Késő délután van, a téli nap éppen lemenni készül, felhők csak mutatóban vannak a szombathelyi égbolton. Mindezzel a kerettel majdhogynem festőinek tűnik az ELTE SEK jellegzetes, lassan történelmi bejárata.
A nyugalom és a megállapodottság érzete is végig ott van a levegőben, amikor a rektori irodában megkapjuk a kávénkat és az egyetem épületét ábrázoló festmény alatt leülünk beszélgetni Lenkai Nóra rektori biztossal. Hamar tudatosul bennünk, hogy milyen fontosak a városnak és az egész régiónak az ELTE SEK körüli történések.
A nagy médiazajban sok minden elveszik. Történt valami fontos mostanában az ELTE SEK életében?
Egyik legfontosabb mindenképpen az, hogy az ELTE üzemeltetésébe került a teljes szombathelyi campus. A 2006-ban kötött PPP-szerződést 20 évre kötötték annak idején, és most az állam 1,6 milliárd forinttal segített kiváltani ezt. Ez évi 30 millió forintos megtakarítást jelent számunkra, ami nagy anyagi megkönnyebbülést jelent. Egyben talán szimbólum is.
Milyen értelemben?
Hogy ez az egyetem már más, mint a korábbi tanárképző főiskola. 2017 óta nagy utat jártunk be.
Ekkor csatlakozott a Savaria Egyetemi Központ az ELTE-hez.
Igen, ekkor határoztuk meg a portfóliónkat és alapjaiban alakítottuk át a szerkezetet, amit aztán később finomra hangoltunk. A szombathelyi felsőoktatás továbbra is pedagógusképzésre épül, ahol a nehézségek ellenére is sikerült megtartanunk a hallgatói létszámot. Közben megtalálta a helyét a nagy múltú sporttudományi képzésünk, nagyon népszerűek lettek a gazdaságtudományi szakok, a gépészmérnök-képzést pedig befogadta az informatikai kar. Legújabb slágerünk a két éve indult pszichológia szak, amire tavaly már közel 600-an jelentkeztek valahányadik helyen, hogy a végén 66 hallgatót vegyünk fel 421 ponthatárral. Sokat mond az is, hogy amikor csatlakoztunk az ELTE-hez, 1500-1600 hallgatónk volt, most pedig 2100. Úgy, hogy közben a bekerülési átlagponthatár 60 ponttal emelkedett.
Szerepe van ebben magának az ELTE névnek mint brandnek?
Biztos vagyok benne. Nincs kis ELTE és nagy ELTE, ugyanazt a diplomát adjuk, mint Budapesten, és ez be is épült a köztudatba az utóbbi években. Ma már nemcsak a régióból jönnek ide, tanulnak nálunk pécsi és kecskeméti fiatalok is. Szombathely nyugodt, tiszta, megfizethető város, amit értékelnek távolabbról érkező hallgatók. Sok egykori hallgatónk is visszaküldi a gyerekét hozzánk tanulni, de számos korábban itt végzett pedagógus valójában is visszatér a falak közé, hogy felfrissítse diplomáját.
Ezek szerint végre a jó hírek vannak többségben a szombathelyi egyetemen.
Minden jel szerint most érik be az elmúlt négy év munkája. Az ELTE-csatlakozás után pályázatok sorát nyertük, melyek éppen most év végén zárulnak. Ezeknek köszönhetően látványosan javult az infrastruktúra. Energetikai megújuláson ment át az épület, kicseréltük a százéves ablakokat, 50 év után kifestettük dísztermet, ami egyben új függönyöket kapott. Újjászületett a C-előadó nagyterme is, új tantermet alakítottunk ki, okostáblák kerültek a falakra, digitális eszközöket kaptak az oktatók.
Kétségkívül jól hangzik ez így. Megkérdezhetem, hogy netán van-e köze ahhoz, hogy ez ELTE jelenlegi rektora, Borhy László Szombathelyen született?
A rektor úr mindig nagy figyelemmel kísérte a szombathelyi campus fejleményeit, nagyon támogatta a fejlesztéseket, és ez a rektori programjában is helyett kapott .
