Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy a KSH adatai szerint 2019-ben a nettó átlagbér 244 600 forint volt, ugyanakkor ebből a számításból kimaradnak a részmunkaidőben vagy az ötfősnél kisebb cégeknél dolgozók. A GKI Gazdaságkutató Intézet számításai szerint pedig ugyanebben az évben a nettó átlagbér 200 ezer forint volt, de egy átlagos faluban mindössze 161 ezer forintot kerestek az emberek, és a 19 megyéből 14-ben az országos átlag alatt volt a nettó kereset.
Az LMP társelnöke hozzátette: 2020-ban a koronavírus miatti gazdasági válság csak tovább rontotta a helyzetet.
Nem tudni, hogy hányan vannak és mennyiből élnek azok, akik részmunkaidőre vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerültek, akiknek hetekig karanténban kellett ülniük alacsony táppénzen, vagy miből él meg az, aki elvesztette az állását és csak három hónapig kap álláskeresési járadékot - sorolta, megjegyezve, hogy csak bizonyos ágazatok kaptak bértámogatást.
Schmuck Erzsébet írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, mert arra szeretne pontos választ kapni, hogyan élnek a magyarok a valóságban, mekkora a tényleges átlagkereset Magyarországon.
Hozzátette: az LMP széleskörű bértámogatást, az álláskeresési járadék meghosszabbítását és emelését, a koronavírus miatt karanténba kerülőknek és megbetegedőknek százszázalékos táppénz biztosítását, valamint az önkormányzatok "sanyargatása" helyett forrásaik kibővítését javasolja.
MTI
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!
A Nyugat nem csak tájékoztat, hanem segít eligazodni a Budapesten kívüli világban is. Helyben vagyunk, ahol szükséged van ránk! Megmutatjuk, ami fontos, elmagyarázzuk, amit tudnod kell.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
