Egy korábbi interjúnkból
Molnár Miklós: Én sem így költeném el a pénzt
2013.
March
20.
18:49
idéznék. Azt mondta, bármilyen is legyen a következő városvezetés, szeretné rendben átadni a város pénzügyeit. Úgy, hogy legalább fél évig ne legyen gondjuk vele. Nemsokára itt a ciklus vége, teljesíteni tudja az ígéretet?
Bizonyos szempontból igen, más szempontból lesznek problémák. De erről a szeptemberi közgyűlésen részletes tájékoztatást adok majd. Kicsit érdemes visszatekinteni a múltra. Állandó vita, hogy mekkora adóssága is volt a városnak, nos, 2010. végén ez nagyjából 18 milliárd volt. Ezt be is mutattam 2010. novemberében a közgyűlésben, és a képviselők egyhangúlag el is fogadtak egy három éves pénzügyi programot, amellyel ezt a költségvetési helyzetet kezelni kellett.
A probléma nem önmagában az adósságállomány volt, hanem az, hogy a 2010-es költségvetés egymilliárdot meghaladó működési hiánnyal zárt. Ami azt jelentette, hogy a tőketörlesztésen, a kamatokon, a fejlesztéseken kívül a működésre is hitelt kellett felvenni. Ebből a helyzetből indultunk, és innen kellett elérni, hogy a gazdálkodásban ne keletkezzen hiány. Hogy a működési költségek pozitívak legyenek, és a város saját erőből finanszírozni tudja a fejlesztéseket is.
Nyilván ehhez különböző intézkedések kellettek, csökkentettük például a kiadásokat. Közel másfél milliárdos összeget vontunk ki a működésből, sok-sok apró és nagyobb lépéssel.
Mennyit érzékelt ebből a lakosság?
Ennek jelentős részét nem érzékelték. Racionalizáló, hatékonyságnövelő lépéseket tettünk, ezek részben a város számára kevésbé fontos tevékenységeket érintették. Ilyen volt például, amikor az általános és középiskolák gazdálkodását bevittük a GAMESZ-ba. Ez önmagában több száz milliós megtakarítást jelentett. Később, amikor az oktatást központilag átalakították, számukra ez óriási előny volt, ismertük a helyzetet, könnyű volt szétválasztani az oktatási és ingatlan fenntartási költségeket.
Közben növeltük a bevételeket. Ehhez a vállalkozókat hívtuk segítségül, megemeltük az építményadót. Ez éves szinten közel 400 milliós többletbevételt jelentett, külön köszönet a vállalkozóknak, akik ezt rendben teljesítették, pedig ők sem voltak könnyű helyzetben. Akkor megígértem, hogy ha nem lesz rá szükség, akkor az építményadót az emelés mértékéig szép lassan kivezetjük a rendszerből.
Ezt tavaly már el is kezdtük, idén szeptemberre egy újabb, 10-15 százalékos csökkentési javaslatot terjesztek be. Ez nem hiányzik majd a költségvetésből, mert újabb épületek, új üzemcsarnokok lépnek be a rendszerbe. Elméletileg 2016-tól ki lehet vezetni az építményadót, és vissza lehet állni a 2011. előtti mértékre.
Közben az állam átvállalta a város adósságát.
Van egy nagyon nagy tévhit. Sokszor elhangzik, hogy a város pénzügyei attól jöttek rendbe, hogy az állam átvállalta a város adósságát. Ez nem igaz. Két egyszerű példa. 2010-ben 18 milliárdos adósságállomány volt, és az adósságkonszolidáció csak 2013 júniusában történt meg. Ezt a közel három évet pénzügyi szempontból saját erőből kezelni kellett.
Ez úgy sikerült, hogy 2011-ben volt az utolsó hitelfelvétel, 2012-ben és 2013-ban a város már nem vett fel hitelt, és már 2012-ben mindent saját erőből finanszírozott, az adósságtörlesztést és a működést is. Mire az állam átvette az adósságot, addigra a város fenntartható, finanszírozható pályán volt.
