértők szerint kiegyensúlyozatlan lehet és hiányoznak belőle a megfelelő tápanyagok, így akár komoly egészségügyi problémákat is okozhat, különösen fiatal, fejlődő állatoknál.

Számos közleményben leírták a nyers etetéssel kapcsolatos kockázatokat, beleértve az olyan klinikai tüneteket, mint a pajzsmirigy túlműködés, illetve a belső sérülések, mint például a gyomor-bélcsatorna perforáció és a fog törése. A csontok például székrekedést okozhatnak és elakadhatnak a szájüregben, garatban, nyelőcsőben, sőt akár a vékonybélben is, és életveszélyes állapotba kerülhet az állat, orvosi beavatkozás nélkül általában nem is éli túl.

Ha pedig csont nélkül etetnek nyers húst, akkor a kalcium-foszfor arány nagymértékben eltolódik a foszfor javára a kutya, macska élettani szükségletéhez képest. Ez a mellékpajzsmirigyet fokozott kalciumelvonásra készteti a csontokból, ami a csontok törékenységéhez vezethet.

De óvatosan kell bánni például a nyers májjal is, ugyanis nagy mennyiségben gondot okozhat. Mivel extrém magas arányban tartalmaz A-vitamint, komoly vitamin-túladagoláshoz vezethet, ami nagy fájdalmat okozhat az állatnak és az ízületek mozgáspályájának csökkenéséhez is vezethet.

A macskák esetében pedig fontos a taurinpótlás. Mivel nem képződik a szervezetükben, ezért táplálékkal kell felvenniük, sok nyers eleségben pedig nincs megfelelő taurinmennyiség és a hiánya szívbetegséget okozhat.

Fertőzési veszélyek

Potenciálisan veszélyes baktériumokat és parazitákat is találtak mind a házilag elkészített, mind a kereskedelmi forgalomban kapható nyerseledelekben. Ezek megfertőzhetik kedvenceinket és minket is, akár komoly betegségeket is kiválthatnak.

Azoknak az állatok, akiknek házilag készítik ezeket az élelmeket, Salmonella, Campylobacter, Clostridium és Yersinia kórokozó baktériumokkal szennyezett lehet a bélsaruk és az abban lévő élősködők akár teljesen kifejlődhetnek. Például galandférgek és különböző egysejtű paraziták okozhatnak többé-kevésbé súlyos megbetegedést kutyáknak és macskáknak. Számos élősködő fejlődési ciklusának a befejezése a ragadozók által elfogyasztott nyers vagy nem kellően megfőzött állati-eredetű fehérjétől függ, tehát a parazitát a nyers hús fogyasztásával felveheti az állat.

De a gazdákat is megfertőzhetik a nyers húst fogyasztó kutyák és macskák, ugyanis sokkal nagyobb eséllyel ürítenek Salmonella, Campylobacter vagy Listeria baktériumokat a környezetbe, illetve az élelem konyhai feldolgozása során is előfordulhat, hogy megbetegednek a gazdik.

Az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyezési Hivatal (American Food and Drug Administration, FDA) például éppen ezért kifejezetten azt ajánlja, hogy senki ne etessen nyers húst háziállatával. Egy 2014-es vizsgálatban 576 eleségminta közül 66-ból volt kimutatható Listeria, 15-ből Salmonella baktérium, egy 2002-es felmérésben pedig nyers étrenden tartott kutyák szervezetéből 30%-ban volt Salmonella kimutatható, míg tápon tartottakból egy esetben sem.

A nem nyers eleséggel etetett kutyák és macskák bélsarában általában nincsenek jelen ezek a baktériumfajok, melyek különösen a gyengébb immunrendszerű emberekben okozhatnak betegséget, mint például várandós nőknél, gyermekeknél, időseknél, vagy kemoterápia alatt álló személyeknél. A húsok főzése-sütése, a tej pasztőrözése viszont elpusztítja ezeket a baktériumokat és a paraziták nagy részét. Fontos a növényi eleség alapos mosása is, és az is hatásos a fertőzések ellen, ha 1–2 napig -20˚C-on fagyasztjuk a húst, ez ugyanis inaktiválja a benne lévő élősködőket.

Fontos higiéniai szabályok, ha mégis a nyers etetést választjuk:

Kézmosás szappannal és forró vízzel a nyers hús kezelése után.

Le kell mosni minden, nyers hússal érintkező felületet.

A háziállatok táljait és edényeit szappannal és forró vízzel el kell mosni, alaposan le kell öblíteni és a következő használat előtt meg kell szárítani.

