Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Eddig: 0 0 0 0 0 0 0 / 2 500 000 Ft, még 0 nap

Mi az a macskanátha és mennyire kell félni tőle?

Erről mesélt most Dr. Peresztegi Attila, a Szombathelyi Állatkórház orvosa.

A köznyelvben a kölyökkori, úgymond megfázásos, szemgyulladásos, orrfolyásos kórképet hívják macskanáthának. Tulajdonképpen ez egy eléggé leegyszerűsített név, ugyanis ennek a hátterében több vírus egyidejű fertőzése áll fent – kezdi Dr. Peresztegi Attila.

Miből tevődik össze?

Ezek közül az egyik a parvovírus, ami a macskanátha-víruskomplexen belül az egyik talán legalattomosabb összetevő, ugyanis ennek nagyon sokrétű a hatása. Először is csinál egy immunrendszergyengülést, aztán hozza a parvovírusra jellemző sajátosságokat is: bélgyulladást, hasmenést és akár hányást is – bár ez a macskáknál nem annyira jellemző, mint a kutyáknál.

Ez a betegség általában a nagyon fiatal állatoknál jelentkezik, így a vírus erősen kötődik a fiatal osztódó sejtekhez (ezzel magyarázható a bélrendszerben kifejtett hatása is). Mivel ilyenkor még zajlik a szívizom érése is, így szívizomkárosodást is okozhat, ami akár az állat halálát is eredményezheti.

A parvovírus mellett van egy herpeszvírus is, ami a felsőlégúti kórképeknél jellemző. Főként savós orrfolyás, tüsszögés, köhögés, légcsőgyulladás, illetve a fogíny gyulladása lehet tünete. Harmadikként pedig egy calicivírus-fertőzés is erősen jelen van ebben a macskanátha-kórképben, ami szintén a felsőlégúti folyamatokért felelős, de általában nem annyira súlyos, mint a herpesz.

Képes mutálódni is

„Nekünk még immunológiából azt tanították, hogy a macskapopuláció nagyrésze előbb-utóbb átesik a macskanáthán és ezáltal szerez valamilyen szintű védettséget. De azért lehet érezni, hogy ez a védettség nem tart olyan hosszú ideig, fél-egy éves védettséget ad a természetes átvészelés – meg egyébként a vakcinák is javarészt egy évig védenek. Utána viszont újra képes megfertőzni az állatot ez a víruskomplex” – mondja az állatorvos.

Az immunológiában ugyanis van egy olyan tézis, hogy amilyen fertőzésen átesett az anyaállat, olyan ellenanyagokat átad az anyatejjel a kölyköknek. És ameddig ezek az anyai ellenanyagok jelen vannak, addig nem fertőződik az állat. Általában ezek az ellenanyagok 8-12 hetes korban ürülnek ki a vérből, de Peresztegi azt mondja, ez függ attól is például, hogy milyen friss volt a fertőződés, mennyi ellenanyagot tudott üríteni az anya, milyen általános állapotban van és milyen az immunrendszere. Tehát ez egy elég sok összetevős játék.

Azt mondja, az elmúlt 4-5 évben viszont egyre többször találkoznak olyan esetekkel, hogy már újszülött vagy nagyon fiatal állatok hozzák a betegség tüneteit. Ennek a hátterében azt feltételezik, hogy ezek a vírusok is – mint az utóbbi időben elég ismerté vált koronavírus – folyamatos fejlődésen, mutáción esnek át, így létrejönnek azok az erősen fertőző szupermutánsok, amik képesek áttörni az anyai immunválaszt. Ráadásul az sem biztos, hogy ezeket képesek legyőzni ugyanazok az ellenanyagok, mint mondjuk a klasszikus törzs vírusait.

Garai Antal Atom

Hogyan gyógyítják?

„A macskanátháról régen egyébként azt tanították, hogy ’jóindulatú’ kórforma: elkapja az állat és pár hetes felsőlégúti tünetegyüttes után általában győz az immunrendszer, utána pedig fél évig védett az állat. Az új mutánsok megjelenésével viszont kicsit átértékelődött az a bizonyos jóindulatúság, mert tényleg komoly problémákat tud okozni” – meséli az orvos.

A gyógyítás immunizálással történik, többféle oltóanyag áll rendelkezésre. Ez általában úgy működik, hogy a fiatal generációt 8 hetes kor körül elkezdik oltani, majd 2-3 hét múlva egy ismétlőoltás következik. Ha viszont olyan környezetben élünk, ahol sok a kóborállat és ezekkel kapcsolatba is tud kerülni a kedvencünk, akkor érdemes nagyjából 1 hónap múlva egy harmadik oltást is beadatni. Ezután pedig évente szükséges ismételni, ezzel megelőzhető a betegség.

Ha viszont már elkapta kedvencünk a macskanáthát, a tünetektől is függ a gyógyítás módja és mértéke. Vannak az enyhébb lefolyású kórformák, amikor tulajdonképpen csak egy kicsit csipás és tüsszög a cica. Ilyenkor gyulladáscsökkentőkkel, antibiotikumokkal kezelik az állatot, nagyjából 1 hét, 10 nap alatt kikúrálható.

Van lehetőség még az úgynevezett hiperimmun-szérumterápiára, ami magyarul azt jelenti, hogy kész ellenanyagot lehet injekciós formában bejuttatni az állatba. Ezt is elvileg 2-3 napig folyamatosan adagolni kell.

„Erről annyit kell tudni, hogy inkább a betegség korai stádiumában hatékony, mert amikor már kötődik egy sejthez a vírus, tehát bejut és kifejti a hatását, akkor az ellenanyag már nem képes megfogni a vírust. Az úgynevezett vérfertőzéses szakban a legjobb ez a módszer, amikor a véráramban van a vírus. Ilyenkor ugyanis meg tudja kötni a vírust az ellenanyag és az már nem fog tudni kötődni a sejtekhez” – magyarázza Peresztegi.

Súlyosabb tüneteknél pedig néha előfordul, hogy infúziós terápia is kell, főleg, ha jelentkezik a hasmenéses és a gyulladásos, magas lázas tünetegyüttes is. Ilyenkor ugyanis nem nagyon akar se inni, se enni egy cica, tehát muszáj egy általános támogatóterápiát is alkalmazni.

Kedves Olvasó!

Hangot szeretnénk adni nektek! Kérjük, segítsetek nekünk abban, hogy elindítsuk új stúdiónkat, és hogy minél több beszélgetést és videót készíthessünk veletek, nektek!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

(X)