Ez két okból vált lehetségessé. Az egyik az építményadó, a másik, hogy a gazdaság növekedésnek indult, és nőtt az iparűzési adó bevétele. 2010-hez képest 2014-ben az iparűzési és az építményadó együttes összege 3 milliárd forinttal lett több. Végig lehet gondolni, ha nem lenne ez az évi 3 milliárdos többlet, mi lenne a város költségvetésével, adósságkonszolidáció ide vagy oda.
Milyen jelentősége van annak, hogy az állam átvállalta a város adósságát?
Pszichésen óriási segítség, hiszen eltűnik egy óriási adósságállomány. De nem csak az adósságot vitték el, elvittek adóbevételeket is. A helyben maradó szja-t, az illetékbevételeket, a gépjárműadót, és a normatív finanszírozás egy részét. Ennek a négynek az összege kb. 2 milliárd forint évente.
15 milliárdnyi adósságot vettek el, amit kb. hét év alatt kellett volna törleszteni kamatokkal együtt. A 15 milliárdot nem egyszerre kellett volna kifizetni, hanem hét év alatt.
Mennyit kellett volna törleszteni évente?
A legkeményebb időszakban sem lett volna több évi 3 milliárdnál, és ez folyamatosan csökkent volna. Mondjuk átlagosan évi 2,5 milliárd, viszont 2 milliárdnyi bevételt is elvettek. Plusz megkaptuk a volt megyei intézményeket, a múzeumokat, a Képtárat, a bábszínházat, a könyvtárat, a folyóiratokat, az MMIK-t, a szimfonikus zenekart. Ami néhány százmilliós többletköltséget jelent.
Ha ezt hozzárakom a 2 milliárdhoz, kiderül, hogy igazából az adósságkonszolidáció évi egy-kétszáz milliós könnyebbséget jelent a városnak. Ettől függetlenül rendkívül fontos, mert az árfolyamok miatt voltak benne veszélyek. De Szombathely önerejéből is képes volt kezelni az adósságát, fenntartható pályán volt a város.
Ebből is látszik, és vallom is, hogy a gazdaság fejlesztése a legfontosabb, a gazdagságból van többletbevétel, ezt lehet városi kulturális, sport, szociális, egészségügyi és egyéb tevékenységekre fordítani. Ha ez nincs, akkor az önkormányzat folyamatos állami mankóra és állami támogatásra szorul.
De ha már a gazdaságfejlesztésnél tartunk. Egy időben sokat emlegették az autóipari és mechatronikai centrumot. Az ellenzék szerint ez csak lufi.
Az, hogy gépészmérnök-képzés indulhat Szombathelyen, a centrum nélkül nem lett volna lehetséges. De megint induljunk messzebbről. Számomra szomorú, hogy az utóbbi időben egyre többen akarják ezt a történetet saját maguknak tulajdonítani. Inkorrekt dolog, hiszen könnyű felülni egy sikertörténetre utólag, nyilván a feladatot sokkal nehezebb elvégezi.
2002 óta ülök a testületben, kamarai elnökségi tag is vagyok, ismerem a cégvezetőket, hiszen 15 évig magam is egy céget vezettem. Ott is sokszor megfogalmaztuk, hogyan is kellene működnie gazdasági szempontból egy városnak. Amikor az ember döntési pozícióba kerül a másik oldalon, akkor a cégvezetők, teljesen jogosan, elvárják; hogy akkor tessék, csináljuk meg, amiről beszéltünk.
Semmi más nem történt, mint megpróbáltuk megvalósítani azt, amit korábban, már a 2010-es évek előtt megfogalmaztunk. Ebből alakult ki működtető szervezetként az autóipari és mechatronikai központ.
De mi volt a lényege ennek az elképzelésnek?
