Az ENSZ menekültkérdéssel foglalkozó szervezete szerint 2015 végére a 65 milliót is meglépte azok száma, akik úgy látták, muszáj otthagyni hazájukat valamilyen ott dúló konfliktushelyzet miatt. Ez elképesztően magas, ötmilliós növekedés egyetlen év alatt (összehasonlításképp: Magyarország teljes lakossága 10 millió fő). Vagy, hogy még tovább zsonglőrködjünk a számokkal: azt is jelenti, hogy a Földön 113 emberből átlagosan egy menekült.
A szervezet vezetője egyúttal hozzátette: aggasztó, hogy a menekültkrízis kiteljesedésével párhuzamosan Európát mintha kezdené gúzsba kötni egy erősen xenofób közhangulat. A kontinensre áramló tömegek mennyisége, ami a második világháború óta tapasztalt legnagyobb, egyre több támogatást hoz a szélsőjobboldali csoportosulásoknak és a menekültellenes hangoknak.
"A migránsok, akik Európa partjaira teszik a lábukat, azzal az üzenettel érkeznek: ha nem oldod meg a problémákat, a problémák eljönnek hozzád"
- mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi biztosa. Hozzátéve: fájdalmas látni, hogy ennyi időbe telt a gazdag országoknak ezt megérteniük, és éppen ezért tenni kell, lépni kell, politikai eszközökkel kell megfékezni a konfliktusokat a távoli országokban.
A fejlett országokban tavaly rekordnak számító 2 millió ember nyújtott be menekültkérelmet, közülük 100 ezer olyan gyermek, aki elszakadt a családjától. Németország vezet 442 ezer kérelemmel (közülük minden harmadik szír állampolgár), ezt az Amerikai Egyesült Államok követi 173 ezerrel, akik többsége a drogháborúk által feldúlt Mexikóból és Közép-Amerikából érkezik. Ezzel együtt viszont még mindig a fejlődő régiók kénytelenek megbirkózni a menekültek 86 százalékával, az élükön Törökországgal, ami két és félmillió szíriait fogadott be.
Grandi szerint Európának nincs választási lehetősége: bár most egyesek úgy érezhetik, hogy megtorpant a hullám, valójában további tömegek fognak érkezni.
És mindenkinek viselnie kell a felelősséget
- tette hozzá.( Reuters)