Egy korábbi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy új, szabadon választható tárgyként tervezik az üzleti ismeretek oktatását, szakoktól függetlenül. Ez elindult végül?
Hogyne. Ez történetesen az én ötletem volt a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen. Mi mindig is gyakorlatias egyetem voltunk, azaz mondjuk nem biológusokat vagy fizikusokat képzünk, hanem biológia- és fizikatanárokat. Az üzleti ismereteket mint szabadon választható kurzust az iparkamarával együttműködve indítottuk. Az első félévben a régiós cégvezetők tanítják a gazdasági alapokat, majd a második félévben konkrét start-up ötleteket dolgoznak ki. Éreztem, hogy szükség van rá, de még én is meglepődtem, hogy a tantárgyat 160 hallgató vette fel. Van közöttük, mérnök, bölcsész, informatikus, és az oktatók nagyon meg vannak elégedve a hallgatóinkkal, pedig egyáltalán egy egyszerű kurzus.
Indulnak új szakok jövőre?
Az ELTE SEK túl vagy a nagy átalakulásokon, de mindig vannak új dolgok, így új szakjaink is. Ilyen például a pszichológia mesterszak vagy a jövő szeptemberben induló természettudomány-környezettan tanárszak, amely az országban is az elsők között van. De emellett is számtalan kapcsolódó újdonság van. Ilyen például az ELTE-percek, amelynek keretében oktatóink az interneten ingyen és bérmentve interaktív felkészítést tartanak az emelt szintű érettségire. Nem titok, hogy ezzel szeretnénk a középiskolásokat idejekorán hozzánk kötni, egyben látják, milyen oktatóink vannak.
Vannak a hagyományos oktatáson kívül is új irányok?
Nem szeretem kitenni a Facebookra, beszélni is keveset szoktam róla, de van egy „ SegítéSek” nevű projektünk. Azt vettük észre, hogy minőségi váltás van a hallgatók szintjén is mind tanulmányi eredmény, mind társadalmi felelősségvállalás terén. Én pedig nagyon szeretném, ha a nálunk végzettek a tudásukon túl is szolgálják az embereket. A „szokásos” jótékonykodásokon kívül (véradás, cipősdobozakciók stb.) előkészítés alatt van egy komoly szervezettel való együttműködés. A hallgatóink többek között gyerekotthonokba járnak majd ki korrepetálni gyerekeket. Már hároméves az Amigos-projektünk, amelynek keretében a hallhatóinka Markusovszky-kórházban segítik a súlyos beteg gyerekek tanulását. Nemsokára beadunk egy e területtel kapcsolatos pályázatot is.
Ennyire más az új generáció?
Más. Amikor elküldtük őket digitális oktatásra, nagyon féltünk, hogy mi lesz ebből. Aztán álmélkodva láttuk, hogy a maguktól online diákműhelyeket alakítottak ki, ahol komoly tudományos munka folyik. Hosszú idő után újraéledt az egyetemi színtársulat Czetter Ibolya tanárnő vezetésével, ahova nemcsak a bölcsészek járnak. A hallgatói önkormányzat pedig sorban áll elő a kezdeményezéssel, így a tudományos kis kollektívák mellett már tánccsoportunk is van, így tényleg mindenki megtalálhatja magának azt, ami érdekli. Ha pedig szórakozásról van szó, ez a generáció már nem annyira a tánclubokba jár bulizni, mint társasozik valahol.
Milyen feladatok vannak még?
Még tovább szeretnénk lépkedni a digitális megoldások útján és még jobban odafigyelni a régió munkaerő- és gazdasági igényeire; ez utóbbiban nagy segítségünkre van, hogy ott van mögöttünk-mellettünk az ELTE. Most végre úgy érezzük, hogy van szilárd talaj a lábunk alatt, látjuk és élvezzük az elmúlt évek erőfeszítéseinek gyümölcsét. Mérföldekkel messzebb vagyunk attól, ahonnan 2017-ban elindultunk.