Lényegesen kevesebben gondolkoznak kivándorláson a választások óta eltelt időszakban, mint előtte - derül ki az Europion kutatásából.
Az eredmények szerint körülbelül 30% körül mozog azon 16 év feletti magyarok köre, akik beszélgettek külföldi ismerősökkel a hazaköltözésről, illetve akik erre irányuló (aktív) szándékokat vélnek felfedezni ezen külföldi ismerősök körében.
A kutatás szerint a hazaköltözést követő visszailleszkedési folyamattal kapcsolatban optimista a lakosság: kevesebb, mint minden negyedik magyar véli úgy, hogy a hazaköltőzők jellemzően meg fogják bánni ezt a döntést.
Az Europion mérése szerint a magyarok döntő többségének (86%-ának) él legalább egy rokona, barátja vagy ismerőse külföldön, ezen belül is 29%-nak legalább 5 ilyen ismerőse él és 14%-nak legalább 10. A külföldi ismerősök száma kapcsolatban áll a társadalmi státusszal, az érettségivel nem rendelkezők csak 51%-ának van legalább 3 külföldön élő ismerőse, a diplomások körében 69% ez az arányszám.
Ugyanez vonatkozik a pártszimpátiára is, az áprilisban Fideszre szavazók több, mint felének (54%-ának) 3-nál kevesebb ismerőse él külföldön, addig a Tisza-szavazók táborában csak 36% ez az arány.
A kivándorlás és a politikai attitűdök közötti kapcsolat súlyát valamelyest árnyalja az a tény, hogy – az otthon maradtak véleménye szerint legalábbis – kevésbé politikai okok (7%), mint elsősorban gazdasági, megélhetési kérdésekkel kapcsolatos indítékok (62%) és kisebb részt személyes mozgatórugók (15%) álltak a külföldön élő ismerősök kivándorlási döntése mögött.
Ebben a kérdésben a politikai táborok közötti különbségek sem olyan élesek, bár a Fidesz-szavazók hajlamosabbak személyes okokra (23%) szűkíteni a kérdést, mint a Tisza-szavazók (10%).
A válaszadók harmada jelezte, hogy a választások óta beszélgetett külföldön élő ismerősökkel a politikáról, ezen belül is 7% nyilatkozott úgy, hogy több ilyen beszélgetés is előfordult. A legfiatalabb (16-29) és a legidősebb (60+) korosztályokban számoltak be legnagyobb arányban ilyen beszélgetésekről (38-39%), de ezekhez képest feltűnőbb az iskolázottsági szakadék: míg a diplomások 46%-nak, addig az érettségivel nem rendelkezőknek csak 29%-nak volt része ilyen beszélgetésben.
Itt is a Tisza szavazók tűntek aktívabbnak, 44%-uk számolt be ilyen beszélgetésről a Fidesz-szavazók 27%-ával és a választásoktól távol maradók 22%-ával szemben.
Ehhez képest kisebb arányban jelezték, hogy a hazaköltözés kérdése szóba került volna a külföldi ismerősökkel: a válaszadók 18%-a válaszolt úgy, hogy szóba került már ez és további 3%, hogy többször vagy több ismerőssel is szóba került.
Bár itt is a tiszások voltak aktívabbak, de ebben a szegmensben sem éri el az az arány az egyharmadot (31%).
A konkrét hazatérési tervek területén 26% jelezte, hogy tud olyan külföldi ismerőséről, aki aktívan tervezi a hazaköltözést és 4% több ilyen ismerősről is tud. A Tisza-szavazók körében összesen 34%, a Fidesz-szavazók körében összesen 25% azok köre, akik tudnak legalább 1 ilyen ismerősről.
Az Europion mérése szerint inkább optimistának mondható a magyarok véleménye annak tekintetében, hogy a hazaköltözők mire számíthatnak itthon a hazaköltözést követően. Kevesebb, mint a válaszadók negyede (23%) gondolja úgy, hogy nem fognak tudni a hazaköltözők visszailleszkedni és meg fogják bánni ezt a döntést. 36% szerint nehéz – de végső soron sikeres – lesz a visszailleszkedés, 42% szerint pedig minden különösebb gond nélkül visszailleszkedik a többség.
A Fideszre szavazók valamivel pesszimistábbak ezen a téren, az ő körükben 31% szerint fogják megbánni a hazaköltözők a döntést, de a relatív többség (37%) ebben a körben is problémamentes visszailleszkedésre számít.
Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. május 29-én vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A felmérésben 1800 fő vett részt, az eredmények reprezentatívak a magyar 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk, a súlyozási eljárásban az áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók különböző digitális tevékenységeit is figyelembe vettük. A mérés hibahatára 2,3% azaz a fent bemutatott %-os eredmények maximum ennyivel térhetnek el attól, mintha az ország összes 16 év feletti lakosa részt vett volna a felmérésben.