A lezárt konténereket vagy a nyitott zsákokat úgy kell megfelelően tárolni, hogy kizárható legyen a szennyeződés bármilyen veszélye.

Most akkor jó vagy rossz?

A lényeg azonban, hogy az állatorvosok és állatokkal foglalkozó egyéb szakemberek felelősséggel nem ajánlhatják a nyers étrendet beltartalmi hiányosságai miatt, az állatokra vonatkozó egészségügyi és közegészségügyi kockázata miatt, hiszen a nyers húst és zöldségeket kezelő gazda és a háztartásban élő egyéb személyek érintkezhetnek a kutya, macska által ürített kórokozókkal.

Ennek ellenére vannak olyan valós előnyei a nyers etetésnek, vannak nem cáfolható, de egyben nem is bizonyítható állítások és sajnos sok, teljességgel valótlan állítás is kering az interneten.

Valós előnyök:

A csontok rágása hosszabb idő, ami az állatot elfoglalja és nem habzsol.

Az intenzívebb rágás feltehetően a fogkő képződését is mérsékli. (Megjegyzendő, hogy rendkívül hatékony rágószalagok és „dental” típusú gyógytápok is vannak a piacon, amelyek ugyanezzel az előnnyel rendelkeznek.)

„Biztosan tudjuk, hogy a kutyánk mit eszik”

Az állat étrendje pontosan megtervezett lesz (ez azonban főzött alapanyagokkal is lehetséges lenne)

A keményebb széklet minden bizonnyal hozzájárul a bűzmirigyek ürüléséhez (Megjegyzendő, hogy a visszatérő bűzmirigy–gyulladás hátterében más tényezők is szerepet játszanak).

Ritkábban fordul elő elhízás. (Viszont az állatorvosok tapasztalai szerint alultápláltság is)

Nem bizonyított/nem bizonyítható állítások:

„A kutyának nincs kutyaszaga.”

„A szukák jobban viselik a vemhességet.”

„A korábban enervált, lustább kutya életre kel, mozgékonyabb lesz.”

„Csökkennek az ízületi problémák” (ez valószínűleg abból adódik, hogy a legtöbb ilyen diéta javasolja az eleség kiegészítését zöldkagyló porral és lazacolajjal, így ezek jótékony hatása lehet az oka)

Kifejezetten cáfolható, hamis állítások:

„Megszűnnek az allergiás tünetek” – Ez ilyen formában egyáltalán nem igaz. A kutya, macska táplálékallergiáját leggyakrabban a marhahús, csirkehús, pulykahús, sertéshús, tejfehérje és szója okozza, macskáknál pedig a halfehérje is gyakori allergén. Tehát valószínűen csak akkor csökkennek az allergiás tünetek, ha bárány-, kacsa-, ló-, kecske-, vad-, strucc- vagy nyúlhúst adunk kizárólagosan az étrend fehérje részéhez.

„Rengeteg betegség (pl. daganatok) és allergia megelőzhető ezzel a módszerrel”, „Kutyánk immunrendszere erősebb lesz”, és emiatt „csökkennek az állatorvosi költségek” – fentebb részletezett okokból, valamint bizonyítékok híján ezek teljességgel hamis és sokakat megtévesztő állítások.

„Az állatok hosszabb életűek lesznek” – Nem igaz, inkább az ellenkezője merülhetne fel, de egyikre sincs bizonyíték.

„A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb” – Bizonyított, hogy általánosságban a fehérje- és energiatúletetés okozhat csonthártya-gyulladást nagytestű, gyorsan növekvő fajtákban növendék korban, tekintet nélkül arra, hogy ezt táp, nyers vagy főtt eleség formájában viszik be.

„A nyers étrend olcsóbb, mint a tápetetés” – Attól függ, honnan és milyen minőségű alapanyagokat szerzünk be, és mekkora testű a kutya. Általában nem olcsóbb.

„Ha egyoldalúan etetjük a kutyánkat, előfordulhat ásványianyag-hiány, de ennek előjeleit a gondos gazda észreveszi és változtat a táplálék összetételén” – Nem igaz, nem feltétlen veszi észre még a gondos gazdi sem, mert az ún. szubklinikai tünetek jellemzője éppen az, hogy már van elváltozás a szervezetben, de még nem jelenik meg látványos tünetek formájában.

„Bizonyított tény, hogy a Salmonellát és más, az eleségekben jelen lévő baktériumokat a kutya emésztőrendszere elpusztítja”, „Nyers marha-, vad-, kecske-, juh- és lóhús” semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár” – Kifejezetten valótlan és talán a legfelelőtlenebb állítások.

(Forrás: Vet Times, ESCAAP)