Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Mi ugyan nem éreztük, de rekordmeleg volt a május

Európa egyes részein, a Balkántól Skandináviáig, illetve Ausztráliában, Ázsia déli részén és az Egyesült Államok keleti térségeiben is szélsőséges meleget rögzítettek.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai alapján 2020-ban a május az 1981 és 2010 közötti átlagnál 0,68 Celsius-fokkal volt melegebb. A hőmérséklet Alaszka, Európa, Észak-Amerika és Dél-Amerika több területén, illetve Afrika és az Antarktisz egyes régióiban is az átlag fölé emelkedett.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Globálisan a májusig tartó 12 hónap átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest közel 1,3 Celsius-fokkal volt magasabb. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény révén közel 200 ország egyezett meg abban, hogy az iparosodás kezdetével megindult globális felmelegedés mértékét jóval 2, lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt igyekeznek tartani.

A szibériai Ob és a Jenyiszej folyók környéke az elmúlt hónapban az átlagnál 10 Celsius-fokkal volt melegebb, a folyók jege minden eddiginél korábban kezdett el széttöredezni. A Szibériára és Alaszkára jellemző hőhullám nagy veszélyt jelent a régiókban, ahol az elmúlt évben is hatalmas erdőtüzek pusztítottak.

Az Északi-sarkvidéken is átlagon felüli hőmérsékleteket mértek március és május között, de Európa egyes részein, a Balkántól Skandináviáig, illetve Ausztráliában, Ázsia déli részén és az Egyesült Államok keleti térségeiben is szélsőséges meleget rögzítettek.

Az Északi-sarkvidéken a hőmérséklet a 19. század közepe óta 2 Celsius-fokkal emelkedett, ez a globális átlag csaknem kétszerese. Ennek hatására olvadni kezdett a grönlandi jégtakaró, ez évente 600 milliárd tonnányi jégveszteséget jelent. A folyamat a 2019-es tengerszint-emelkedés mértékének 40 százalékáért felelős. A felmelegedés az Oroszország és Kanada területén található állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt megolvasztásával a szén-dioxid-szint növekedéséhez is hozzájárul, a helyi permafrosztban mintegy 1,5 billió tonna szén-dioxid található.

(MTI)
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Egyéb

Hirdetés