Mi ez a naftalin? Molyirtásra használt, a kondenzált benzolvegyületek közé tartozó szénhidrogén; C10H8. Továbbá egy száz éves, amolyan békebeli nyárspolgári bohózat. Egy kevéssé ismert magyar színmű, a Néma Leventéről elhíresült Heltai Jenő tollából, amit első ízben 1908-ban vitt színre a Vígszínház. A naftalinszagú biedermeier ruhásszekrényben tavaly a Radnóti Színház kotorászott. Most pedig Szombathelyen Mohácsi János átiratában láthatjuk viszont – a csütörtöki főpróbán mi is beleszagoltuk.
Ízelítő a XX. század polgári erkölcséből és humoráról
Ha levetkőzzünk azt a gimnáziumban belénk plántált igényt, hogy egy színdarab mindenáron a lét alapkérdéseit feszegesse és ne csak szórakoztasson, akkor Heltai darabján kifejezetten jókat röhögünk. A titok szünetenként egy-egy pohár pezsgő, és az, hogy ettől a darabtól azt várjuk, ami benne van: derűt.
A recept nekünk összejött. Barátaink fanyalogtak, ők unták a naftalinszagú polgári bohóckodást, mi viszont remekül elszórakoztattuk magunkat. Szeszélyes évszakokon szocializálódott nemzedékeknek persze ismerős Heltai helyzetkomikumokra épülő dramaturgiája, keverések, félreértések, szekrényben bújtatott szeretők, kikapós szépasszonyok. A nyelvi poénok bájosak, néha fárasztóak, de lehet rajtuk mosolyogni. Mohácsi János rendezésében mégis van valami, ami ezen túlmegy. Fokozatosan emeli el a történetet az avíttas kabaré-idillből, teszi észrevétlenül nihilista komédiává. Napjainknak is beszóló poénokat, utalásokat csempész bele, újragondol, átértelmez.
Szekrénymese, ahol mindenkinek van rejtegetni valója
Az első felvonás még langyosabb, később sikerül felpörgetni a játékot. Aztán tetszik a teljes szétesés, miként foszlik semmivé a téli erkölcs, és milyen hús-valójában a polgári nihil, ha nyár van.
Egyedül talán a zenei betétek döcögnek, gyakorta kilógnak ebből a bohózatból, úgy tűnik, ezek közben nem találják a színészek sem a helyüket. A dalok sem ütnek igazán, jók-jók, de nem emelnek el, nem pörgetnek fel. Azért akad kivétel, ahogy Szabó Tibor eldalolja-táncolja a maga élenjáró házmesterségét, vagy a szekrény tetején elpengeti a Börtön ablakában-t.
Jók a színészek
Bajomi aranyos szekrénybe zárt medveként is, örülünk annak is, hogy Csonka Szilvit végre egy kicsit más alakban, rosszlányként láthatjuk. Sztankay Orsi is nagy kedvencünk, végre egy temperamentumos fiatal nő! Németh Juditra is rátalált a karakter. Vlahovics Edit lubickol a testhezálló a szerepben. Trokánnak is remekül áll az idősödő sármőr jelmeze. Másik kedvencünk a megcsalt megcsaló, a férj, Dr. Szakolczay Bálintként Schlanger András: hóbortosan intelligens mackó, férfias kisugárzással. Kis fénypont Kapronczay Tamás bejövetele is, akit a soltészrezső-frizurával (fiatalabbak kedvéért: balázspali-séró) hódító Szerémi Zoltán alakít.
Egyszóval jó esténk volt, úgy ítéljük: Mohácsinak sikerült gatyába rázni ezt az ósdi, molyrágta Heltai kabátot. A Naftalin nyári napokra kiváló búfeledtető móka. Könnyű, száraz pezsgővel ajánljuk…
