Újságírónak lenni sosem volt könnyű, ma pedig egyáltalán nem az. Fölösleges a politikai, társadalmi és erkölcsi közeget megmutatni, amiben élünk, és szükségtelen azt az ellenszelet is, amiben egy olyan újságírás működhet, amit nem pártközpontból dirigálnak.
Viszont ezért kihívás is, mert az ember minden sorával a saját értékítéletét mutatja meg, ha úgy tetszik, lecsupaszítja magát. S ha ez nem lenne elég, az olvasó is kegyetlen, mert mindenről van véleménye és jobb tudása, s ezt az internet korában azonnal tudatja is.
Újságírónak lenni most azért nehéz, mert sokszor még a nyilvánvalót is hamisnak kiáltják ki, egy mozdulattal söpörve félre észérveket és tényeket.
Ez az érzelmek kora, amelyek viszont elemi erejűek, amit az indokol, hogy épp éljük a történelmet, csak sokszor nincs róla tudomásunk. Minden hírnek, minden mondatnak és minden szónak súlya van, de ezt vállaltuk.
A Nyugat.hu-nál írni viszont az a lehetőség, hogy nem szólnak bele a gondolataidba, ami az írás előfeltétele, s aminél nagyobb szabadság nincsen. Ezt a szabadságot szeretnénk megőrizni, és ehhez kérjük, illetve kérem személy szerint a segítséget!