Igazából két szempont miatt fontos. Az egyik, hogy helyre kellett rakni magunkat; hogy mi nem Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozunk. Állandóan arról szólt a dolog, hogy van Győr és vannak a többiek. A politika nyilván küzdött ellene, de valós eredményt nem tudott elérni. Azért Zalával hoztuk össze a központot, hogy egyértelműen determináljuk, ez egy önálló gazdasági egység. Ennek a legfejlettebb része Szombathely, Szentgotthárd, és akár ide vehetjük a sárvári ipart is.
Egyébként a két megye összesen 500 ezer lakossal, 300 ezer munkavállalóval rendelkezik, ami európai uniós szinten is önálló gazdasági nagyságrend. Azt is éreztük, hogy ennek a fejlődő iparnak mire van szüksége a következő években. És ennek az igénynek a feltételrendszerét próbáltuk kialakítani. Az oktatási rendszerben, sajnos, nem tartunk ott, ahol kellene, mert a KLIK létrehozása, az oktatási rendszer átszervezése átmenetileg lelassította a folyamatokat.
Ebből nőtt ki a gépészmérnök-képzés, amit szintén a gazdasági szereplők kezdeményeztek. Ma is ott tartunk, hogy a következő 2-3 évben 2500 munkavállaló kellene, csak a hat legnagyobb foglalkoztatóhoz. A kialakult helyzetben egy nagyon szoros együttműködésben gondolkodunk, és ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a munkaerőhiányt közösen kezeljük és megoldjuk.
Merre lehet tovább menni?
Most kellene elindítani a bérlakás-programot, az üres kollégiumok kiválóan alkalmasak lennének munkásszállónak. Én a középfokú képzésben ingyenes kollégiumot és ellátást adnék azoknak a távolabbról érkező gyerekeknek, akik középfokú műszaki képzésben vesznek részt. És még sorolhatnám a programpontokat.
Fennáll a veszélye, hogy ez a munka nem folytatódik vagy lelassul. Akkor folytatódik, ha a városvezetésben lesz elkötelezett ember, aki ezzel foglalkozik. Nem személyfüggő, az a lényeg, hogy legyen ilyen. Ha nincs, megszűnhet a szoros együttműködés, és ezek a cégek egymással fognak versenyezni. Ha csak a választások miatt hat hónapra leáll az élet, abban is óriási veszélyek vannak.
A másik, hogy a 2014-2020-s időszak európai uniós forrásainak 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy. Sok tízmilliárd forint érkezhet a helyi gazdaság fejlesztésére, ezt a lehetőséget sem szabad elszalasztani.
A fejlődés következő fázisa a kutatás-fejlesztés lesz, ez pedig nincs helyi mérnökképzés nélkül. A gépészmérnök-képzést egy év után ki kell bővíteni a villamosmérnökivel, 3-4 év múlva a mesterképzéssel, később a doktori iskolával. Párhuzamosan pedig fel kell építeni a kutató-fejlesztő bázisokat. Ezért hoztunk haza oktatókat külföldről, a gazdasági élet szereplőivel közösen győztük meg őket, hogy érdemes itt dolgozni és oktatni.
A beszélgetést azzal kezdtük, sikerül-e úgy átadni a város költségvetését a következő városvezetésnek, hogy nem kell azonnal tűzoltómunkába fogniuk.
Az idei költségvetés a tervezéskor abszolút rendben volt. Az előző években a takarékosság miatt a fejlesztések viszonylag visszafogottabbak voltak. A választási év mindig probléma, mindenki teljesíteni akar, a képviselők sorra jelentik be az igényeket. A politika különben is szeret pénzt költeni Elkezdődött a költekezés, nem lesz mérés a Falco-gyárnál 2014. June 19. 08:59 , és nem biztos, hogy a racionalitás és a hatékonyság a fő szempont.
A politika úgy kezeli a várost, mint szülő a gyerekét. Van egy kérése, és nem tudok nemet mondani. Az én legnagyobb vitáim ebből származnak, mert én hatékonyan és racionálisan akarom a rendelkezésre álló pénzt elkölteni. nem akarom megmondani, mire költsünk, csak csináljunk egy prioritási rangsort. És addig költünk, amíg van rá pénz.
