Ami mind a négy típusban közös, hogy a munkálatok megkezdéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához vállalkozói szerződésre van szükség. Ezzel a dokumentumtípussal viszont a mindennapi életben is találkozhatunk, hiszen számos cég magánszemélyeknek is vállalkozói szerződés keretében nyújt szolgáltatást, például a fodrászok, kozmetikusok, vendéglátóipari egységek, kulturális rendezvények számára.
Mi a konkrét szerepe a közbeszerzésben?
A közbeszerzések esetében a vállalkozói szerződés megkötésének előfeltétele az ún. alkalmassági feltételek teljesítése. A követelményeket és teljesítésük módját a közbeszerzési törvény (Kbt.) szabályozza, és ezek már az ajánlattétel szakaszában fontos szerepet játszanak. Az alkalmassági feltételek alapvetően három részre oszlanak: gazdasági és pénzügyi megfelelés, műszaki és szakmai alkalmasság, valamint bizonyos esetekben a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplése.
A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság kapcsán általában kötelező előírás, hogy a vállalkozó szerepeljen a cégnyilvántartásban vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában. Követelmény, hogy a vállalkozó rendelkezzen a megfelelő engedélyekkel, jogosítványokkal vagy szervezeti, kamarai tagsággal. Az ezeket igazoló iratok másolatait be kell nyújtani az ajánlatkérőnek.
Hol találkozhatunk még vállalkozói szerződéssel?
Vállalkozói szerződés lényegében bármikor köthető, a jogszabályok azonban meghatározzák, hogy mikor kötelező ennek megléte. Csakis írásbeli formában válnak érvényessé az építészeti és műszaki tervezéssel, építőipari tevékenységgel, ingatlan cseréjével és vételével, valamint az utaztatással kapcsolatos megbízások. Ezekben az esetekben az értékhatár sem számít, vagyis a legkisebb értékű szerződést is vállalkozói szerződésbe kell foglalni.
A szerződés egyik nagyon hangsúlyos eleme a tevékenység végzésének a helye. Ha ugyanis a munkát a megrendelő által meghatározott helyen kell végezni, akkor a megbízó felelőssége, hogy a terület munkavégzésre alkalmas legyen. Ha a munkaterület alkalmatlan, a vállalkozó akár fel is mondhatja a szerződést.
Szintén meg kell határozni benne a munka kezdésének időpontját és a teljesítési határidőt, ahogy a vállalkozói díj sem maradhat ki egyetlen dokumentumból sem.
Az építőiparban a tervezési szerződés is vállalkozási szerződésnek minősül, a mű ebben az esetben maga a tervdokumentáció. A kivitelezési szerződést szintén az építőipar fontos eleme, hiszen megléte elengedhetetlen a már elkészült ingatlan átadás-átvételéhez.
Minden vállalkozási szerződés egyik leglényegesebb eleme az eredménykötelem. Ez azt jelenti, hogy a szerződés csakis akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt eredmény megvalósult, a megrendelő pedig azt átvette és a díjat megfizette.
A megrendelő utasítási joggal rendelkezik, a vállalkozó pedig ezek alapján köteles eljárni. Ez azt a célt szolgálja, hogy az elkészült eredmény valóban megfeleljen a megrendelő elvárásainak. A tevékenység megszervezésére azonban nem vonatkozik ez a jog, az utasítások pedig nem jelenthetnek extra terhet a vállalkozónak. Sőt, a vállalkozó köteles megtagadni az utasítást, amennyiben az jogszabályba ütközik vagy veszélyeztetné mások életét, testi épségét.
Ha a mű elkészült és az átadás is megtörtént, a vállalkozó joggal tart igényt a megbeszélt díjra. Hogy a kivitelező biztosan hozzájusson a pénzéhez, zálogjog illeti meg a projekthez kapcsolódó vagyontárgyakra vonatkozóan. A munka befejeztével azonban a vállalkozó sem dőlhet hátra: megeshet, hogy pótmunkára van szükség tervmódosítás miatt vagy műszaki okokból. A vállalkozó ezt nem tagadhatja meg, ugyanakkor pluszdíjazásra igényt tarthat, ha a szerződés átalánydíjas.
