Hat hónapja tart az ukrán-orosz háború, az Európai Unió már ki tudja hányadik szankciós csomagját fogadta el, hogy megbüntesse az agresszort.
Érthető a szándék, az ember igazságérzete tiltakozik az ellen, hogy egy ország egyszerűen lenyúlja a szomszéd javait. Az is valószínű, hogy a hódítók háborús bűnöket követnek el.
Csakhogy hiába a szándék, az orosz gazdaság láthatóan nem rogyott térdre, mi több, magasan a várokozások felett teljesít.
A lehetséges magyarázatokat az Economist járta körül.
A lap mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz gazdaság működése kívülről szinte átláthatatlan, a hivatalos statisztikák megbízhatósága erősen kétséges, és az is biztos, hogy a nyugati szankciók éreztetik hatásokat. A rubel kezdetben megfeküdt, a tőzsde összedőlt, a nyugati cégek kivonultak, értelmiségiek tömegei hagyják el az országot.
Ugyanakkor a lap adatelemzése azt mutatja, hogy az ország gazdasága egyáltalán nincs rossz állapotban. Az ipari termelés csökkent ugyan valamelyest (1,8%-kal), de ez jóval kisebb arány, mint a korábbi válságok idején, a vasúti szállítás változatlan (ez fontos mérőszám), és az áramfogyasztás még nőtt is.
Közben az infláció csökken (15% körül van), a munkanélküliség is alacsony szinten maradt (3,9%), a rubel pedig újabban hihetetlen szárnyalásba kezdett.
A lap szerint három okkal magyarázható, hogy a várakozásokkal ellentétben az oroszok, köszönik, de egész jól megvannak.
1. Szakértelem
Vlagyimir Putyin nem sokat konyít a gazdasághoz, de a lap szerint arra ügyel, hogy vezető pozíciókban legyenek olyanok, akik értenek hozzá. Az orosz központ bank tömve van kiváló szakemberekkel, akik tudják, hogy mi a teendő, hogy megakadályozzák a gazdasági összeomlást.
2. Az ország történelme
25 éven belül (1998, 2008, 2014 és 2020 után) ez a ötödik gazdasági válság az országban. Mindenki, aki 40 évnél idősebb, átélte a Szovjetunió felbomlását, és megtanulta, hogy lehet alkalmazkodni a nagyon nehéz körülményekhez. Ezért nincs pánik vagy tiltakozások. Ide tartozik az is, hogy az ország alapból is meglehetősen elszigetelt, kevés szál köti a Nyugathoz, így az újabb fejlemények sem fájdalmasak annyira. A külföldi befektetések aránya jóval kisebb, mint a globális átlag, és kevés nyersanyag érkezik külföldről.
3. Szénhidrogének
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a szankciók nem igazán érintették az orosz gáz- ás olajbizniszt. Hogy mást ne mondjunk, Ukrajna megtámadása óta az Európai Unió országai összesen 85 milliárd (!) dollárért vásároltak fosszilise energiahordozókat Oroszországtól. Hogy mit kezdenek az oroszok ezzel a hatalmas bevétellel, azt nem tudni pontosan, de feltételezhető, hogy szankciók ide vagy oda, jó része importra megy. És persze a katonák fizetésére és fegyvervásárlásra.
Mindettől függetlenül az elemzők egyetértenek abban, hogy a szankciók és a megszakadt nyugati kapcsolatok hosszabb távon kikezdik az orosz gazdaságot, merthogy egyre drágábban állítanak majd elő egyre gyengébb minőséget. És ennek előtte-utóbb rossz vége lesz. De egyelőre még egész jól elvannak.
