A Magyar Lovas Szövetség Díjugrató Szakágának gyászhíre:
"Dobrádi György díjugrató versenyző, a Dobrádi Lovas Klub elnöke 2020-ban történt súlyos autóbalesete következtében, hosszú hónapokig tartó kóma után életének 65. évében 2021. július 12.-én elhunyt. Búcsúztatójára augusztus 3.-án 17.30-kor a bozsoki templomban, temetésére augusztus 12.- én a délutáni órákban Daruszentmiklóson szülei sírjánál kerül sor. A pontos időpont később kerül közlésre."
Facebook oldalán pedig Szabadfi Zoltán, kollégája, barátja búcsúzott el tőle, ebből idézünk:
„Van egy maroknyi ember ebben a városban, akik 2000. óta minden évben dolgoztak a Savaria Történelmi Karneválon. Szervezőként, közreműködőként, szereplőként. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy én is köztük vagyok... Mégis, ha van olyan ember, aki nélkül elképzelhetetlen a Savaria Történelmi Karnevál egyik legfontosabb a programja, a felvonulás, akkor az te vagy, Kedves Barátom. Illetve... Te voltál...
Minden évben ott voltál, pontosan, beöltözve, felkészített lovakkal, ellenőrzött, ha szükséges volt, kijavított bigával, hol egy igazságügyminisztert, hol olimpiai bajnokot, hol szépségkirálynőt vagy Kossuth-díjas színigazgatót vittél a kétlovas kocsin; ha kellett, vártál az esőben, higgadtan, nyugodtan, mindegy, hogy vihar közelített épp, vagy rekkenő volt a hőség. Alázattal, fegyelmezetten végezted a munkádat, akkor is, amikor éppen hogy csak fizetni tudtak neked a szervezők, akkor sem reklamáltál, amikor a lehetetlen pénzügyi helyzetben késett a kifizetés...
Összetörtünk, amikor meghallottuk, hogy súlyosan megsérültél a tavalyi balesetben, de bíztunk benne, hogy töretlen küzdőszellemed, amivel felépítetted a lovasiskoládat, és vettél részt tudja Isten, hány díjugrató versenyen, a természetes derű, amivel mindig mosolyt tudtál csalni az eget kétségbeesve kutató, esőtől rettegő, ideges szervezők feszült arcára, megint győzni fog. Csalatkoznunk kellett…
Drága Gyuri, nemsokára végleg elbúcsúzunk tőled Bozsokon. Az Isten áldja meg az emlékedet is, és engedtessék meg nekem, hogy azt kérjem, vigyázz majd ránk onnan is, ahol most vagy. Mert tudod, nélküled én ezt nem fogom tudni megcsinálni... Sit tibi terra levis, Drága Barátom!”
