Az egész úgy kezdődött, hogy megkeresett minket egy Vas megyei sportvadász. Beszélt egy újságcikkről, ami egy törött szárnyú rétisas megmentéséről szólt. Majd nagy sóhajjal hozzátette: nem becsüli alá az állatvédők munkáját, de egy rétisas elvesztése még nem a világvége. Ennél jóval nagyobb gond van: eltűntek a szántóföldek széléről, az utak, patakok, vizek mellől a fák, a bokrok. Nézzünk vele körül például Kőszeg környékén, ahol az út mentén folyamatosan munkagépek vágják ki a szántóföldeket elválasztó fákat, bokrokat.
Miért rossz ez?
Neki is vágtunk fotósunkkal együtt terepszemlézni. Önök is látják, Kőszeg felé vannak már olyan részek, ahol kilométerekre el lehet látni, nem akad bele a szem semmi zöldbe. Mintha leborotválták volna a környéket, olyan akár a préri egy westernfilmben.
Térképészeti pontokat szüntettek meg. Egybeszántják a táblákat és letarolják az erdővédő mezősávokat, hogy egy-két sor kukoricát el tudjanak ültetni pluszba. Nincs semmi szankció. Oda jutottunk, hogy mivel már fa sincs errefelé, a bokrokat is eladják. Vannak olyan vállalkozások, amik a területek teljes „kipucolására” építenek. Ők kivágják és ledarálják a bokorsorokat, a hulladékot pedig egy ausztriai bioerőműben értékesítik kamionszám
– meséli kísérőnk.Az ő tulajdona, azt tesz vele, amit akar
Ha a szántóföld magánszemély kezében van, akkor a tulajdonost illeti meg a használat joga, ezzel együtt az tesz az itt található növényzettel, amit akar. Sőt, még a saját földjén lévő dűlőutakat is beszánthatja. Nem sért jogszabályt azzal, ha kiirtja és értékesíti a fákat vagy a bokrokat. Ahogy azzal sem sértene, ha nem tenné, vagy ültetne párat. Ahogy sportvadászunk mondta:
Valaha az Esterházyaké volt a fél Dunántúl, mégse jutott eszükbe egybe szántani az egészet.
Ez most árok vagy folyó?
Elkocsikáztunk a Rátka-patakhoz is, ahol első látásra meg sem lehet állapítani, hogy egy árkot vagy egy folyót látunk. Az aljnövényzet burjánzik, de fák és bokrok sehol.
Ez nem egyedi eset Vas megyében
- mondja olvasónk. Miért nem? Mint utánakérdeztünk, a fák ritkítását a vízfolyások környékén a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság rendelheti el abban az estben, ha a folyó nem tudja elvezetni megfelelően a vizet a bokrok, vagy a bedőlt fák miatt. A levágott növényeket még a helyszínen megsemmisítik.Ha vállalkozó végzi a ritkítást, és ajánlatot tesz a kitermelt növényzetre, akkor azt az igazgatóság belső szabályzata és a Belügyminisztérium utasítása szerint értékesítik. Ha ők emellett jó üzletet, vagy bevételi forrást is látnak az irtásban, könnyebben indulhat a fűrész. Igaz, azt is megtudtuk, a ritkítás mellett telepítés is zajlik Vas megyében például a Pinka, Lahn és a Gyöngyös-patak környékén.
Lugas nincs, de ott egy őz!
Az utak mentén sem más a helyzet, eltűntek az egykori platán, tölgy és gesztenyefa lugasok. De miért nem? Erről a Vas megyei közútkezelőket kérdeztük meg, akik elmondták, hogy a vadon nőtt bokrok azért „tűnnek” el, hogy az út menti területek, kereszteződések beláthatóak legyenek, és könnyebben észrevehetőek az itt átsurranó vadak, emellett esztétikailag is ápolt képet mutassanak. (Jó, hát ízlések és pofonok.)
Vas megyében az elmúlt években nagyobb volumenű fakivágás nem volt, szinte kizárólag száraz, balesetveszélyes fákat vittünk el. A fák kivágásáról erdészek döntenek, a kidöntött fákat mérnökségi telephelyeinkre szállítjuk. A száraz, többnyire korhadt növények nem képviselnek jelentős értéket, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által meghatározott áron értékesítjük. A kivágott fákat folyamatosan pótoljuk. Tavaly például 1,5 millió forintot költöttünk ilyen célra
– közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt.Miután végigszambáztunk a hivatalokon – valahonnan még választ sem kaptunk – egyértelműen kiderült, hogy magánemberként akciózni az ügy érdekében egyelő a bukással, ugyanis alapjáraton a törvényekkel van a baj. Amik nemhogy védenék a környezetet, de még elő is írják a fák és a bokrok kivágását. Valaki észbe kaphatna - drukkoljunk egy vadregényes Vas megyéért!
