Az Europion végzett egy felmérést a Békemenetről és Nemzeti Menetről. Lapunknak megküldött sajtóközleményükben a következő eredményeket osztották meg:
A megszokott pártos logika érvényesült az október 23-i felvonulások megítélése kapcsán, de azért nem teljesen szimmetrikus módon: míg a Tisza-tábor szinte egyöntetűen Magyar Pétert tartja a nap nyertesének, a kormánypárton belül többen vannak az “elhajlók” vagy véleményt megtagadók. A pártlogikán kívül – vagy részben ezzel összefüggésben – a politikai érdeklődés és tájékozottság nagymértékben befolyásolja, hogy a Békemenetet vagy a Nemzeti Menetet látják a magyar választók sikeresebbnek. Ezek a legfőbb megállapításai az Europion gyorsfelmérésének, amelyet az október 23-át követő hétvégén végeztek el a kutatók 1300 fős, országosan reprezentatív mintán.
A közfigyelem tekintetében nincs látványos különbség a két esemény között. A teljes, 16 év feletti népesség hasonló arányban állítja, hogy beszélgetett olyan ismerősével, aki kint volt (Békemenet: 21%, Nemzeti Menet: 29%), olvasott róluk összefoglalókat (Békemenet: 56%, Nemzeti Menet: 53%), belenézett online közvetítésbe (Békemenet: 25%, Nemzeti Menet: 29%), belenézett tévéközvetítésbe (Békemenet: 23%, Nemzeti Menet: 19%), vagy belehallgatott – bármilyen formában – a két főszereplő beszédébe (Orbán Viktoréba: 30%, Magyar Péterébe: 34%).
A médiában kibontakozó, talán minden eddiginél intenzívebb számháború kapcsán viszonylag egyértelműen foglaltak állást a magyarok: 20% szerint inkább a Békemeneten, 42% szerint a Nemzeti Meneten voltak többen. Különösen széles a szakadék a legalább napi 1 órát online hírfogyasztással töltők és a saját bevallásuk szerint a politika iránt leginkább érdeklődést mutatók körében. Míg az előbbi csoportban 51–20% a Nemzeti Menet javára, addig az utóbbi csoportban 66–23%. Ellenben azok körében, akik egy átlagos napon semennyi időt nem töltenek online hírfogyasztással, 26% szerint a Békemenet vitte a napot, és csak 17% szerint a Nemzeti Menet.
A választói blokkok ítélete a számháború tekintetében érthető módon igen pártos, de egyértelmű aszimmetria mutatkozik meg a pártosság mértékében. Míg a Tisza-tábor (pontosabban a tavalyi EP-választásokon a Tiszára szavazók) szerint közel egyöntetűen (87%) a Nemzeti Meneten voltak többen, addig csak minden második kormánypárti (49%) állítja ugyanezt a Békemenetre, míg 35%-uk nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.
Hasonló tendenciák bontakoznak ki, amikor az események általáno sikerességéről kérdeztük a válaszadókat. A teljes népességben a Nemzeti Menetet közel kétszer annyian (39%) tartották sikeresebbnek, mint a Békemenetet (20%). A számbecslésekhez hasonlóan itt is a hírfogyasztással és a politikai érdeklődéssel kb. lineárisan tágul az olló a Nemzeti Menet javára . Míg a naponta legalább egy órát online hírfogyasztással töltők körében 48%, a politika iránt „nagyon” érdeklődők körében 63% tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek a Békemenet 19%-ával szemben, addig a hírek és a politika iránt legkevésbé érdeklődők körében csak 17%, illetve 15% tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek, a Békemenet 20, illetve 12%-ával szemben. A politikai blokkok szerint vizsgált aszimmetrikus pártosság itt is tetten érhető: míg a tiszások 83%-a tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek, addig a kormánypártiak táborában csak 49% állította ugyanezt a Békemenetről.
Végezetül a kutatás két szabadszavas kérdés formájában arra is kitért, hogy a válaszadók érzékelésében mi volt a két politikai vezető beszédében a leginkább központi gondolat. A megkérdezettek százalékpontra megegyező arányban (27%) tudtak értelmezhető választ adni a kérdésre. Orbán Viktor beszéde esetében egyértelműen kiemelkedik a háború és Ukrajna (42%) a kérdésre értelmezhető választ adók körében, míg egy további 22% csak általános uszításként és gyűlöletkeltésként írta le a hallottakat. Magyar Péter beszédében szintén kiemelkedik – de nem ennyire markánsan – az „összefogás, megbékélés” gondolata (33%), míg 21% a „választási győzelem és rendszerváltás” ígéretét, 18% pedig az 1956-ra való emlékezést emelte ki.
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 október 25-26.-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
A felmérés teljes terjedelmében itt olvasható.Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
