Ezúttal is bebizonyosodott, hogy furcsa dolgokat tud produkálni az élet: Latinovits Zoltánt éppen 40 éve, 1976. június 4-én gázolta el a vonat Balatonszemesnél, s rá tíz évre, 1986. szeptember 27-én, azaz 30 éve, hogy fiatalon elhunyt élete nagy szerelme, a szintén elismert művész, Ruttkai Éva is. Nem akármilyen volt a megismerkedésük, s nem akármilyen véget jelölt ki a sors a kapcsolatuknak.
Manipulálták a jegyzőkönyveket
Őrült volt, géniusz volt, lelki beteg volt, vagy csak meg nem értett ember a színészkirály? Ezek a dilemmák is felmerültek a Latinovits-Ruttkai Napok első rendezvényén, a szépen felújított szentgotthárdi Csákányi László Filmszínházban.
Az öngyilkosság vagy baleset teóriára Tarics Péter újságíró, író, okleveles politikai szakértő próbált megnyugtató választ adni saját kutatásai és erről írt könyve alapján. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy furcsa dolgokat tud produkálni az élet: Latinovits Zoltánt 1976. június 4-én gázolta el a vonat Balatonszemesnél, s rá tíz évre, 1986. szeptember 27-én fiatalon elhunyt élete nagy szerelme, a szintén elismert művész, Ruttkai Éva is. Nem akármilyen volt a megismerkedésük, s nem akármilyen véget jelölt ki a sors a kapcsolatuknak.
Tarics Péter mindenesetre azt állította, hogy a múlt rendszerben meghamisították a jegyzőkönyveket, igyekeztek a szemesi vonatbalesetet öngyilkosságként beállítani, amire az emberek vevők is voltak. Az elmúlt csaknem négy évtized során még soha senki nem nyomozott Latinovits Zoltán halála körülményei után olyan alapossággal, szenvedéllyel, kíméletlenül kitartó munkával, szakértelemmel, mint ő, s úgy érzi pontot tett a találgatások végére. Nem kis nehézségek árán betekinthetett a 40 évvel ez előtti rendőrségi és vasúti jegyzőkönyvekbe, nem kevesebbszer, mint 28-szor fordult meg a tragikus esemény helyszínén, rekonstruálták is a történteket.
Halálosak voltak a sérülések
A valóságban Latinovits féltestvérével, a néhány éve elhunyt Bujtor Istvánnal utazott a baleset napján Balatonszemesre nevelő apjához és édesanyjához, aki Gundel-lány volt. Szakadt az eső, de délután fél öt körül már kisütött a nap. A család elindult sétálni, de míg a többiek visszatértek, addig Latinovits tovább sétált szöveget tanulva.
Ezt látta egy közelben lakó egyetemi tanár, aki behívta magához egy pohár borra. Majd a színész folytatta útját.
Annyira belemerülhetett a szövegtanulásba, hogy nem vette észre, hogy egy kitaposott ösvényen túl közelkerült a vágányhoz, amelyen éppen akkor érkezett egy Nagykanizsától Budapestre tartó gyorsvonat. A szerelvény léghuzata a mozdony hátsó feljárójához repítette a színészkirályt, aztán még vonszolta a testet, amíg meg tudott állni. Végül Latinovitsot a negyedik kocsi alatt találták meg. A becsapódás eltörte a csigolyáját, a bal lábát egy nyitott ajtó lépcsősora csonkította meg. A gyorsan kiérkező mentők nem tudták életben tartani a siófoki kórházig, tíz perccel az ütközés után a színész meghalt. A ma 66 éves mozdonyvezető visszaemlékezése szerint csak egy nagy koppanást halott, s azt is csak a Nyugati pályaudvarra visszatérve tudta meg, kit is ütött el. Másnap, június 5-én felboncolták a testet többek között négy központi lap napilap újságírójának jelenlétében. Az a hölgy, aki annak idején tanúvallomásában azt állította, hogy a színész a vonat elő ugrott, most elismerte, hogy csak a mozdonyvezető védelmében tette.
Ruttkait Bárdy nyugtatgatta
Élete nagy szerelme, Ruttkai Éva éppen a budapesti Fészek klubban szándékozott verset mondani, amikor kollégája - az az óta szintén elhunyt – Bárdy György telefonhoz hívta. Egy olyan szemesi család értesítette a tragikus hírről, akivel kifejezetten rosszban voltak, először meg sem akarta hallgatni őket. A művésznő őrjöngve rohant ki az utcára, Bárdy próbálta nyugtatgatni. Benne is felvetődött Latinovits öngyilkosságának lehetősége, de egyszerre el is vetette. Az öngyilkossági teóriának egyébként az is ellentmond, hogy színésznek komoly tervei voltak még a következő időszakra. Cserhalmi Györgynek – akinek atyai jó barátja is volt – például üzenetet hagyott, hogy menjenek el egyet együtt bringázni, valamint előkészítette a nagy sikerű „Bozzi úr” 1976-os előadása kapcsán tervezett lemezfelvételt.
Persze azért az is magáért beszél, hogy Latinovits folyamatosan szorult pszichiátriai kezelésre, s a boncolásánál az is kiderült, hogy egyszerre három szívinfarktust is kapott, amit csodával határos módon kihordott. Sebő Ferenc a Nemzet Művésze videobejátszással pedig arról beszélt, hogy a nagy művész tudta kezelni a macskákat, de nem tudott mit kezdeni a gyerekekkel, ami egy óvodai fellépése során is megmutatkozott. A kínos helyzetet a jelen lévő Ruttkai Éva segítségével tudták csak kezelni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
