Ahhoz képest, hogy a kutatók szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás nyomán folyamatosan melegszik az idő, az elmúlt két hétben gyakorlatilag hideg volt, sok otthonban elkelt a reggeli és az esti fűtés.
Hogyan is van ez?
„Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb hazánkban, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta” – írják friss tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói.
Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita arra emlékeztetnek, hogy extrém meleg periódusok is voltak már 2025-ban, például januárban.
Összességében az idei év első felében a klímaátlagnál inkább kissé melegebb volt hazánkban, ezért
legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva helytálló, hogy „nagyon hidegnek” nevezzük az idei tavaszt.
Lokális hideg, globális meleg
A magyarországi májusi hidegek ellenére globálisan 2025 továbbra is a második legmelegebb év az eddigi mérések alapján – mondják a magyar kutatók.
Izlandon például májusban 26°C-ot mértek, máshol pedig újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Ahogyan mindezeknek, úgy a hazai hűvös májusnak szintén a globális klímaváltozás és az északi félteke ún. magaslégköri poláris örvényének gyengülése az egyik lehetséges okozója. Ugyanis ezen örvény kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt, és ez április elejére meggyengült.
Ezzel a polárfront délebbre tolódott és egyhelyben elidőzött, amivel most tartósabban épp a kedvezőtlenebb „hideg” oldalra kerültünk. Ezen gyengülések pedig egyre gyakrabban jelentkeznek, mert csökken az egészet irányító hőmérsékletkülönbség a sarkok nagyobb és a trópusok kisebb melegedése következtében.
Ugyanez történt 2021 tavaszán is, amikor a mostanihoz képest még tartósabban fölénk áramlott a hideg, sarkvidéki levegő, mely hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban a virágzás alatt előforduló fagyok következtében.
Hidegrekord? Inkább kivétel, mint szabály
A hidegrekordok ugyan megragadják a figyelmet – itthon május első felében két nap is új rekordot hozott –, de ezek ritkulnak.
A melegedő éghajlattal valójában a melegrekordok válnak egyre gyakoribbá: 2025-ben eddig már öt ilyen napot regisztráltak, a 2024-es év során pedig összesen 24-et, miközben hidegrekord csupán egy fordult elő.
A jövőben pedig inkább a tavalyihoz hasonló évekre számíthatunk a klímamodell-szimulációk szerint, az idei év számít majd kivételnek.
Megváltoztak az évszakok – de nem tűntek el
A klíma változásával az évszakok határai is módosulnak — és ez nemcsak érzékelhető, de mérhető is.
Mint sok más mérsékeltövi, kontinentális területen, Magyarországon is alapvetően van egy meleg nyarunk és egy hideg telünk, a kettő között pedig a hidegebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakok esetében tehát nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest „ugrálást” tapasztalunk.
Innen erednek azok a népi megfigyelések, amellyel a márciusi felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusi hidegbetöréseket (Pongrác-Szervác-Bonifác fagyosszentek) próbálták korábban megmagyarázni.
Az elmúlt évtizedek adatai szerint Magyarországon a nyár és a tavasz hossza 25-25 nappal nőtt, miközben a tél a felére csökkent.
Egy tipikus évben a tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegbetörések még sokáig elhúzódnak, míg a nyár bő egy héttel korábban kezdődik, de bő két héttel kitolódik szeptemberre is. Az ősz hossza nem változott. Mindegyik évszak melegszik, de az egyes időszakok eltérően: ezért mind az évszakok kezdete, mind a vége megváltozott, de továbbra sem tűntek el.
Az évszakok változása érdekes helyi eltéréseket is mutat. Így mára az Északi-középhegység térségében lett a legrövidebb a tél aránya: a teljes évnek csupán 9%-a, a tavasz pedig itt a leghosszabb és az év egyharmadát teszi ki.