Szóval, hogy is állunk?
Az idén a működési oldal rendben van, a fejlesztési oldalon viszont túlköltekezett a város. Látható is a városban, hogy sok fejlesztés zajlik. Ezeknek a fedezete törvényileg rendben van, de a forrásokat a következő évben kell megteremteni. A törvény azt mondja, hogy nem lehet működési hiány. Ez nincs is, az idén is működési többletünk lesz.
Tehát a működésből részben finanszírozzuk a fejlesztéseket, de nincs elég működési többlet. Mert plusz működési kiadásokat is vállalnak év közben a közgyűlés tagjai. De így a fejlesztési oldalon hiány lesz, amit a következő évi költségvetésben rendezni kell. Ez azt jelenti, ha van – mondjuk – egy 500 milliós fejlesztési hiány az év végén, akkor jövőre ezt az 500 milliót ki kell pótolni, ami azt is jelenti, hogy jövőre 500 millióval kevesebbet tud költeni a város, ha ugyanannyi a bevétele, mint idén. Vagyis, összesen egymilliárdos problémát kell kezelni.
Erre hívtam fel a figyelmet a közgyűlésben. Hogy jövőre, pont, amikor az uniós forrásokat kellene lehívni, és önrészt kell hozzájuk tenni, akkor megint véres verejtékes izzadás kezdődik azért, hogy megtalálják ezeket a forrásokat.
Miért nem akadályozza meg a plusz költekezést?
Soha nem volt kasszakulcs a kezemben. A testület 21 tagjából 14-en vagyunk kormányzati oldalon, ebből 12 fideszes, és ketten vagyunk a Pro Savariától. Ez a 12 képviselő önmagában is többséget jelent, nélkülem is megvan a többség. Egy lehetőségem van; érvelni, vitatkozni. Az első három évben is vérrel-verejtékkel tudtam elérni, hogy betartsuk a három éves pénzügyi programban elfogadott keretszámokat.
Először konkrét ügyek mentén érveltem és vitatkoztam, aztán rájöttem, ezt nem érdemes, a lényeg, hogy tartsuk a keretszámokat. Ha ezeken belül hoznak döntést, ami nem hatékony, az kevésbé zavar engem, de erre szokták mondani, hogy minden képviselő másként költené el a pénzt. Ez most megvalósult, ami, nyilván a többség szerint jó. Én meg nem tudok mit csinálni, az én feladatom az volt, hogy a pénzügyi egyensúly meglegyen.
Rövidesen választások lesznek. Ha nem is hivatalosan, de már ismert
Teljesen kicserélődik a szombathelyi Fidesz, keresik a jelölteket
2014.
June
18.
10:45
, hogy a Pro Savaria az idén nem a Fidesszel közösen, hanem önállóan indul. Hogyan látja ebben a saját szerepét?
2004 óta szorosan együttműködünk a Fidesszel, ez tíz év. Számunkra szinte automatizmus lett volna, hogy ez így folytatódjon. Azt gondolom, a Pro Savaria ténykedése abszolút pozitívan hatott a városra, különösen az elmúlt négy évben. Ennek ellenére a Fidesz helyi vezetése úgy döntött, mindenki külön mérettesse meg magát. Hangsúlyozom, ezt a döntést nem mi hoztuk.
Nyilván, ennek semmi akadálya, és annak sincs, hogy a választások után akár megint együttműködés legyen. Természetesen a választási eredmények döntik majd el, hogy ki kivel, milyen típusú együttműködésre lesz képes. Ezt a helyzetet mi nem tartjuk jónak, politikailag is hibás döntésnek tekintjük, de a tudomásul vesszük.
Mivel most is úgy gondoljuk, hogy a várospolitikának szüksége van egy normális, szakmai civil kontrollra, nem marad más lehetőség, indulunk a választásokon. Mind a 14 választókerületben lesz jelöltünk, és lesz polgármesterjelöltünk is, őket rövidesen bemutatjuk a nyilvánosságnak.
