A Kőszegi Várszínház idén ünnepli megalakulásának 32. évfordulóját. Az 1982. július 17-i első előadás, mely az 1532. évi ostrom 450. évfordulójára készült, sikeres sorozatot indított el. Az eltelt évek változatos programokat, és szép sikereket hoztak. Idén is szeretnék megmutatni a magyar szabadtéri színjátszás sokszínűségét, műfaji sokoldalúságát. Repertoárukból kiemelkednek az új előadások, melyek itt és most születnek.
A Szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal közös produkcióban jön létre Szálinger Balázs: Csodalámpa című előadása. A színház nagyszínpadi, önálló bemutatója W. Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én… című vígjátéka lesz, sok zenével, 8 előadásban. Szilágyi Miklós-Horváth György Tibor, kőszegi alkotók Ostromopera – Kőszeg 1532 című operájának ősbemutatóját pedig a szezon végén láthatják az érdeklődők. Az új előadások mellett vendégjátékban lesz látható a Nézőművészeti Főiskola, a Római vakáció, az Abigél, A nagy füzet, a Hegedűs a háztetőn és még sok minden más.
A Kőszegi Várszínház Bora idén: Tóth Pincészet Kékfrankos Rosé 2013.
Saját nyári bemutatók
Július 7. Szálinger Balázs: Csodalámpa – a Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös bemutató előadása
Jurisics vár – lovagterem 19.00 óra
„Mit parancsolsz, édes gazdám?”- tudakolja derék lovasától a parazsat-faló táltos. Máskor meg a Jószívű Leányt kérdezgeti a tüzes kemence. Vagy a Kígyókirályfi. Most éppen Aladdin herceg kívánságát lesi-várja egy csillagjáró dzsinn. Mert aki rátermett - előbb vagy utóbb - kiérdemli a szerencsét: találkozik a Fényességes Hatalom jótékony képviselőjével. S hogy ez a titokzatos energia „kintről jövő” angyali támogatás, vagy inkább a mesebeli vitézek szívében hirtelen feltámadó, legyőzhetetlen erő? - eldöntheti a mindenkori hallgatóság. Egy biztos: Aladdin, Kis Mukk, Kukorica Jancsi és Vitéz László meg a többi hétpróbás azt üzeni, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, mert bármikor utunkba akadhat egy csodalámpa. És jaj nekünk, ha a lángját elfújja a szél!
Szereplők: : Császár Erika, Dénes Emőke, Kovács Bálint, Kőmíves Csongor, Lehőcz Zsuzsa, Takács Dániel
Író: Szálinger Balázs
Zeneszerző: Monori András
Tervező: Grosschmid Erik
Rendező: Rumi László
Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida
Július 10. William Shakespeare: VÍZKERESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN
zenés vígjáték két részben
A Kőszegi Várszínház bemutatója, Fordította: Nádasdy Ádám
A 450 éve született William Shakespeare Vízkereszt-je egyike a legnépszerűbb, a legtöbbet játszott művének. A XVII. század első évében, 1601-ben íródott vígjátékában is, ahogy oly sok más művében, a kiismerhetetlen, titokzatos szerelemé a főszerep. Erről sokan szóltak már, de ahogy Shakespeare mutatja, az mégis más. Keresztbe-kasul tör rá a vágy a főhősökre, a néző pedig önfeledten kacaghat rajtuk, hisz legalább ezúttal ő megúszta… Miközben olyan örökérvényű kérdéseket tesz föl a szerző nekünk, hogy vajon a külső vagy a belső a fontosabb-e a nagy érzelem születésénél, kiismerhetjük-e szerelmünket, van-e szerelem szenvedés nélkül? Még azt sem lehet biztosan tudni, ki kit szeret: Olívia, a grófnő Violát? Vagy Cesariot? Vagy inkább Sebastiánt? Viola Orsinót, a herceget? Malvolio tényleg Olíviát? És Orsino? No és Böföghi? Mária vajon miért megy feleségül Tobihoz? Mennyi kérdés, és nincs biztos válasz. Shakespeare a szerelem ezerféle árnyalatát mutatja meg, a boldogtalanét, a beteljesültet, a reménytelenét, a „kézenfekvőét” stb. És mivel ennyire ismerős minden ebben a világban, magunkon is nevetünk, miközben őket nézzük.
ORSINO HERCEG, Illíria uralkodója Kelemen József
OLIVIA, fiatal grófnő Hámori Gabriella
VIOLA, fiatal nemeslány (átöltözve: Cesario) Trokán Nóra
SEBASTIAN, Viola ikertestvére Takács Géza
VITÉZ BÖFÖGHY TÓBI, Olivia rokona Gazsó György
VITÉZ FONNYADI ÁBRIS, Böföghy barátja Kovács Zsolt
MÁRIA, nemes hajadon, Olivia társalkodónője Szilágyi Csenge
MALVOLIO, nemesember, háznagy Oliviánál Pál András
FESTE, tréfamester („bolond”) Oliviánál Epres Attila
FÁBIÁN, Olivia háznépének tagja Némedi Árpád
ANTONIO, tengerésztiszt, Sebastian oltalmazója Sarkadi Kiss János
KAPITÁNY, Viola megmentője Sebesi Tamás
PAP Epres Attila
VALENTIN Major Zsolt
CURIO urak a Herceg kíséretében György-Horváth László
RENDŐRÖK Kósi Gábor és Szilasi Attila
Zenészek: Bárány Tamás, Csíkvár Gábor, György-Horváth László, Némedi Árpád, Sebesi Tamás
Díszlet: Znamenák István
Zene: Némedi Árpád
Jelmez: Cselényi Nóra
Jelmez-asszisztens: Hatvani Mónika
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Segéd-dramaturg: Pénzes Stefánia
Fény-hang: Kehi Richárd
Ügyelő: Szilasi Attila
Kellékes: Kósi Gábor
Súgó: Kiss Szilvia
Öltöztető: Szőke Julika
Fodrász: Horváth Marcsi
A rendező munkatársa: Herpai Rita
Rendező: Znamenák István
További előadásnapok: Július 11. és 12. (esőnap 13.), Július 15. és 16. (esőnap 17.), Július 18., 19., 20.(esőnap 21.)
Augusztus 29-30. (esőnap augusztus 31.) Szilágyi Miklós-Horváth György Tibor: Ostromopera – Kőszeg 1532.
Jurisics vár 20.30 óra
Belépőjegy: 2000.-Ft
Az opera a Bartók Plusz Miskolci Nemzetközi Operafesztivál által meghirdetett operaíró versenyt a tavalyi évben megnyerte. A mű sikere okán egy valódi ősbemutatót tartunk az 1532. évi ostrom történetét feldolgozó műből. zene: Szilágyi Miklós ötlet, szövegkönyv: Horváth Tibor György
A Kőszegi Várszínház részletes programját itt átböngészheti...